Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Králik György: Az imperializmus kannibáli módszerei
Dr. Králik György Az imperializmus kannibáli módszerei Minden józanul gondolkozó ember előtt egyre világosabbá válik, hogy a kapitaliz mus felélte magát, hogy a társadalom fej lődésének féhezőjévé vált. A termelés mód ja egyre inkább társadalmivá válik, egy re több és több munkás vesz »részt a ter mékek előállításában és ennek ellenére a nyereséget az egyének kisebb, maroknyi csoportja zsebeli 'be. Nem hihető az, hogy a kapitalista országok népe, ez országok dolgozói még sokáig tűrjék pld. azt, hogy a „Standard Oil Indiana“ és más, Koreá ba fegyvert szállító társaságok nyeresége egy év áliatt majdnem 45 milliárd dollárt tegyen ki, míg a másik oldalon a „New York Times“ beismerése szerint is az ÚSA- ban a családok több, mint negyedrésze nyomorgott. Truman elnök a szenátus küldöttségében 1949-ben beismerte: „Az amerikai családok milliói é’nek erdőkben. Több millió családnak nincs fedél a feje f elett, tízmilliók nem részesülnek kel ö gyógykezeltetésben és a parasztok széles tömegeinek lehetetlenné tették a modem civilizáció jótéteményének élvezését”, — amivel csak megerősítette Amerika dol gozóinak szomorú helyzetét. A gazdagok és a dolgozók között egyre jobban elmé lyülő szakadék, az osztályellentétek egy re nagyobb kiéleződése, — ez a kapitalis ta termelés elkerülhetetlen törvénye. A kapitalizmus tehát feliélte önmagát. Az USA-ban a termelő erők jelenlegi fej lődésének megfelelt a termelés magasahb- fokú megsze rvezése is, azonban a kapita lista állam, annak íasizált joga és bíró ságai, a CIC gyilkosok rendőrsége és szoíl1- dateszkája, a jobboldali szocialisták, a tö ke kiszolgálód a munkásosztály soraiból és az egész világ kalandorainak zsoldos hadserege, ezek azok a tényezők, melyek életben tartják a gazdaságilag régen tói éit termelési viszonyok szervezetét. Ennek lényege az embernek emberhez való far kasviszonya. amelyet a konkurrencia tör vénye diktál. A 'szatócs cinizmus és az embernek em berhez való ragadozó viszonya a kapita lista államon belül ma a legerősebb ka pitalista államnak, az Amerikai Egyesült Államoknak a gazdaságilag gyengébb, fia talabb társaihoz való viszonyában tükrö ződik vissza. Üj piacok feltűnésének és alárendelé sének, új nyersanyagforrások uralomba ve~ vésének gazdasági szükségessége aura kényszeríti az Amerikai Egyesült Álla mok uralkodó osztályát, hogy fegyveres hatalommal, még háború árán is, a világ újrafelosztására törekedjen. A támadó há ború, a kapitalizmus imperialista stádiu mának törvénye, az egyedüli módja an nak, hogyan űzhetik el látszólag ma az Amerikai Egyesült Államok az őket ve szélyeztető válságot, gazdasági katasztró fát és annak 'következményét — a forra dalmat. A hadvezetés céljaira azonban elsösor. bán meg kell szervezni és biztosítani kel'l a hátországot. Az imperialistáknak min denekelőtt szoros féken kell tartamok ál lamuk dolgozóit, akik nem akarják a há borút, valamint a meghódított nemzetek és gyarmati .országok lakosságát, amely elnyomóik minden meggyengülését kihasz nálná felszabadulása céljaira. És ezért a munkásság osztályöntudatának megnyilvá nulását, a sztrájkokat és más forradalmi akciókat megelőzni igyekeznek törvényho zásuk fasázálásávail, a kommunista pártok vezéreinek elítélésével és a „belső bizton ságról“ szóló Truman.féle törvény alap ján koncentrációs táborok bevezetésével. Ámde ilyen intézkedések sem tudják csök kenteni és felszámolni az erő és a szoli daritás megnyilvánulásait az Amerikai Egyesült Államokban. A megtorlások elle nére több mint 650.000 acélipari munkás bizonyította be nemrégen a világ előtt szo lidaritását és erejét. És azért ott, ahol a jói bevált szabályok szerint nem segít a bot, a beszédnek kell segítenie, a pap vagy a tudós szájából, azonban mindig úgy irányítva, hogy na cionalizmussal vagy fajelmélettel meg törje a munkásság egységét, hogy az osz tály megbékélés hirdetésével, miszticizmus sal és a távlatoktól való megfosztással a munkásságot kivonja forradalmi állásai ból, egyszóval, hogy a dolgozók a mar xisták és marxista pártjaik tudományo san lefektetett irányelvei helyett az idea listáknak és a monopóliumok mágnásai ál tal e célokra kitartott áltudósoknak higy- gyenek. A burzsoáizia saját szociológusai és fi lozófusai segítségével mindig igyekezett igazolni ég, csökkenteni a fennálló rend szer bűnét, abban, hogy válságok, éhség és munkanélküliség következnek be. Köz mondásos készséggel mindenütt másutt keresi a hibákat, csak ott nem, ahol ezek igazán gyökereznek — a termelés, tóiéit kapitalista megszervezésében, — különféle elavult és ‘az élet által régen elvetett idea lista elméleteket hirdet a válságok és az úgynevezett „emberi szerencsétlenség“ ere detéről. így például az 1934-es válság után Ame rikában Lewis Mumjfoirdt „teoretikus” „Technics and Cavilisatioln“ című köny vében azt hirdette, hogy a szociális nyo mor oka ma nem a kapitalista rendszer, hanem a technika túlfejiödése és jóváté- téli eszközként a technika elpusztítását és a primitív gépekhez való visszatérést javasolta. Jellegzetes, hogy a pusztítás leghatásosabb módszereként a háborút ja
