Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Major Sándor: Emlékezések Seiner Gáborra
Emlékezések Steiner Gáborra Major Sándor Dicső Pártunk maigy mártírjáról, Stei ner Gábor elvtársról megemlékezni any- nyit jelent, mint emlékezni azokra a hő si harcokra, amelyeket pártunk vezetésé vel dolgozó népünk, munkások, parasztok és haladó értelmiség vívott a kapitalista Csehszlovákiában a tőkés és földesúri ki zsákmányolás ellen: az életért, kenyérért, földiért és szabadságért. > Steiner Gábor a polgári demokratikus Csehszlovákia parlamentjében szenátor volt. Steiner Gábor, a munkásosztály nagy fia, egyike aszom legkiválóbb, élen járó, meg nem alkuvó harcos kommu nistáknak, akik életüket áldozták a fa sizmus elleni harcban azért, hogy a mun kásosztály győzelmet arathasson ellen ségei felett, hogy kezébe ragadhassa a hatalmat és megvethesse a szebb és bol dogabb jövő alapjait Hősies harcához és szenvedéseink elviseléséhez a fasiszta bör tönökben. erőt adótt neki megingathatat. lan hite a munkásosztály győzelmében, és határtalan szeretete a dolgozó tömegek iránt. Stener elvtársat jól ismerte a komá romi hajógyári munkás, a handlovai és rozsnyói bányász, de ugyanúgy ismerték, szerették és követték a galántai, a diósze gi, kasüti, zselizd, ipalymenti és a bod rogközi majorok elnyomott cselédjei és kizsákmányolt arató munkásai. Ugyan csak az ő -tanítása és meggyőző népneve lő munkájának hatása alatt világoso dott meg az.adók, a bankok, -tartozások és a kulákofc igája alatt nyögő dolgozó parasztok előtt az egyetlen helyes út: be kapcsolódni a pártvezette harcba a mun kásosztály oldalán az elnyomók ellen. Az ő élete és munkája hozzájárult ahhoz, hogy az emberibb élet után vágyó doflL gozók megszerették és követték pártun kat, — GottwaM pártját. Most, a munkásosztály győzelme után, Steiner Gábor mártírhalálának 10 éves évfordulóján szeretnék beszámolni azokról az időkről, azokról a munkákról, amelye ket Stedner Gábor elvtársunkkal éltem át és az ö vezetésével végeztem. Steiner Gábort ismertem, mint mozgal mi életünk egyik vezetőjét 1925. óta, amióta a munkásmozgalomba bekapcso lódtam. Azonban közvetlen kapcsolatba az 1935-ben lezajlott országos arató sztrájk alkalmából kerültem vele. Mont arató munkás résztvettem a nyitna! foQü- munkás konferencián az ipoűysági járás arató munkásainak képviseletében. A konferenciát a földmunkások vörös szák szervezete hívta össze a párt vezetésével. A konferencia célja egy országos arató- sztrájk előkészítése volt, a földmunkások kollektív szerződéséért. A konferencia rendkívüli politikai jelentőségét fokozta az, hogy már akkor kirajzolódott a po litikai látókörön köztársaságunknak a hit leri fasizmus által való megtámadásának fenyegető veszélye. Ekkor már a Heidein párt, Hitler csehszLovákiaá ügynöksége az úgynevezett „Sudeten-deu-tsche Heimat- f-ront“, az 1935 májusában megtartott par.amenti választásokon az altkori Cseh szlovákia legerősebb pártja lett. Ebben az időben mondotta Sztálin elv társ: „A háborúnak két tűzfészke van. Az egyik tűzfészek Távol-Keleten, Ja pán térségében, a másik pedig Európában Németország térségében. Nehéz megmon dani, — mondta Sztálin elvtárs -— melyik veszélyesebb e két tűzfészek közüL De mindkettő fennáll és mindkettő működés ben van". A háború és a békeharc ilyen kül- és belpolitikai körülményei között rendkívül nagy felelősség hárult a kommunista pártra, mint a -béke, a demokrácia és a köztársaság igaz védelmezőjére. Az akkori helyzetet és pártunk álláspontját a leg jobban megvilágítja GottwaM elvtársinak a CsKP VII. kongresszusán tartott be széde, amelyben a következőket mondot ta: „Csehszlovákiára a fasiszta Né metország támadó háborús politikája különösen nagy, égető veszélyt jelent. Ha Hitlernek sikerülnie terveit megvalósítani, ez a cseh nép nemzeti függetlenségé nek elveszítését jelentené. Ez a né met, lengyel és magyar nép számára a fasiszta diktatúra korbácsa alatti tár sadalmi és politikai elnyomásnak kiélese dését jelentené. A szlovákok és ukránok számára ez a magyar dzsentri dicstelenül ismert jármának visszatérését jelentené. És Csehszlovákia minden nemzete szá mára, egész népe számára, Hitler ter vei háborút jelentenének, annak minden következményével, annak minden áldoza tával. Szóval elvtársak, ami Csehszlová kiát illeti; nemzeteinek, egész dolgozó né pének sorsáról van szó!’* Ebben >a kiéleződött nemzetközi hely zetben DélszLaváMa-szerte aratósztrájkok zajlottak le. Az aratósztrájk, amiről itt szó esik, iskolapéldája lehet még ma is annak, hogyan kell szervezni, vezetni, harcolni és győzni a kommunistáknak. A földmunkás szakszervezetnek a párt vezetésével összehívott konferenciája iz zó hangulatban folyt le. A földesurak a kollektív szerződés helyett rabszolgaság ra emlékeztető szerződéseket kémyszerf. tettek a cselédekre és az aratómunká- sokra. Amikor a konferencián: elhangzott a
