Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Egri Viktor: Karlové-Vary-i VII. Filmfesztiválról
A „Mitreá Cocor*' című román film a szociá lis haladásért folyó harc díját kapta. Mitrea Cocor a film főhőse családjával. „Az elítélt falu* című film haladó emberei falujok helyzetéről tárgyalnak. Az JElítélt falun című német filmben az amerikai tiszt a parancsnokságra telefonál: rendezzen-e vérfürdőt vagy vonuljon el csa patával. lelket számláló hősi 4. hadtestének meg semmisítése VOlt. Az ellemAlMia során, a délkeleti tartomány krvm m i mi «tA-i, harco sai és fiatal hazafiai a sang-dzsaoi gyüj- tötáborba kerültek, ahol Csangtoajsek véreskezü hóhérjai megkezdték kiirtásu kat. A haláltábor bősei azonban nem tör tek meg, a (Kommunista Párt bebörtön zött elvtársainak vezetésével az emberi hűségnek, szeretetnek és önfeláldozásnak valóságos acélfalát képezték, amelyen meg kellett törnie a gyilkosok pusztító akaratának. Azt példázza ezt a megfilmesített hősi ének, hogy nincs meddő áldozat, hogy az elhullott vérből a szabadság virágai fa kadnak. Korbácsok csattogásán, a meg kínzott ember jajján hallod keresztültörni a szabadság dallamát, a kíntól tágra sza kadt szemekben látod fellángolni az élet tüzét. Kín és vér nem tudja meghaipítani, árulásra kényszeríteni a haláltálbor fog lyait. Ez a kínai fűm ugyanazt a témát tag lalja, mint az esztendőkkel ezelőtt bemu tatott lengyel „Oszviencskn“, mégis egé szen más tulajdonságaival ragadja meg a nézőt. Itt is megrendít bennünket a mű vészek drámai játéka, megcsodáljak a film technikai tökélyét, a rendező nagy érzékét a realitáshoz, összhatásában még is más ez a kínai fűm: szenvedéssel, vér rel és halállal teli tartalma ellenére hatá sában felemelő és felszabadító. A fűm mélyebb és erősebb eszmei vonala az, amely ezt & mélyebb és egyúttal lelkesítő hatást kelti. Hazai filmművészetünk sikeres előtörése. Hazai fümmüvészetünk minden sikeres alkotásán örvendetesen érezzük a szovjet filmművészet és általában a viliág legfej lettebb, vezető kultúrájának, a Szovjet kultúrának hatását és támogatását. A szovjet művészektől tanulni annyit jelent, mint a szovjet művészek példájára eggyé forrni a néppel, megismerni a nép gond ját, baját és örömét, belemélyedni múlt jába és olvasni jelenében, hogy Így a szocialista-realizmus módszerével megvi lágítsuk jövőjének útját is. Ezek a művészi szempontok a leghatá sosabban. érvényesülnek a „Holnap min denki táncra perdül“ című sok népi ének kel és tánccal teli színes zenés fűmben. A meséjében nem nagyigényü hazai film különösen technikájában igen szép és sikeres alkotás; fiatalságunk egészséges életörömét, lendületes munkakedvét igen ötletesen és pergőén, kitűnően szórakoz tatva sugározza. A fesztivál a Nemzetek közötti barátság dijával tűntette ki ezt a fiatalság szolidaritását és a népi alkotás jelentőségét játékban és zenében fiatalos erővel és hittel kidomborító film/et, mely nek érdekessége, hogy a Setálira-díjas Vladimír Vitessek irányító keze alatt hazai filmgyártásunk legfiatalabb dolgozói vet-
