Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Szántó László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója
csak lehetővé, de szükségszerűvé is tette egy olyan ötéves terv elfogadását az 1951-— 55 esztendőkre, amely „a szovjet nemzet- gazdaság új, hatalmas fellendülését írja elő és biztosítja a nép anyagi jólétének és műveltségi színvonalának jelentős emelke dését. Az ötödik ötéves terv teljesítése — mondja a XIX. pártkongresszus irányel veinek javaslata — nagy lépés lesz a szo cializmusból a kommunizmusba vezető fej lődés útján." Az említett irányelvek javasolják, hogy az ipari termelés 1955-ig 70 százalékkal emelkedjék az 1950. évi termeléshez viszo- nyitva. Különösen a termelő-eszközöket termelő ipar, kohászat és bányászat fej lesztésének ütemét kell fokozni s ezért az ötéves terv a nyersvastermelés 76 száza lékos, az acéltermelés 62 százalékos, a naf ta 85 százalékos, az elektromos energia 80 százalékos, a gépipar százszázalékos eme lését javasolja. Ide tartoznak a „kommu nizmus építkezései" néven már jól ismert óriási elektromos erőmüvek építései, a természet és éghajlat átalakításának mun kái, amelyekkel sokmillió hektár területű sivatagokat tesz a szovjet nép öntözés, er dősítés, gyümölcsfaültetés segítségével ter mékennyé. A szovjet mezőgazdaság gépe sítésére és benne a tudomány alkalmazásá ra az ötödik ötéves terv kétszer akkora összegű befektetést ajánl, mint volt a ne gyedik ötéves tervé, s ezzel a mezőgazda ság technikai alapját közel viszi a kom munizmushoz. Ezzel a mezőgazdasági termelés a gabonatermelésben 50 szá zalékkal, a gyapot termelésben 65 százalékkal, a szarvasmarha állományban 20 százalékkal, a sertésállományban 50 szá zalékkal fog fokozódni. A mezőgazdaság olyan bőségben fogja ontani az ötödik ötéves terv végén az „áldást", hogy nem csak a falu és a mezőgazdasági szövetke zetek tagjai számárra, hanem az iparban dolgozó munkásság és városi lakók számá ra is közeli jövő kérdésévé teszi az élelem fő javainak kommunista módon való el osztását. A termelőerők rohamos fejlesztését a munka termelékenységének fejlődése köve ti. Az ötéves terv szerint az ipari munka termelékenységének az öt év alatt 50 szá zalékkal kell emelkednie, a mezőgazdasági munkáénak pedig 40 százalékkal. Ugyan ekkor a nemzeti jövedelem 60 százalékkal fog emelkedni, ami egyet jelent a nép jó létének hasonló emelkedésével. „A munka nemesít" mondja a szólás mondás, s valóban: a munka nemestette meg a majmot emberré, s azután is a mun ka volt az ember fő nevelője. A hiba ott volt, hogy az eddigi történelemben mindig a nemdolgozó osztályok szedték le a mun ka „tejfölét"! A szovjet társadalmi viszo nyokban a munka és az elmélet egysége valóravált, s ezért a szovjet embert nem csak a munka, hanem ezzel karöltve a tu domány és művészet is neveli megfelelő intézmények: iskolák, színházak, mozik stb. segítségével. A kommunizmus anyagi és technikai feltételei önmagukban még nem adják a társadalom kommunista lénye gét, minőségét. Ahhoz megfelelően maga san fejlett emberekre is van szükség, s ezért az ötéves terv gondoskodik ilyen emberek tömeges neveléséről. S itt arra kell elsősorban gondolni, hogy a feladát nagysága abban van, hogy nemcsak a ka pitalizmus maradványait kell a szovjet nép azon rétegeinek tudatából kiküszöbölni, amelyeknek tudata visszamaradt a szocia lista termelési és életviszonyok mögött, hanem sokoldalú és magas kultúrájú em bertömegeket kell nevelni, akikben, hogy úgy mondjuk, a tudomány vérré vált, vagyis olyanokat, akik tudományosan kép zettek, s a tudományt munkájukban és egész életrendjükben alkalmazzák is. Molo- tov elvtárs már a XVIII. pártkongresszu son, 1939-ben kijelentette, hogy a szovjet nép kommunistává nevelése elsőrangú szükségességgé kezd lenni. „Társadalmunk jóléte további fokozásának már annyi fel tételét és lehetőségét teremtettük meg, hogy a födolog most a saját munkához való kommunista viszony megteremtése s főképpen a szovjet értelmiség serdülő ká dereinek sikeres bolsevísta munkával való ideológiai felnevelése. Bekövetkezett az a korszak, amikor a nép nevelése, kommu nista nevelése elsőrangú jelentőségűvé lett.. . s forradalmunk legnagyobb diadala az embereknek mint szovjet hazafiaknak tudásbeli növekedése és új jellemvonásaik." A szovjet ember jelleméről és tudásáról va ló gondoskodás hatja át a XIX. pártkon gresszusnak az ötéves tervre vonatkozó irányelveit, amelyek szerint a fővárosok ban, nagyvárosokban, nagyipari körzetek ben kötelezővé teszik a teljes középiskola elvégzését. Értsük meg jól: a 35 éves Szovjetunióban megkezdődött az a korszak, amikor minden munkás legalábbis érettsé gizett ember lesz! S nemcsak tudásában lesz olyan típusú, amilyent még nem hor dott hátán a föld, hanem erkölcsében, fe gyelmében, emberiességében s egyéb jel lemvonásaiban is. Mi sem természetesebb, minthogy az itt említett tények méginkább megerősítik a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét és megerősítik a Szovjetuniót alkotó sok nemze t éle tre-halálra menő testvériségét is A kommunizmus küszöbén álló szovjet nép jogos büszkeséggel tekint 35 éves mü vére s lelkesedést és önbizalmat merítve belőle Lenin és Sztálin zászlaja alatt meg győződéssel építi kommunista hazáját. A béke szervezője és őre A szovjet nép a kommunista párt veze tésével a kapitalizmus általános bomlásá nak közepette építi hazájában a kommu nizmust. A kapitalizmus világát állan dóan kiélesedő régi és új ellentmondá sai újra és újra háborúba viszik. A mai monopolista kapitalizmus Lenin és Sztálin megállapítása szerint, melyet a történelem tényekkel bizonyított be, imperialista jel-
