Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Vietor Márton: Szlovákia a III. internacionálé keletkezése idején (IV.)
zo falvak népviseletbe öltözött földmű veseivel, akik vörös zászló alatt vonultak fel a Tanácsköztársaság' üdvözlésére. Az ünnepélyes népgyülés szónokai az orosz és magyar proletárok nevében üd vözöllek a szlovák dolgozókat. Beszéltek a proletárok nehéz életéröl a kapitaliz mus országában, a háborúról és annak következményei röl. ,,Az igazságtalansá gokat — mondotta az egyik szónok — csak a proletárdiktatúra tudja eltávolíta ni" — s felhívta a szlovák dolgozókat, hogy az orosz és magyar proletariátussal vállvetve harcoljanak egy jobb világért, amelyben igazság és jog fog uralkodni. A szocáal sta-komraunisták pártjának egyik vezetője rámutatott a manifesztációs gyű lés jelentőségére és arra, hogy az orosz és magyar proletariátus .példája megmu tatja a fejlődés útját. Most újabb szövet séges csatlakozik hozzájuk — mondotta — az imperializmus járma alól felszaba dított szlovák proletariátus, amely sor sának irányítását önkezébe vette és a forradalmi államok mellé sorakozott. Azután felolvasta a hivatalos proklamá- ciót melynek ez volt a szövege: „A világ proletárjaihoz! A győzelmesen és feltartóztathatatlanul előnyomuló vílágfbrradaiotm újabb nagy eredménnyel gazdagította eddigi sikereit. Az i mperializmuistól megtisztított szlovák földön a mai napon megalakult az önálló Szlovák Tanácsköztársaság. A cseh nacio nalizmus igája alól- felszabadult proleta riátus első önkéntelen, ösztönszerú csele kedete az volt, hogy az elnyomók által fennen hirdetett, de a valóságiban álltokul megcsúfolt önrendelkezési jogot valóra váltotta. Ezzel a megmozdrulíssal a sz’o- vák munkások, katonák és a földmunkás- proletároik tovább építették azt a forra dalmi frontot, amelynek útjait az orosz és a magyar Tanácsköztársaság egyen gették, további tért nyertek a világszov jet nagy eszméje számára. Az újszülött Szlovák Tanácsköztársaság természetes szövetségesének tekinti diadalmas testvé reit, az orosz és a magyar Tanáesköztár. sasáigokat és a nemzetközi pro'etariátus erejének, a körvonalaiban mind élesebben kiemelkedő egységes és szolidáris munkás intern acionálénák oltalma alá helyezkedik. Első üdvözlete a még elnyomott cseh pro letárvéreinek szól. A Szlovák Tanácsköz társaság is legszélesebb terjedelemben a pro’etár demokrácia alapján áll építő munkájának alíaipelvei tekintetében, de ez zel szemben leszögezi: a kíméletlen dik tatúra fegyvereit fordítja mindazok ellen, sfcik ezt az igazi, hamisítatlan demokrá ciát, ezt a csorbítatlan önrendelkezési jo got veszélyeztetik. Ebből a célból rerom-( bo’ja a kapitalisták és imperialisták min. den erőszak-szervezetét, kiírtja a kizsák mányolás minden lehetőségét és elökész'ti a dolgozók hatalmas világ-társada’mát. Rendíthetetlenül és mega’kuvás né’kül végzi a szlovák proletariátus a mága tör ténelmi hivatását és kellőképpen, csatla kozik az elődök munkájához, hogy saját példájával is buzdítsa az elkövetkezőket, hogy méltó legyen a proletár névre. Éljen a világforradalomt Éljen a kommunista Internacionálé! ‘ ‘ A tömeg határtalan lelkesedéssel fogad ta a prcMamácdó szövegét. Miután má sodszor is felolvasták, a szónok felhívta a résztvevőket, hogy nyilatkozzanak, mire a proklamációt egyhangúan elfogadták. Majd a forradalmi intézőbizottság vá lasztására került sor. Ezt a szervezetet az országos tanácsok kongresszusának ösz- szehívásáig a Tanácsköztársaság legfel sőbb irányításával, tehát törvényhozási, végrehajtási és bírói jogkörrel bízták meg. Az .intézőbizottság 11 tagból állott. A választás után a nagygyűlés véget ért. A ,,Kassai Vörös-Újság’ ezt az ese ményt így méltatta: „A nacionalista hazugságok és a mar-* tailóc kapitalisták garázdálkodása után* á sokat szenvedett szlovák nép is elérkezett végre az igazság, az igazi élet, a prole tár jogok ígéretföldjére. Hosszú út veze tett idáig. Az évtizedes elnyomatás vér- verítékes útja. A kétszeres elnyomatásé, mert a dolgozó szlovák millióknak nem csak testi erejét, generációk életét zsák mányolta ki a magyar kapitalizmus, ha nem elnyomta, lenyűgözte nemzeti érzé süket, nemzeti életüket is. A magyar ka pitalizmus évezredes erőszakos uralma után újabb elnyomatás következett a szlo vák népre. Az imperializmusé, mely a felszabadítás és a nacionalizmus hazug köntösében követel újabb, még nagyobb véradót a nagytőke számára... a hazug ság ereje végre is megtört és eljött az igazi felszabadulás. Az imperializmus had serege, - a megtévesztett cseh-szlsovák pro letárok belső erő nélkül való frontja fel bomlott, megnyílt a Vörös Hadsereg acél- gyűrűje előtt. A vereség nem a szlovák népé, a szlovák népet nem legyőzni akar ta a Vörös Hadsereg, hanem új é etre kelteni, 'megújhodáshoz segíteni az inter- nacionálé világotboldogító hatalmas ere jével. A magyar kapitalizmus bűneit teszi jóvá a magyar proletariátus, amikor fron tot állít, diaidailmas frontot a szlovák föl dön s megadja a szlovák népnek az igazi önrendelkezés jogát, az orosszal testvér sz’ovák proletariátus életének legszebb le hetőségeit.“ A Szlovák Tanácsköztársaság kihirde tését kitörő örömmel fogadta a nyugati és déli vidékek proletariátusa is. A lo sonci, zólyomi és rimaszombati járások dolgozói 1919 június 22-én nagygyűlést rendeztek Losoncon. A népgyülésen 73 község megbízottjiainak részvételével kö zel 9000 ember vett részt. Ar népgyülés résztvevői tiltakoztak az imperialista bé ke és a kapitalizmus járma ellen, melyet a szlovák proletariátus most született uralmával cserélnek fel. A gyti’ést a lo sonci direktórium elnöke* nyitotta meg, aki a nemzetközi szolidaritás győzelmes erejéről szólott. A Szlovák Forradalmi
