Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Sas Andor: Nyelvművelési feladatok a sztálini nyelvtudományi tanítások fényében
vizsgálati módszerek között fontos a nyelvhasonlítás, vagyis különböző nyelvek szavainak és ragozásának, valamint ki- fejezéceinek egybevetése. Ennek azonban nem szabad edarögződme pusztán a sza vak és kifejezések összehasonlításához, han^m az illet 5 nőnek társadalom- és gaz daságtörténetét is figyelembe kell vennie. Az utóbbiakból leszűrhető tanulságok fi gyelembevételével lehet csak az össze- hasonlított nyelvek közös eredetére vagy érintkezésére következtetni. A nyelvtudo mány történeti módszere az időben egy másra következő nyelvi változások mene tét és méreteit deríti fel, azonban, amint erre a magyarországi nyelvtudomány ki váló művelője. Németh Gyula figyelmez tet, a nyelvésznek a népidemoterácáa ko rában, a marxizmus alapos megértésén élesedett elmével nem szabad pusztán nyelvtörténeti vizsgálódásokba elmerülnie. A marxizmus nem ismer el hirtelen for dulatokat, robbanásokat a nyelv fejlődé sében. Forradalmak nem semmisítik meg a nyelv alapvető szókincsét és nyelvtani szerkezetét. Ha a forradalmakkal együtt járna a nyelv olyan megsemmisülése, mint amilyen, az elavult felépítmények elsöpré se, akkor ez, Sztálin elvtárs szerint, a tár sadalom széthullásának veszedelmét idéz né fel. Több alap- és felépítmény jön létre és szűnik meg, de a nyelv alapvető szó kincsét és ragjait közben nem kell kicse rélni, mert a használatban lévő szavak és nyelvi szerkezet kielégítik az új társadal mi alakulatok szükségleteit is. Puskin ha lála óta például az orosz társadalom fej lődésében több alap követte egymást, de a mai orosz nyelv szerkezete alig különbö zik Puskin nyelvétől. A nyelv átfogja az emberi tevékenység egész területét. Közvetlen kapcsolatban áll a termeléssel épp úgy, mint a gondolko dással általában. Sztálin, miként Marx, a nyelvet a gondolat közvetlen valóságának tekinti és ennek a tanításnak fényében új jelentőséget nyer a nyelvi kifejezés!, az anyanyelv, a nemzeti nyelv tisztaságának és pontosságának ápolása. A nyelv kifejező eszközeit körültekintően és helyesen hasz náló ember egyszersmind gondolkodását fegyelmezi és a fegyelmezett gondolkodá sú dolgozó lesz igazán képes arra, hogy teljesítményeit fokozza és tapasztalatait munkástársainak átadja. Egy kiváló csen nyelvtudós a sztálini nyelvtudományi műveket megjelenésük után nyomban lelkes örömmel üdvözölte, mert bennük a nyelvtudomány, a gyakor lati nyelvművelés és az iskolai nyelv- oktatás megbecsülése jut kifejezésre a marxizmus szempontjából. Szükség volt új világosság gyújtására és tisztánlátás teremtésére. Azok, akik el hamarkodott egyszerűsítéssel a felépítmé nyek közé akarták besorozni a nyelvet, hajlandók voltak a vele való foglalkozást másodlagos jelentőségűnek tekinteni, mert hiszen szerintük a felépítmény csu pán afféle járuléka az alapnak, léte az utóbbinak létéhez van kötve. Ezek a lát- szaltra-marxisták nemcsak abban té vedtek, hogy a nyelv felépítmény, hanem magával a felépítmény jelentőségével sem voltak tisztában. A felépítmény, ha sza bad ezt a kifejezést használni, ugyan az alap szülötte, de keletkezésének, szárma zásának, eredetének, genetikájának meg állapításától elkülönítendő a felépítmény jelentőségének felismerése és értékelése. Sztálin elvtárs a nyelv dolgában hozzá in tézett első kérdésre válaszolva nyomaté kosan utalt arra, hogy a felépítmény „mi után létrejött, hatalmas cselekvővé válik, tevékenyen hozzájárul alapjának kialaku lásához, megerősödéséhez ..(Marxizmus és nyelvtudomány, Szikra kiadás, 1950. 7. 1.) Akadtak egyes tanítók is, tájékozatlan értelmiségek, akik valami csüggetegség- gel várakoztak a nyelvtanítág sorsára, he lyének kijelölésére a szocialista gazdasá got gigantikus lendülettel építő korban, mely a fiatalság számára elsősorban a gyakorlati és a technikai képzést tartja szükségesnek. Sztálin elvtárs eloszlatott minden két séget és bizonytalanságot: a nyelv a tár sadalomban az alap és a felépítmény fel adatától különböző, különleges feladatot tölt be s e feladat teljesítésére az oisztály- társadalmak és a szocializmus világéiban egyaránt szüksiég van. „ -.. Olyan nyelv nélkül, mely érthető a társadalom számá ra és közös annak tagjai számára, a tár sadalom megszűnik termelni, felbomlik ás megszűnik mint társadalom létezni“. (U. o. 21—22. 1.) A nyelvet elmélyült mód szerekkel tanítsa az .iskola, hogy fokozot tan szolgáljon a társadalom fejlődésének előmozdítójául. Csehszlovákia magyar dolgozóinak kö telessége, hogy behatoljanak Sztálin elv/* társ nyelvtudományi műveinek megértésé be és tudatosítsák magukban a belőlük le vonható tanulságokat. Anyanyelvűk gon dozásával és művelésével olyan módon kell törődniök, iskolai oktatását olyan színvo nalra kell emelniük, amely méltó ahhoz a fontos funkcióhoz, amelyet Sztálin elsvtárs a nyelvnek a társadalom termelő tevé kenységében és kultúrális életében ki jelölt. Gyakorlati jelentőségű munkáról van itt szó. Be kell kapcsolódni olyan egységes helyesírás megalkotásába, amely figyelem mel van a csehszlovákiai magyar dolgozók tömegeinek szükségleteire. Megvizsgálan dó a csehszlovákiai' magyar nyelvjárások
