Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Gál László: A szabadságharcos kuruc ősök nyomán
kát, most szerelő munkások szapora ko pogásától hangosak az épületek. Szorgal mas munkájukat füti az a tudat, hogy „ugusjtus végére íbe kell fejezni a mun kákat. Szeptember elején hatvan bányász éi a.ád lépi át majd .boldog izgalommal az Uj lakások kapuját. Hatvan öntudatos A.vá.ó vájárt jutalmaznak meg jó mun kájukért a modern, kényelmes új lakások kulcsaival. Az állomás közelében barátságos kiné zésű földiszintes házak sorakoznak a szé les itérség m.ndkét oldalán, mely térségen rövidesen üde parkot létesítenek. Vidá man játszadozó gyermekek láthatók csak nem minden ház előtt. Vig kacagásuk f e veri az új telep délutáni csöndjét. A gyermekek .tiszták, egészségesek, meglát szik rajtuk az anya szerető kezének gon doskodása Az egyik épület előtt nyug ágyban fiatal férfi olvassa elmélyedten az „Aranycsillag lovagja“ című ssovjet regényt. Köszönésemet barátságosan fo gadja. Hütter Andrásnak hívják. Az év elején üzembe helyezett Mária-bánya vá járja. Kissé elpirul, amikor hozzáteszem, hogy tudomásom szerint egyike a bánya legjobb élmunkásainak. Most megérdemelt szabadságát tölti odahaza Szórakozásra pihenésbe és tanulásra használja fel sza badságát. Betessékel a lakásba Csinos fiatalasz- szony szorgoskodik az asztal körül. Alig 19 éves. A vacsorát készíti. A kényelmes, új bútorokkal berendezett hálószobából a rádió vidám zenéje szűrődik ki. A nappali szoba heveröjén édesen alvó, másfél éves kislány aranyszőke haján, bájos arc ócs káján csillan meg az ablakon beszűrődő ■napfény. A szülők szeme örömteli mosoly- lyal pihen meg az alvó gyermek arcán. Megelégedett, boldog kis család. Egy azok közül a bányászcsaládok közül, akik már beköltöztek az új lakásokba. Sok há lás szív köszöneté száll ezekből a lakások ból Gottwald elvtárs felé, Sztálin elvtárs felé, akiknek bök» irányítása szabadságot és a boldog élet lehetőségét hozta meg ne kik. A Ibányaigazgátóság felé vezető úton vasérccel súlyosan megrakott teherautók kal találkozunk. A Mária-bányából szál lítják a drága ércet a sajóházi ércelőké szítő üzembe. Hangos dübörgéssel zúdul az érc a csilléből az autóba, alig győzik elszállítaná. Pedig ez a termelési iram még csak a kezdet itt. Még állandóan folynak a feltárási és előkészületi munká latok. Rövid idő múlva megsokszorozódik a bánya termelése. Az egyik szinten most fejezik be az előkészületet a raktározásra való fejtés megkezdésére. Két egymással összefüggő munkahelyen indul meg ez a fejtési mód szer, amelyet a szovjet bányászok 'tapasz talatai alapján honosította^ meg. A vájá rok nagy bizakodással láttak hozzá a murik■‘’ho-’’. — J.J, túlte’te^Mrttük a tervet minden hónapban, — mondja mel lettem egy fiatal bányász, Antal János, az új módszerre célozva. — Ezután még magasabban fogjuk túllépni. Csupa bizakodás az arcuk. Lelkesen dolgoznak. A csoportvezető Ambrus elv társ örömmel beszéli el, milyen körülmé nyek, a kőzetnek milyen fekvése teszik lehetővé az új módszer bevezetését. Amb rus elvtárs idősebb, 60 felé közeledő em ber. Nyoma sincs benne az idegenkedés nek, amivel még rövid idővel ezelőtt fo gadták a bányászok az új, haladóbb mód szereket. — Megszűnik a vas koearazás fárasztó munkája, — mondja Ambrus elv társ lelkesen, — megsokszorozódik terme lésünk és emelkedik a kereset. A felülről lerobbantott érc egyenesen aláhull majd a sutokba, ahonnan mindig annyit húzunk ki a csillékbe, amennyi szükséges ahhoz, hogy a munkahelyen nyugodtan dolgoz hassunk. Munkahelyüktől nem messze régi bánya folyosó található, amelyre vágathajtás közben bukkantak rá a bányászok. Ki tudja, hány száz évvel ezelőtt dolgoztak a hatalmas üregben a rozsnyói bányászok ősei, akiknek kiváló munkájára a mai kor bányászai is elismeréssel tekintenek. Az elhagyott tárna feltárta titkait az utódok előtt és elmeséli, mily tengernyi nehézség, veszedelem és szenvedés közepette hozták a felszínre az ércet a régi bányászok. A víz, amellyel a tárna el volt öntve, külö nös módon konzerválta az emlékeket. Fá ból készült teknők maradtak meg épség ben, háncskötelek, amelyekkel a teknőíbe rakott vasércet vonszolták a felszínre. Fából készített vízlevezető csatornák ma radtak ránk emlékül, mutatva, mennyire tehetetlenek voltak a bányászösök legve szedelmesebb ellenségükkel, a vízzel szem ben. A víz elől menekülniük kellett min den tárnából, amikor egy bizonyos mély séget elértek. Ez a magyarázata annak a kapkodó, zavaros fejtési módszernek, amellyel régen dolgoztak. Két-három szi vattyú már játszva legyőzi ezt a nehéz séget. Keménykötésü emberek a rozsnyói bá nyászok. Lelkesen indulnak harcba a ter mészettel, hogy felszínre hozzák a hegy mélyének kincseit. A történelmi múltú Bányáddal tárnái, amelyben valamikor a vérükig 'kizsákmányolt bányászok dolgoz tak a feudális földbirtokosok és a rima- murányi részvénytársaság kapzsi üzlet emberei hizlalására, ma az új élet remé nyétől, a szocializmus építése élharcosai nak, az újarcú bányászoknak munkájától hangosak. A SzadiovBzky-táma, a Bemádi-, a Se bespataki-, a Rudnaá- és az Istvón-táma bányászai termelési tervük mindenkori magas túllépésével járulnak hozzá a szo cializmus építésének meggyorsításához. Kiváló hőstettek születnek naponta, ame lyet büszkén hirdet a tárnák nevei felett ragyogó vörös csillagok fénye és a bányá szok büszkeségtől ragyogó arca.
