Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Major István: Steiner Gábor emlékezete
kimondta a halálos ítéletet felette és ha nem is szabta meg az aktákban az ítélet végrehajtásának időpontj át, még sokkal előbbre tervezte azt, mint ahogy a való ságban. megtörtént. A Gestapo nem gon dolta, hogy a törékeny alkatú idős fo goly hónapokig- és évekig állni tudja a harcot Buchenwald gyilkos viszonyai közt. De Steiner elvtárs évekig meg tud ta hiúsítani a Gestapo gyilkos ítéletének végrehajtását, harcolt, neveit, amikor Himmilferók már halottnak tekintették öt, — építette győzelmes jövőnket. Steiner Gábor elvtárs életének utolsó esztendeiben is, a haláltáborban is ragyo gó kommunista munkát végzett. Steioer Gábor emlékezete Major István Történelmi jelentőségű nagy idők, nagy tetteket és áldozatokat követelnek. Az emberiség százmilliói sodródnak bele a honvédelmi és társadalmi harcok forga tagába, hogy végül is győzzön az az erő, mely a társadalmi haladás, a jobb jövő igéit írta zászlajára. Az a rettenetes vi lágégés, melyet a német fasizmus lobbam- totit lángra, s melyet a második világhá ború címen könyvelt el a történelem!, a fa siszta támadók megsemmisítésével, a há ladó erők győzelmével végződött. Ennek a világraszóló győzelemnek azon ban meg kellett teremteni atz előfeltéte leit. A Nagy Októberi Szocialista Forra dalom, a marra-lemni-sztálini tanítás dia dala, s a szocialista, kommunista társadal mi rend építése a Szovjetunióban volt az a kimeríthetetlen ősforrás, mely hősi tet tekre sarkalta felszabadítóinkat, a dicső Szovjet Hadsereg katonáit. De ebből me rítettek erőt, kitartást, bátorságot és ön feláldozó készséget a tőkés államok dolgo zói is. Az első Csehszlovák Köztársaság idején lezajlott gazdasági és politikai har cok, melyeknek élén a munkásosztály él csapata, a Kommunista Párt állott, ke mény iskola volt a dolgozó tömegek szá mára. Ezekben a harcokban edződtek acé lossá a párt káderei, hogy aztán meg tud ják állni helyüket a fasiszta rémuralom éveiben is, hogy életük kockáztatásával is ki tudják építeni a Kommunista Párt föld alatti szervezeteit, megszervezni Szlovákia hegyes-völgyes vidékein a partizánharco kat és a szlovák nép 1944-es hősi szabad ságharcát, a szlovák nemzeti felkelést. Sokan pecsételték meg Vérükkel hűsé gűket a Szovjetunióhoz, a fasiszta járom alatt nyögő hazájukhoz,- 'a marxi-lenini- sztálini elvekhez. MUlaö és millió ember halit hősi halált a fasiszta hordáikkal ví vott küzdelemben, milliók senyvedtek bör tönökben és koncentrációs táborokban. A buohenwaldi koncentrációs táborban gyil kolták meg a fasiszta banditák a mi drá ga, felejthetetlen Steiner Gábor elvtár sunkat is. 1942 október 8-án szűnt meg dobogni az a félelmet és fáradságot nem ismerő, a dolgozó tömegekért minden ál dozatra kész áldott szív, mely mérhetet lenül tudta gyűlölni a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást, a burzsoá nacionaliz mus és fajgyűlölet minden néven nevezen dő árnyalatait; az osztályellenséggel cm- baráló jobboldali szociáldemokrata veze tők mlunká&áruió politikáját, a trockdsta kétkulacsocs pártbontók, kérnek és divar- zánsok aljas manővereit. Ilyen tulajdonságokkal felruházott, ilyen erkölcsi nézeteket valló ember csakis a Kommunista Pártban találhatta még azt a politikai erőt, mely lehetővé tette szá mára, hogy küzdelmes életét maradékta lanul a kizsákmányoltak és elnyomottak érdekeinek szentelje. Láttuk öt a. kime rültségtől- roskadozva róná Dél-Szlovákia feneketlen sárrá „aszfaltozott“ utait. Lát tuk öt hóviharokkal küzdve bandukolni: egyik falutól ia másikig, hogy Csehszlová kia minden magyar-lakta zugába 'bevigye a marxi-ienini-sztálini tanítást s érvényt szerezzen neki a gyakorlatban is. Steiner Gábor tanítója és vezetője volt azoknak a dolgozó tömegeknek, melyeket annyira szeretett, s melyek őt annyira be csülték és szerették. Munkások, dolgozó iparasztok, értelmiségiek, iparosok, még ha jelentékeny részük különféle okokból nem is volt tagja a Kommunista Pártnak, nem mulasztották el soha az alkalmat, hogy meghallgassák a közéjük érkező Steiner Gábor értékes előadásait. Kellemesen csen gő hangja, higgadt érvelése, ellenállha tatlan 'logikája pozdarjává zúzta az ősz táiyeilenség érveit, pellengérre állította a különféle koalíciós kormányok UépelLenes politikáját, pucérra vetköztette a polgár’ és jobboldala szociáldemokrata korifeuso kat, akik természetesen a burzsoa állam apparátust vették igénybe, hogy a láng- lelkü néptribunt elhal gattassák. Bebör tönözték, ütlegelték, rágalmazták, gyűlé seit feloszlatták, vagy egyszerűen nem engedélyezték. Ezek az aljas mesterkedé sek és hatósági 'túlkapások azonban még