Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Major István: Steiner Gábor emlékezete
jobban megedzették a mi Steiner Gábo runkat. Minél joíhban toporzéktolt az osz- tályellenség, annál elszáinstabban ‘ és lelke sebben folytatta Steaner Gábotr az ö fel- világosító munkáját, annál nagyobb buz galommal szervezte a dolgozók harcát a nagyabb falat kenyérért, az üzembeszün tetések és miuihkáselbacsájtások éLLem, a rettenetes adóterhiek csökkentése érdeké ben, a végrehajtások és árverések ellen. Micsoda taktikával keflllett élnie, a ható sági félrevezetésnek hány mindenféle ne mét kellett alkalmaznia, hogy hoezáfér- közhessen azokhoz a tömegekhez, melyek nek harcait vezette. Steiner Gábor elvtárs fáradhatatlan volt a földmunkás sztrájk kok és a munkanélküliek mozgalmának szervezésében. Ez gyakran kockázatos do log volt. A München-elötti Csehszlovákia ugyanis — különösen a gazdasági válság idején — egyre inkább kezdte levetkőz ni polgári demokratikus fügefalevelét s a gyárosok és nagybirtokosok érdekében egyre gyakrabban lövetett 'bele a jogaik ért és kenyerükért küzdő tömegekbe. A fasizmus már kezdte előrevetni döbbene tes árnyait. Stedner Gábor egy pillanatra sem té vesztette szem elöl azt a borzalmas ve szélyt, mely Hitler németországi uralomra- jiutásával fenyegette Csehszlovákiát, de egyúttal a világ össze békaszerető népeit. Tisztában volt azzal, hogy előbb-utóbb megtörténik az összecsapás a fasiszta Né metország és Csehszlovákia között. Tudta azt is, hogy ffitlter lesz a támadó fél s hogy Csehszlovákiának védekeznie kell. Tisztában volt azzal is, hogy a sikeres védelem előfeltétele a nép felfegyverzése, a védelembe való bevonása. Gottwald elv társ szerint „jakobinus-védelemre" van szükség és ezt a koncepciót magáévá tet te az egész párt, melynek viszont köteles sége volt beádegzená ezt a tömegekbe. Be kellett vinni a tömegekbe a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusán kiadott jelszót, hogy minden államban meg keü alakítani a legszélesebb körű népfrontot, melybe be kell vonni mindenkit, aki a béke híve, aki ellene van egy új világ háború kitörésének, aki nem hajlandó tá mogatni a német fasizmus válágunalmi tö rekvéseit. A népfront politikát természetesen nem csak a cseh és szlovák népnek kellett tá mogatnia, hanem a Csehszlovákia terüle tén élő német, magyar és ukrán nemzeti kisebbségnek ás. Es itt nagy feladat várt Stedner elvtársinkra és legközelebbi mun katársaira: meg kellett győzni a magyar népet arról, hogy Hitler rémuralma nem csak a cseh és szlovák nép nemzeti lé tét veszélyezteti, hanem a köztársaság te rületén élő magyarság egzisztenciáját is. Meg kellett győzni a Csehszlovákia terü letén élő magyar népet arról, hogy mind Csehszlovákiának, mind Magyarországnak egy az érdeke: közösen kell védekezni a közös ellenség ellen. Akik ezekben & ne héz óráikban Horthyék revizionista politi káját támogatják, azok akarva-nemakar- va Hitler háborús politikájának, malmára hajtják a vizet, és maguk is háborús bű nösökké válnak. Nemcsak Csehszlovákba szuverenitását fenyegeti veszély Hitler ré széről, hanem Magyarországét is. össze kell tehát fogni, amíg nem késő! Stedner elvtárs minden erejét és képes ségét latibavetve járttá Csehszlovákia ma gyarlakta területeit. Gyűlést, gyűlés után rendezett, hogy fölrázza a szlovákiai ma gyarság leűkiismeretét. Nem volt olyan magyarlakta város, vagy nagyobb falu Szlovákiában, ahol ne jelenitek votoa meg a Kommunista. Párt küldöttei, hogy első sorban magukat az elvtársakat győzzék meg a Párt politikájának helyességéről. Azután hatalmas népgyüléseken kellett bátorságot önteni a tömegekbe, mert a polgári magyar reviziotnista pártok nem csak elhallgatták, vagy szándékosan leki csinyelték a Hitler részéröl fenyegető há borús veszélyt, hanem terrorizálták is Csehszlovákra magyar nemzetiségű polgá rait, akasztófával és más retorziókkal fe nyegetőzve kényszerítették őket színvallás ra a révizionázmus melett. A háborús és reviztondsta őrület zűrza varából tisztán csengő harangként hang zott a Kommunista Párt és Steiner Gábor szava. Világos okfejtéssel tette érthetővé a magyar dolgozók előtt a 'köztársaság védelmének szükségességét. Különösen meggyőző erővel mutatott rá arra a lel kesítő körülményre, hogy a Szovjetunió — ellentétben a nyugati hatalmakkal — hajlandó feltétlenül segítségünkre jönni, ha magunk is védekezni fogtunk egy eset leges némebf asiszta támadás esetén. Hogy a Csehszlovákiában élő magyar nép jelentékeny része hogyan viszonyított ak kor a köztársasághoz, annak fényes tanú- bizonysága a Stedner elvtárs által meg rendezett tornóczi nagygyűlés. Tízezres tö megek hullámzottak a Vág folyó partján, melyek viharos tapsasl fogadták az ott el hangzott beszédeket és kifejezték ragasz kodásukat a válságos óráit élő Csehszlo vákiához. Változtak az idők. Ma, a népidemokra tikus Csehszlovákiát szoros baráti kap csolatok fűzik a népé demokratikus Ma. gya rországhoz. Mindkét állam dolgozói, egymást kölcsönösen támogatva építik szocialista hazájukat, harcolnak a világ békéért a 'Sztálin vezette Szovjetunió ol dalán. Klement Gottwald és Rákosi Má tyás népe egymásra talált, hogy soha töb bé ne engedje eltépni senki fiától az őszinte barátság és testvériség örök kö telékeit. S mi mély megilletődéssel és so ha nem múló szeretettel gondolunk ma a mi drága és felejthetetlen Steiner Gábo runkra, aki fájdalom, nem érte meg a szocializmus építésének diadalmas cseh szlovákiai korszakát. De ttörhetelen, nagy szelleme itt él közöttünk, hogy bátorsá got, kitartást és erőt' merítsünk belőle a további küzdelemhez.
