Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - A színpadi jelmezről általában / Színház
Milyen nagy gond a jelmez! — sóhajt fel a színjátszó, miikor a készülő darab sze reposztásán és egyéb kérdésein túljutva, a jelmezhez érkezett el. Nemcsak a megoldás anyagi része okoz fejtörést, — egy-egy jel mez elkészítése nagyon sokba kerül — ha nem az elvi kérdés is: milyen legyen az öltözet? Nagy színházainknál a szereplők külsejének formálására jelmez- és maszk- tervezők állnak rendelkezésre. Megfelelő ügyességgel azonban a színját szók házüag is előállíthatják jelmezeiket. Ám akár kész ruhákat kölcsönöznek, akár önmaguk állítják elő, mindenképpen előre tudnictk kell, hegy mit akarnak. Ahogy a jó színjátszóknak beszéd- és mozgásteob- nikai alapismeretekre is szükségük vari, úgy a jelmezzel kapcsolatban is tisztázni kell néhány alapfogalmat. Űj darabra készülnek a színjátszók. Leg először azt kell megállapítani, hogy a szó- banforgó darab mikor játszódik. Nemcsak az évszakot kel tisztázni, — ez is igen fon tos, mert durva hiba, ha az egyik szereplő nyarat, a másik telet, az egyik derűs nap fényt, a másik rossz időt feltételez visele tével — hanem azt is, hogy a történelem melyik korszakában játszódik a színdarab. Ez alapvetően fontos kérdés! Ha ez tisztá zódott, akkor a földrajzi meghatározásra kerül sor. Fontos, hogy milyen országban játszódik a történet Végül pedig a szere pek jellemét életkorát és társadalmi hely zetét kell világosan megállapítani, leszö gezni. Csak ezután kerülhet sor a ruhagon dok megállapítására. Mi a jelmez? Sok a zavartkeltő tévedés e fogalom körül. A legyakoribb: a ma ját szódó szándarab öltözeteit nem tartják jel meznek és a szereplők saját mindennapi ruhájukban játszanak. A saját öltözet meg is felel, ha történetesen fedi az író elkép zelését. Általában azonban a mai darabok hoz is „jelmez" kell. A szereplő jellemére és társadalmi helyzetére legjellegzetesebb, legtipikusabb öltözetet kell összeválogatni, amelyről a szereplő foglalkozása, osztály helyzete, jelleme felismerhető. A munka jó elvégzéséhez nagy emberismeret, meg- figyelöképesség szükséges még akkor is, ha közvetlen környezetünkben élő embere ket, típusokat alakítanak. Mindennapi öltö zetünk így is abban a percben jelmez lesz, amikor helyesen válogatva kerül a szín padra. Tehát nemcsak a kosztümös ruha, például a kurucviselet jelmez, hanem a legmindennapdbb kalap, 'kesztyű vagy ka bát is az lehet, ha színpadon viselik. A darabok tárgy, hely és idő szerint több fajták, így többfajta csoportját ismerjük a jelmezeknek is. A színdarabok tekintélyes része a múltban, történelmi korokban ját szódik le. Hogy el ne tévedjünk a történél- mi jelmezek sokféleségében, ehhez némi stilusismeret szükséges. A történelmi korok viseletéi különböző elnevezést kaptak. Az elnevezések egészen a 19. század közepéig nagyjából azonosak a korszak irodalmának, képzőművészetének és építészetének meg jelölésével. Mit fejezzen ki a jó jelmez? A színész, a rendező, a díszlet, a világítás és a jel mez is mind az író mondanivalójának szol gálatában áll. A nézőnek azonnal kapcso lata támad a színésszel, mihelyt a színpad ra lép. A színész még nem szólt egy szót sem, de a néző már képet alkotott róla. Képet alkotott a jellegzetes külsőségek se gítségével gyakran — a jelleméről is. Mi kor élt, melyik országban, milyen társa dalmi osztály tagja — mindezt a jelmez- Népitánc a Cserncidok népi együttesének no zsonyi fellépésén. A színpadi jelmezről általában
