Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Major Sándor: Emlékezések Seiner Gáborra
vetették a sztrájk megszervezésében részt vevő letartóztatott munkások szabadon- boosátását. Amikor a munkásság tudo mást szerzett arról, hogy követeíéfSeiket a járási főnök nem vette tudomásul, jo gos felháborodásuk jeléül és követelésük alátámasztása végett zárt sorokban vo nultak lel a palásti jegyzői hivatal elé, ahol a tárgyaló felek egybe voltak híva. Amikor Greglor járásfőnök és az általa odaiixivaoott reakciós csürhe tudomást szerzett a munkásság megmozdulásáról, zavarba jötték, amely zavar a hétezer munkás közeledő kernényütemü lépted alatt rémületté fokozódott A reakciós urak legtöbbje félelmében elpárolgott. A járási főnök úrnak .pedig akkor szállt inába a bátorsága, amikor látta, hogy aiz utcára lövésre készen kivezényelt csendőröket közrefogva élűiről és hátuk mögül hömpölyögve közeledett a felvo nuló tömeg és szoros gyűrűit vont a csendőrök kihűl. A vörös zászlókat dia dalmasan lengetve, az utca teljes hosszát és szélességét egyszerre lepték el a sztrájkolók. A hatalmas, félelmetes tö meg az Intemacionálé hangjai mellett Kosik elvtárs — pártunk második hősi halált halt képviselője vezetésével körül vette az utcát elálló csendőrök sorfalát, Gregor, járási főnök, esze-veszetten szaladgált és sápStozó hangon kérte a sztrájk vezetőségét, hogy állítsa le a fel vonuló tömeget. A sztrájkvezetöség Gre. gor úrnak azt a választ adta, hogy ő ren delje vissza az általa kivezényelt csend őröket, Erre azonban már késő volt. Mm- dsn/fci lélekzetvisszafajtva várta, mi fiog történni. A csendőrök kezében egyre job ban reszketett a puska és teljesen tehe tetlenekké váltak a munkások egységének lenyűgöző erejétől. Kosik elvtárs ebben a kritikus helyzetben meggyőző szavakkal magyarázta a csendőröknek a munkásak megmozdulásának igazi okát, melynek jo. gosságát végül ők is elismerték. Ezeket a győzelmi perceket már nem volt bátorsága bevárni a legvadabb re akciós pártok képviselőinek sem, akik a munkásakra bosszút lihegve hagyták el a falut. Gnegor úr pedig tehetetlenül, eszét vesztve, szántén dicstelenül megfu tamodott. Megrémülve Ígérte a sztrájk vezetőségének, hogy másnap tárgyaláso kat hív össze a munkások követelése alapján és azonnal szabadion bocsátja a jogtalanul letartóztatott útépítő munkáso kat. Steiner elvtárs többször járt kint a kiéleződött sztrájk sEárihelyén, állandóan tájékozva volt a történtekről. És minden tőle telhetőt elkövetett, hogy követelésé nek érvényt szerezzen. A történtek után Steiner elvtárs másnap egy munkásSküi- döttséggel felkereste a járási hivatalt, ahol mint a törvényhozás tagja, tiltako zott a járási főnöknél a hivatalok azon (kísértette ellen, hogy a munkások aka rata ellenére bevonják a tárgyalásokba a demokrácia és a köztársaság ellenségeit. Követelte továbbá, hogy a hivatalok fog laljanak világosan és nyiltan állást a sztrájkoló rrmmkások bérkövetelései mel le bt, mert ezt kívánja a beisó és külső fa siszta ellenségtől veszélyeztet e 11 köztár saság érdeke is. A sztrájk három hétig tartott. Ez alatt az idő alatt a Duba-féle agrárszakszervezet és a Jaros-féle ma gyar nemzeti párt titkára a kocsmákban alkohollal próbálták megvesztegetni a munkásokat, hogy sztrájktörésre bírják őket. Nem egyszer bontották meg ilyen módon a sztrájk egységét, de a párt, az öntudatos munkások és a vörös szakszer vezet szervezőinek éberségével mindannyi szor sikerült a sztrájk egységét idejeko rán visszaállítani. így került sor 1936-ban újabb kiélese dett harcokra az ország minden részén. Ekkor már miint szakszervezeti funkcio nárius vetítem részt ezen harcok előké szítésében és vezetésében a lévai teriile. ten. így még több alkalmam volt közvet lenül tapasztalni Steiner elvtárs kitartó és következetes segítségét az elnyomott •íöltímuMikások é liet viszonyai mák megjaví tásáért. Munkámban az a tudat adott erőt és lendületet, hogy állandóan oez tályrésezese voltam Steáner elvtárs közve títésével pártunk irányításának és veze tésének. Steáner eiviárs velünk, egyszerű földmunkásokkal meg tudta értetni és ált tudta nekünk adni (pártunk irányvonalát, úgy, hogy ha bármilyen probléma felvető dött, vagy nehézség merült fel munkánk, bam, ha Steiner elvtárs közénk jött és egyszerű szavaival és logikus gondolat- menetével megvilágította!, úgy tűntek fel a problémák, mintha ezt már rég tudtuk vo4na. A zsedtzi járásban már kora tavasszal megtettünk műdén előkészületet a föld munkások egységes fellépésére, a már megkötött kollektív szerződés betartásá ért. Ebben a járásiban, a cseh Zsivno- barik érdekeltségeihez tartoztak a nagy- kiterjedésü orosakai cukorgyári birtokok. A járást magunk között Padkó birodal mának .hívtuk. A járási főnök egy Packó nevezetű magyar nemzetiségű, a magyar és keresztény szocáaliista párthoz tartozó feudális .beállítottságú egyén volt. A já rásban ázsiai állapotok uralkodtak. Az oroszkai cukorgyár és a többi földesurak (rendszeresen korrumpálták a járási hiva tal fontosabb állásokban 'lévő hivatalno kait és a csemdörségiet. A cukor és a ku korica igen fontos szerepet töltött be a korrumpált állami alkalmazottak számí tásában, akár csak a papoknál a mecka. Az országos kollektív szerződés jelentős javulást jelentett volna a majori cselé dek és az aratómunkásiok helyzetében. A kollektív szerződés |az ortoszkaj' cu{tóar- gyár birtokaira is érvénnyel bírt, mivel a munkaadók szervezete, amelynek ő is tagja volt, ezt aláírta. A majori cselé deknek csak túlórákban több mint egy millió korona követelésük volt a cukor- gyári birtokok igazgatóságától.
