Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Szántó László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója
legü kapitalizmus is, ami annyit jelent, hogy a kapitalista országok időnként olyan viszonyba kerülnek, gazdasági és hatalmi erőik úgy változnak meg, hogy csakis az erőszak, csakis a háború tud köztük „ren det“ teremteni. Persze olyan rendet, amely ből néhány év múlva elkerülhetetlenül új, még borzasztóbb háború lesz. A háború te hát a monopolkapitalizmus törvényszerű szülötte, „leikéből lelkedzett magzatja“. S ezért a háború veszedelme mindaddig fog ja fenyegetni az emberiséget, míg csak ka pitalizmus lesz a földön. A szocialista Szovjetunió társadalmi be rendezkedése olyan természetű, amely min den porcikájával a békét kívánja. A Szov jetunióban nincsen kizsákmányolás, nin csen nemzeti elnyomás; a termelés nem nyereség kedvéért, hanem a dolgozó nép szükségleteinek kielégítéséért folyik s ezért sem a társadalomnak, sem az egyéneknek nem érdeke más népek kizsákmányolása és elnyomása. Ellenben létérdeke a nemze tek békés, megértő, egymást segítő együtt élése, együttmunkálkodása. Ha a monopol kapitalizmus fejlődési törvényszerűsége a háború, akkor a szocializmus, a Szovjetunió fejlődési törvénye a béke! A Szovjetunió békepolitikájának elvi alapja abban van, hogy a marx-lenini el mélet arra tanít, hogy a kapitalista és a szocialista társadalmi rendszer békésen együttlétezhet s nem kell háborút viselniük egymás ellen. Sztálin elvtá:s már 1947-ben hangsúlyozta Harold Stassennel folytatott beszélgetésében, hogy „két különböző rend szer együttműködésének gondolatát először Lenin fejezte ki. Lenin a m tanítónk, és mi, szovjet emberek, Lenin tanítványai va gyunk. Soha nem tértünk el és nem fogunk eltérni Lenin útmutatásaitól.“ Ezt az elvet három fronton vezetett küz delemben váltja valóra. Először a diplomá cia frontján a békeszeretö és a békét aka ró országok baráti támogatásával és szö vetkezésével s az erőszakoskodó imperia listák terveinek kíméletlen leleplezésével. Másodszor saját biztonságának és a békét akaró országok biztonságának védelmezé- sével, fejlesztésével s az agresszorok elleni felkészültségével. Harmadszor, saját népé nek a béke vüágmozgalmában való részvé telével s élenjáró szerepével e mozgalom ban. A világ népei tudják milyen erős és meg dönthetetlen barátja a békének a Szovjet unió. Tudják, hogy az ő gyarapodása és erősödése egyúttal az egész béketábor erő södését is jelenti. A kommunizmusba való átmenet a Szovjetunió óriási erősödését je lenti. Tudják ezt a kapitalisták s ezért oly dühödt a monopolisták ármánykodása ellene. De tudja ezt a 800 milliós béketá bor és a tőkés országokban élő sokmillió nyi munkás és paraszti dolgozó is, s ezek be a Szovjetunió sikerei önbizalmat, harc készséget s igaz ügyükbe vetett hitet és meggyőződést öntenek. Ha a Szovjetunió velünk van és vezet minket: ellenállhatat- lanok vagyunk — ezt mondják a világ bé keszerető népei s szorosabbra zárják sorai kat a békéért vívott harcukban. Az amerikai monopolisták, akik a két világháborún rettentően meggazdagodtak, a második világháború után elhatározták, hogy a világ urai lesznek. Ebből a célból mindjárt a háború után megkezdték a há borúban megtépázott kapitalista országok kolonizálását. A kapitalizmus ugyanis a különböző nemzetek csakis olyan együtt élését teszi lehetővé, amelyben az erősebb kíméletlenül elnyomja és kizsákmányolja a gyengébbet. Az u. n. „Marshall-terv“ ékes példája a kapitalista jellegű együtt élésnek. De az, ami a kapitalizmus számára le hetetlen, megvalósul és természetes a Szovjetunió és a népi demokráciák viszo nyában. Ez a viszony tényleg a kölcsönös gazdasági segítsiégen alapul s ennek kere tében olyan műszaki találmányok, újítá sok átadásán, amilyeneket a tőkések és tő késcsoportok féltett titokként őriznek a maguk számára. Nincs módunkban itt részletezni azt a felbecsülhetetlen segítsé get, amelyet a Szovjetunió nyújt nekünk, a népi demokráciák országainak azzal is, hogy átadja gazdag tapasztalatait a szo cializmus építéséről s ezzel meggyorsítja és biztonságossá teszi a szocializmus épí tését minálunk. Csakis ennek a segítségnek köszönhető, hogy a népi demokráciák ro hamlépésben építik hazájukban a szocia lizmust, hogy pl. Magyarország már 2.5- szeresére emelte fel iparának teljesítő ké pességét, Románia kétszeresére, Bulgária 3.5-szeresére és a mi hazánkban is olyan mértékben nő, fejlődik és változik az ipar összetétele, hogy ennek következtéből az első gottwaldi ötéves terv végén elmaradt és agrárjellegű Szlovákiából ipari ország rész lesz, négyszerte nagyobb teljesítőképes ségű iparral, mint a kapitalizmus korában s az egész országé majdnem a kétszerese. A Szovjetunió baráti támogatása bizto sítja nemzeti önállóságunkat s lehetővé te szi, hogy hazánkban a szocializmust épít sük s egyúttal a békefront méltó tagjai le hessünk. Ezért legyen a kommunizmust épitö s békét őrző 35 éves Szovjetunió a példaké pünk. Építsük a szocializmust hazánkban olyan határtalan lelkesedéssel, törhetetlen akarattal és nagyvonalú megértéssel, mint a szovjet emberek, s védjük a békét olyan mindent elsöprő hősiességgel, mint ök. Le gyen a szovjet nép és dicső Kommunista (bolsevik) Pártja, példaképünk a marx-leni ni ideológia elsajátításában és tisztaságá nak őrzésében, hogy mi is olyan éberség gel, határozottsággal és kérlelhetetlenség- gel tudjunk harcolni az opportunizmus, a Durzsoa-nacionalizmus, a kozmopolitizmus és mindenféle burzsoa ideológiai befolyás ellen, mint ök. Ezzel köszöntjük legrnéltóbban a kom munizmust építő és a világbékét védő és szervező 35 éves Szovjetuniót.
