Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Varga János: A tömegpolitikai munka mint a szocializmus sikeres építésének előfeltétele
s ágainkat. Ez persze helytelen, mert elhall* gatní a tömegek előtt a hiányosságokat annyit jelent, hogy nem hiszünk a tömegek forradalmi erejében. Zsdanov elvtárs az SzK(b)P XVIII. kongresszusán azt mon dotta: „Tudjuk, hogy a jövőben lesznek ne hézségeink, megértjük az előttünk álló fel adatok bonyolultságát, mi azonban ismer jük azokat az eszközöket is és azokat a feltételeket, amelyek a végső győzelemhez vezetnek". Igen, mi ismerjük azokat az eszközöket^ amelyeken keresztül a hiányos ságok kiküszöbölhetők. És ezeket az esz közöket akkor teremtjük meg, ha megta nítjuk a tömegeket bírálni, ha megtanítjuk őket arra, hogy a szocializmus építésének problémáival foglalkozzanak, foglalkozza nak a nehézségekkel és a módszerekkel, amelyeken keresztül ezeket kiküszöbölhet jük, mert a nehézségek kiküszöböléséhez nem elég, hogy csak egyes emberek, vagy funkcionáriusok egyes csoportjai figyeljék a nehézségek okait, hanem szükséges, hogy a tömegek figyeljenek nehézségeink okaira és annak eltávolításában aktívan működje nek közre. Ezért tehát előadóink kell, hogy bátran feltárják a tömegek előtt nehézsé geink és hiányosságaink okait és ki kell kérni a tömegek véleményét azok orvoslá séra. Például hogyan magyarázzuk meg hiányosságaink és nehézségeink okait ? Nem elég természetesen a hibák okaira rámutatni, de meg kell mutatni egyben a kivezető utat is és rá kell mutatni arra, hogy bár az ipari termelés jelentősen emel kedik, mégsem termelünk annyit, amennyi szükségleteinket kielégítené, nem terme lünk annyit, amennyit akarnánk és ameny- nyire szükségünk lenne. A mi nehézségeink tehát növekedésünk és fejlődésünk nehézségeiből és a tömegek növekvő kulturális és anyagi szükségletei ből származnak. Abból származnak, hogy meglévő ipari Üzemeinknek biztosítani kell a szocialista akkumulációt iparunk további fejlődése számára, mely ma már olyan mé reteket ölt, amelyről a kapitalisták álmod ni sem mertek fejlődésük legvirágzóbb kor szakában sem. Ezzel párhuzamosan, ha erős pillérei akarunk lenni a béketábomak, kell, hogy gondoskodjunk hazánk fokozott vé delmi felkészültségéről minden eshetőség gel számítva, mert mi a háború és béke kérdésében nem vagyunk pacifisták, hanem el vagyunk szánva arra, hogy szabadsá gunkat, melyet a Szovjetunió segítségével megszereztünk, soha nem adjuk ki kezünk ből. Ezért fontos, Sztálin elvtárs szavai szerint, az agresszort, ha arra szükség lesz, teljes fegyverzetben fogadnunk. A szovjet tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tömegpolitikai munkánk során foko zott figyelmet kell szentelnünk a nemzet közi problémák ismertetésének. Ma, amikor a külföldi és a hazai áruló emigráció a pro paganda minden eszközének kihasználásá val mindent elkövet annak érdekében, hogy a nemzetközi helyzetről hamis képet fes sen dolgozóink előtt azzal a céllal, hogy a tömegek között elhintsék a háborús hisz tériát és ezzel aláássák dolgozóink építő lendületét, elsőrangú feladatunk a nemzet közi helyzet helyes ismertetése, a problé mák helyes feltárása, mert ha a tömegek a nemzetközi problémákat helyesen felis merik és tiszta képet tudnak maguknak alkotni a béketábor hatalmas erejé.öl és a gyarmati felszabadító mozgalom óriási jelentőségéről, ez a tény már maga biz tonságérzetet kelt a tömegekben. Lenin a nemzetközi problémák ismertetéséről eze ket mondja: „A nemzetközi problémák he lyes ismertetésével és a szocializmus álla mának, valamint a kapitalisták célkitűzé seinek helyes ismertetésével oda kell hat- mtnll hogy* felkeltsük a tudatot a tömegek ből aziránt, hogy megengedhetetlen a prole tariátus harcán való kívülmaradás és nem lehet érdek nélkül állni egyes nemzetközi problémák előtt". Ezért minden alkalmat k kell használnunk arra, hogy párhuzamot vonjunk a mi építő sikereink és a kapita lista államok gazdasági válságai és célki tűzései között, rá kell mutatnunk a kapita lista országok munkásosztályának sikeres harcaira a kizsákmányolók ellen, rá kell mutatnunk a gyarmati népek nemzeti fel szabadító háborúinak jelentőségére, ki kell használnunk ezeket a tényeket annak meg értetése érdekében, hogy a fejlődés kike rülhetetlenül a kapitalizmus végső veresé géhez vezet az egész világon. A tömegpolitikai munka egyik jelentős részét képezi a kultúrmunka is. Kultúr- munkáníkat ezért kötelességünk felhasznál ni és harcbaállítani annak érdekében, hogy ezen keresztül a legelszántabb harcot foly tassuk az ellenséges ideológiák ellen, s hogy ezen keresztül terjesszük a haladó világné zetet, a munkásosztály ideológiáját, amarx. ismus-leninizmust. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kultúrmunkánkon keresztül minden eszközzel szilárdítsuk a barátságot a Szovjetunióval és elmélyítsük róla isme reteinket, hogy terjesszük ismereteinket a szovjet kultúráról, mint fontos fegyverről az ember politikai és erkölcsi átalakulásá ért a szocializmusért és a békéért folyta tott harcban. Nem végzünk tehát és nem végezhetünk kultúrmunkát csak a kultú ráért. osak a színpadi fellépésekért, mert tudnunk kell azt, hogy mindennek, amit te szünk, egy célt kell szolgálnia és ez a cél a szocializmus mielőbbi felépítése hazánk ban. Politikai- és kuitúrmunkánknak tehát minden eszközzel segítenie kell annak az új embernek kialakulását, aki politikai ön tudattal és magas Szocialista erkölcsösség gel bír, akiben fejlett a proletár nemzetkö ziség mély tudatával párosuló szocialista hazaszeretet, aki büszke arra, hogy a béke és a haladás Szovjetunió vezette táborához tartozik. Munkáníkkal kell, hogy segítsük a burzsoa-nacionalizmus csökevényeinek eltávolítását a különféle nemzetiségű ál lampolgárok viszonyából és a helyes sztá lini nemzetiségi politikán keresztül és an nak szellemében mozgósítsuk a magyar dolgozó népet hazánk szocialista építésének sikeres végrehajtására.
