Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Varga János: A tömegpolitikai munka mint a szocializmus sikeres építésének előfeltétele
Vurga János A tömegpolitikai munka mint a szocializmus sikeres építésének előfeltétele Hazánk dolgozó népe, köröttük a Cseh szlovákiában élő magyar dolgozó nép is fokozott lendülettel veszi ki részét hazánk szocialista építéséből. Azok a hatalmas si kerek, amelyeket az iparban és a falu szocialista építésében elértünk, nagy büsz keséggel töltik el hazánk minden becsületes magyar dolgozóját. A magyar dolgozókat megtaláljuk a szocializmus hatalmas épít kezésein a Kukától Osztraváig, ott talál juk a. magyar kis- és középparasztot or szágszerte az EFSz-ek élharcosai körött, minek legszebb bizonyítéka a szövetkezeti gondolat hatalmas győzelme a magyarlak ta ridéken, melynek során kis- és középpa rasztságunk 80 százaléka határozottan a közös gazdálkodás útjára lépett. Hazánk ban minden nap a szocialista építés újabb sikereit hozza, amely sikerek bizonyítékai a tömegek hatalmas politikai fejlődésének és annak, hogy magukévá tették pártunk és kormányunk határozatait. Azonban mindezek az eredmények nem szabad, hogy kielégítsenek bennünket, kényelme sekké és ön teltté tegyenek, hanem fokoz nunk kell a tömegpolitikai munkát abban a, szilárd tudatban, hogy a szocializmus épí tésének meggyorsítását csakis dolgozó né pünk szocialista öntudatának emelésével és- hetjük el. Építésünk ilyen hatalmas sikerei, amelyeket elértünk az iparban és a mező gazdaságban, igen alkalmasak arra, hogy sok funkcionáriusunk és népnevelőnk az önelégültség és kényelem mámorába es sen abban a tévhitben, hogy most már minden magától fog folytatódni és »már nincs szükség népnevelő munkára. Ez per sze helytelen és az ellenkezője igaz. Mert soha nem volt még annyira szükség a tö megek között végzendő felvilágosító muri ké ra, mint ma, mert ezzel kell, hogy meg szilárdítsuk és továbbfejlesszük az építés terén elért sikereinket. A sikereket azon ban csakis a dolgozó tömegek alkotó akti vitásának fokozásával tudjuk megerősíteni és továbbvinni. Ezért minél nagyobb a tö megek Öntudata, a dolgozók aktivitása, an nál jobban meggyorsul utunk a szocializ mus felé. Lenin egyik beszédében megállapította: „Az állam akkor erős. ha a tömegek öntu datosak, ha mindenről amit csinálnak, tud ják, hogy miért teszik és harcolni tudnak a mindennapi életben a párt politikájának megvalósításáért.“ Ez annyit jelent, hogy a tömegek akkor öntudatosak, ha megértik a párt politikáját és magukévá teszik. Ennek a célnak eléré sére van szükség a tömegek körött végzen dő politikai munkára. Mi a tömegpolitikai munka? A tömeg- poliíikai munka ott kezdődik, amikor a helyi pártszervezetek nem foglalkoznak csak belső szervezeti kérdésekkel a tagság szűk körében, hanem naponta foglalkoz nak a falu és az üzem általános problé máival, a szervezeten kívülálló tömegek között. A tömegpolitikai munka motorjai tehát a helyi pártszervezetek. Ennek a mo tornak jó működésétől függ a tömegpoliti kai munka sikeres végrehajtása. Biztos, hogy pártunk vezetésével, népünk öntudatosításával nagy eredményeket ér tünk el, aminek legszebb bizonyítékai azok a sikerek, melyeket üzemeinkben és az EFSz-ek fejlődésében elértünk. Azonban ezek az eredmények sokkal nagyobbak és sakkal mélyrehatóbbak lehettek volna, ha pártszervezeteink biztosítani tudták volna a népnevelő munka állandóságát. És itt van az egyik legnagyobb hiányosság, hogy hiányzik falvainkon a meggyőző és népne velő munka állandósága. És népnevelő munkánk a legtöbb esetben csak akció-szie- rü munkára támaszkodik. Ahhoz, hogy a tömegpolitikai munkát pártszervezeteink állandósítani tudják, szükséges, hogy moz gásba hozzák azokat a hajtószíjakat, ame lyeken keresztül behatolhatunk a tömegek közé és azokra átvisszük a párt határoza tait. Hol van a legnagyobb hiba falvain kon? A legnagyobb hiba ott van, hogy fa lusi pártszervezeteink nem tudják aktivi zálni a tömegszervezeteket. Tény az, hogy nem minden falusi pártszervezetünk értet te meg a tömegpolitikai munka jelentősé gét, amiből az következik, hogy nem értet ték a hajtószíjak, a tömegszervezetek je lentőségét sem a szocializmus építésében. Igen sokszor a helyi szervezetek párttag sága, mint valami feleslegesre, úgy tekin tett a tömegszervezetekre, mereven eluta sította a tömegszervezetekben végzendő aktív munkát és a pártgytiléseket tartotta a tömegpolitikai munka legfőbb porondjá nak. Sokszor opportunista álláspontot fog lalnak el a tömegszervezetekkel szemben és különösen érezzük ért a Csemadok vo nalán akkor, amikor a párttag azzal uta sítja vissza a Csemadokban végzendő aktív munkát, hogy hivatkozik a kispolgárok je lenlétére a Csemadokon belül, akikkel ő nem hajlandó együttdolgozni. Bizonyos, hogy ilyen párttag nem értette meg a pro letárdiktatúra egyik alapvető tételét, amely így szól: „A proletár-diktatúra fel adata az, hogy elszakítsuk a doleorö töme geket a burzsoázia befolyásától. ** Ennek végrehajtása azonban elsősorban elméleti, ideológiai téren való harcot jelent, jelenti a harcot a tömegekbe begyökerezett bur- zsoa erkölcsök ellen, a kommunista erkölcs és nevelés győzelméért Ha azonban a dol gozó tömegek burzsoáziától való elszakí-
