Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Gály Iván: Pacifizmus és békeharc
akik a békéről csak sóhajtoztak volna és megelégedtek -volna a béke hirdetésével. Az SzK(h)P története arra tanít, hogy a bolsevikok a békéért aktív forradalmi harcot folytattak, a béke ügyét össze kapcsolták a proletáiiforradalom győzel mének, az imperialista burzsoázia hatal ma megdöntésének ügyéved. Kell, hogy mi is fökozWttabb mérték ben tanuljunk a szovjet tapasztalaitokból. Különösen a békeharc arcvonalán kell bátrabban, merítenünk ebből a gazdag for rásból. A békeharc mai időszaka megkö veteli tőlünk, hogy könyörtelen harcot folytassunk a pacifizmus bomlasztó ideo lógiája ellen, hogy igyekezzünk aktív bé- keharcosOkká nevelni azokat is, akiket már megfertőzött és hogy sokkal ha gy óbb gondot fordítsunk a népnevelő munkára, — különösen a honvédelem kér déseivel kapcsolatban. Nagy feladatok állnak előttünk és ezeknek a feladatok nak biztosítása érdiekéiben maprtól-napra erősítenünk és szilárdítanunk kell orszá gunk védelmi képességét. Ez elsősorban is néphadseregünk és fegyveres alakula taink erősítését jelenti. Néphadseregünk főereje abban rejlik, hogy szoros kapcso latban áll dolgozó népünkkel. Ifjúságunk színe-java ma már örömmel teljesíti ka tonai tényleges szolgálatát, hazailas kö telességét, mert tudja, hogy népünk és pártunk állította a haza védelmének poszt jára. Gyáraink munkásai lelkes igyeke zettel azon vannak, hogy a legjobb fegy verekkel lássák el a néphadsereg kato náét, mivel tudják, hogy az ö érdekeiket, a dolgozók érdekeit védik. A nép és a hadsereg kapcsolatát és szövetségét még jobban meg kell szilárdítani. Még köze lebb kél hozni a hadsereget a néphez. Es ennek egyik legfontosabb eszköze és módi- szere a honvédelmi nevelés. A honvédelmi nevelésről szóló törvényt 1951. november 2-án fogadta el Nemzet- gyűlésünk. Ezután megalakult a Hadser reggel Együttmunkálkodó Szövetség, amelybe mint kollektív tagok beléptek az ország tömegszervezetei. A Szövetség fennállása óta el nem vitatható sikereket ért el, azonban hiánya az, hogy a mai' napig se tudta átfogni elégséges mérték, ben- a tömegszervezetek tagságát és nem tudta széles alapokra fektetni a honvédel mi nevelést. Pedig dolgozóink és elsősor ban ifjúságunk körében nagy az érdeklő dés, de sokhelyütt honvédelmi nevelésünk elégtelen népszerűsítése következtében még nem alakultak meg a Szövetség ki képző körei, sőt a dclgozók nem is tud nak létezéséről. Ezért kell a honvédelem kérdéseire nagyobb gondot fordítani a Nemzeti Arcvoüal minden e:gye3 alkotó részének és! az összes tömegszervezetek - nek. Országunk magyar dolgozónak is be kell kapcsolódniok a honvédelmi nevelés mozgalmába. H'sz vannak már követen dő példáink. A lévai ,,Arany Orix“-üzem munkásai a honvédelmi neveléssel kap csolatban ezt írják: „Az Arany Ónix most már a mi üzemünk. És, hogy meg tudjuk védeni a visszatérni szándékozó tőkés kizsákmányolók ellen, fegyverforga tást tanulunk. És ezt úgy tanuljuk meg, hogy azok. ott a túlsó parton elveszítsék a kedvüket a munkásosztály által kihar. oolt jogainkra tömi”. Beszélhetünk a ko máromi Stavobyt-üzem honvédelmi köré nek munkájáról is. A kör tagjai mindeq akaratukkal azon igyekeznek, hogy a leg jobbak közé tartozzanak. Erre meg is vaunak az alapfeltételeák, kitűnő az agi tátoruk, Lepies elvtárs és mindannyian örömmel sajátítják el a honvédelmi isme reteket, amit az ás bizonyít, hogy a gya korlati órákon részvételük 100 százalékos. A lévai helyi nemzeti bizottság melltett működő honvédelmi kör egyik tagjai, Me- lichar Ferenc pedig így ír a „Svazarm” megalakulásáról és munkájáról: „Nagy lépést jelentett ez előre. Városunk dol gozói lelkesedéssel fogadták, mert tud ják, hogy a szocializmust nemcsak fel építeni kell, hanem meg is kell védeni. Körünkben nemcsak fiatal elvtársak és elvtársnők vannak, hanem idősebb dolgo zók is, sőt van. néhány 60 év körüli, de szorgalomban és fegyelemben sem marad nak el! az ifjúság mögött. Helyesen mon dogatják: „Az állam népi védelmének kér dése valamennyiünk ügye, fiatalabbaké és öregebbeké egyaránt. Hát a Nagy Hon védő Háborúban nem harcolt minden pol gár?“ Honvédelmi nevelésünkben is a szovjtet példát követjük. A szovjet honvédelmi nevelés hatalmas jelentősége megmutat kozott a Nagy Honvédő Háború során, amikor a serdülők és az öregek is meg mutatták a fasiszta betolakodóknak, hogy rendszerük nemcsak építeni tanította meg őket, hanem fegyvert forgatni is. Ezen az úton kell haladnunk, hogy bánni tudjunk a muhkaszerszámmal és a géppel, de ugyanakkor a puskával is. Ma, amikor a Szovjetunió oldalán még fényesebb győzelmek felé haladunk, ma, amlilkor a Szovjetunióban szemünk előtt bontakozik ki a 'kommunizmus szédületes távlata és amikor nálunk lankadatla nul építjük a szaciaüzmust és ma, ami kor a másik oldalon az életünkre és jö- vőhkre akarnak tömi az imperialisták, — még erősebbeké, még harcra készebbeké kell vállniumk. Acélgáttá kell válnunk, hogy má is bátran és büszkén mondhas suk M azokat a szavakat, amelyeket L. P. Berija elvtárs mondott, a szovjet nép nevében a Nagy Októberi Szocialista For radalom 34. évfordulója alkalmából. „Tudják meg a háborús hisztériától rúegrószegült urak, hogy ha megtámad ják országunkat, a szovjet nép olyan fo gadtatásban tudja majd részesíteni őket, amely egyszersmindenkorra elveszi ked vüket a szocialista hazánk szabadsága és függetlensége elleni esztelen merényié, tektől.”
