Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Major Sándor: Emlékezések Seiner Gáborra
•párt szava: „harc a kenyérért, a demo kráciáért és a köztársaságért a fasiz mus ellen.!“ — a konferencia minden résztvevőjének keze harciasain magasba lendült, leadva szavazatát a sztrájk mel lett. A földmunkások ezzel a határozatuk kal és a későbbi harcok folyamán a köz társaságok harcosainak első soraiba ke rültek. A földmunkás -konferencián Stei- ner elvtársra hárult az a feladat, mint a párt képviselőjére, hogy biztosítsa jó szervezéssel, a helyes (politikai vonal megadásával a sztrájk sikerét. A kon ferencia tartama alatt fáradhatatlanul dolgozott a küldöttek közt Lelkesítette őket, a következő szavakkal igyekezett beléjük önteni a bolsevik! optimizmust: „Veletek a párt elvtársak, és ahol a kommunista párt harcol, ott a győze lem!” Steiner Gábor szava beigazolódott nemcsak a pár napra kirobbanó sztrájk győzelmeiben, hanem az évröl-évre ismét lődő harcokban is. A földmunkások a konferencián adott sizavukat betartották. Egy hét leforgása alatt egymásután ®z ország minden táján fellángoltak a fé lelmetes aratósztrájkok, hogy végül egy nagyjelentőségű győzelmes hatalmas meg- mozdulásban csúcsosodjanak M. Alig értem haza a konferenciáról, má ris megtelt szűk lakásom a .konferencia határozatai iránt érdeklődő elvtársakkal. A petróleumlámpa halvány fénye mellett nyomban megbékéltük a konferencia ha tározataiból ránk háruló sürgős tenniva lókat. Másnap este már a határozatok a szécsénkei pártszervezet kiküldöttei út ján eljutottak a környékbeli falvak elnyo mott földmunkásaihoz. KéLenye, Ipoly, nyék, Csillagpuszta, Ipolyság és Szécsén- ke aratómunkásaá gyorsan megszervezték soraikat, mert az aratás égető volt és ek korra meg kellett .teremteni a győzelem előfeltételét: az egységet. Steiner Gábor elvtárs éjjel-nappal, fáradságot nem kiméivé járta a falvakat és m tanyákat. Gyalog, sokszor éhenszomjan. Aprólékos tárgyalásokat folytatott a sztrájk részlet- kérdéseiről, interveniált a hatóságok túl kapásai ellen, bátorított, biztatott és a sztrájkolókba a biztos győzelem tuda tát oltotta be. Nagy volt a földesurak meglepetése mindenhol. A cseh járásfönök, Gregor, szövetkezett a magyar földesurakkal a magyar földmunkások ellen. A vidék va lóságos csendörfcáborrá alakult át. Nem segített azonban a fenyegetés, a fondor lat, sem a sztrájktörők szervezése, az egységesen fellépő aratőmunkásokka1. szemben nem tehettek egyebet az uraik, mint hogy kapituláltak. Somsich gróf, szécsénkei földbirtokos az aratómunká- sok küldöttségét egy határozott szóval fo gadta: „Nem tárgyalok“. Es két nap múl va a cseh csendőrök és hivatalok: segít sége ellenére kénytelen volt velünk mé gis megegyeznsL Az első eredmények Széesénkén seáilét- fcek meg, aztán Kelenyén és így tovább. Mint jellemző érdekességet említem meg, hogy az aratómamkások által elért har cos eredményeket a (kapitalista rendszert kiszolgáló csendörkaipiltány meg akarta semmisíteni. Már az új győzelmes szerző dés alapján — amit a gróf aláirt — mun kába indultunk, amiskor berobogott a já rási esendörka.pitány hatalmas kíséret tel. A sztrájkvezetöséget maguk élé hi vatta. Mi megjelentünk, de tisztában voltunk azzal, hogy a csendőrkapitány úr nem az új szerződést szándékozik meg erősíteni, hanem a mi győzelmeinket igyek szik elorozni. Egy szobában, feltüzött szúr anyós csendőrök közé bepréselve pró bálta a sztrájk vezetőséget megfélemlíte ni és az egységet megbontani. Azonban mi kijelentettük, hogy szilárdan állunk a kivívott győzelem alapján és semmi szük ség nincs már az ö beavatkozására. A sztrájk legtovább az Ipolysági Len- ger keresztényszooialistia (káptalan) föld birtokán tartott, és Zupka elvtárs ve zetésével egy heti kemény harc után részleges eredménnyel fejeződött be. Ilyen eredményes harcokra tudta moz gósítani a párt Steiner Gábor szervező és meggyőző munkájának segítségévéi a magyar arató munkásokat. A párt és a földmunkások vörös szak szervezete e győzelmes harcok következ tében nagyon megerősödött és ezáltal megteremtődött a további sikeres harcok előfeltétele. így került sor 1936-ban a palásti és a kürtösi 7000 útépítőmunkás sztrájkjára az Ipolysági és a kékkőd járásban. A sztrájk minden előkészítés nélkül rob bant ki egy íübrészlegén, A párt mindent elkövetett, hogy az útépítő munkások harcát győzelemre vezesse. Steiner elvtáxs ismét a sztrájk színhelyéire sietett több párt és szakszervezeti funkcionáriussal, hogy az elmulasztott előkészületeket be hozzuk a harc sikerének érdekében. A sztrájk sikerét veszélyeztette, hogy a palásti magyar munkások között voltak a cseh Gajda-párt és Duba-íéle agrár- szakszervezetnek koikxmpasai, akik állan, dó veszélyt jelentették a munkások egy ségére, márpedig e nélkül nincs győze lem. A 7000 útépítő munkás egységesen tette le a munkát Sztrájkvezetőséget vá lasztott amelyből szándékosan kihagyták a különféle reakciós pártok támogatóit. A bérkövetelések tárgyalására az Ipolysá gi Gregor járási főnök meghívta az ősz- szes reakciós pártok és szakszervezetek kiküldötteit hogy ezek segítségévei men tesítse a Lana-céget a magasabb bér meg fizetésétől és elnyomja a nagyobb darab kenyérért küzdő munkások jogos köve teléseit. A sztrájkvezetőség azonnal követelte a reakciós bivatlan vendégek eitávoTítását, kijelentve, hogy egyediül a sztrájkbizott ság, a kommunista párt> és a vörös szak- szervezet képviselői tárgyalhatnak a sztrájkoló dolgozók nevében. Egyúttal kő
