Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Szőke Lőrinc: Egyiptom / Nemzetközi kérdések
230 méter hosszú. Építése 30 évig tartott, állandóan 'körülbelül százezer főnyi rab szolga dolgozott rajta. A fáraók uralmá nak összeomlása után a betörő nomád népek, arabok, törökök, de a modem civi lizáció képviselői is: franciák, angolok, ezeket a (királysírokat rendszeresen fosz togatták és a történelmi értékű (kincsek nek csak kis hányada került múzeumokba. Tutenkamen fáraó sírjának „felfedezése“ az első viliágháború utáni időkben az idő sebbeik előtt ma is emlékezetes. A Nílus szabályszerű áradásai a termé szet jelen egeinek megfigye é.„ére késztet ték a legrégebb idők óta Egyiptom lakó- sait. így különösen az asztronómia tudo mánya alakult ki. írásuk eleinte tiszta képírás (hierogrlfa), de idővel a képek elmosódnak és eredeti képi jelentőségük fel sem ismerhető, úgynevezett hieratikus írás lesz belőle, ami fejlődési fok a mi betűírásunk felé. A hierogrifákat csak 1822-ben fejtette meg Ohampollion fran cia tudós. Az egyiptomi feliratokból és papirusztekercsékből ismerjük meg a mű emlékeken kívül, sokszor nagyon részle tesen Egyiptom történetét, politikai, szociális, gazdasági és kulturális viszo nyait. A művészetek közül különösen az építészet es a szobrászat fejlett, csodála tos szobraik maradtak reánk. De azok a tényezők, amelyek az egyip tomi állam és kultúra kialakulására és évezredeken át való fejlődésére előnyösek voltak —- vagyis az ország elszigeteltsége — idővel a haladás kerékkötői lettek. A társadalmi osztályok kasztokká, merevül- tek, a tudományból a papok kezén babona lett, a kizsákmányoltak óriási tömege mindkevésbbé volt hajlandó urai érdekeit szolgá’ni. Az osztályharc kiéleződik. A belsőleg mind jobban gyengülő egyiptomi állam először hódításait veszti el, majd idegen népek, líbiai és nubiai törzsek ke zére kerül. A fáraók helyett a hatalmat a papok veszik át. Időszámításunk előtti VII. században Mezopotámiából az asszí rok törnek be Egyiptomiba. Kiűzésük után az ország egyideig független és ekkor ke rülnek kulturális és kereskedelmi kap csolatba a görögökkel. A VI. évszázad nevezetes eseménye, hogy az egyiptomiak csatornát ásnak a Nílus és a Vörös ten ger között és a főnieai hajók ezen átha ladva először hajózzák körül egész Afri kát. Ezt a bákés korszakot a perzsa ura lom váltja fel Egyiptomban az 525-ös esz tendőben időszámításunk előtt. A perzsa hódítókat 200 évvel később a görög Nagy Sándor űzi ki és megalapítja az időszámí tásunk előtti 332-es esztendőben a Föld közi-tenger legélénkebb kereskedelmi vá rosát, Alexandriát. Három évszázadon át virágzik a görög élet egyiptomi földön, de utolsó uralkodója, a hírhedt Kleopátra elveszti az actiumi csatában Egyiptom függetlenségét,. Az ország római gyarmat lesz; a rómaiak innen látják el városukat gabonával. A római birodalom hanyatlásá val együtt hanyatlik Egyiptom gazdasági Az arabok hatalmát a XVI. században az ugyancsak mohamedán törökök vált ják fel. A szultán helytartói kormányoz zák a folyton hanyatló feudális országot, amely a XVTII. század végén először válik európai gyarmatosító törekvések tárgyá vá. Francia seregeik jelennek meg Egyip tom földjén s vezérük, a híres Napóleon, a piramisok tövében így buzdítja seregét: „Katonák, évezredek néznek le reátok •— úgy harcoljatok!“ Ekkor vált először Egyiptom ugródeszkává a mesés kimcsü India felé. De az angolok megtörték a franciák tengeri uralmát és Egyiptom mi hamar elveszett, mint francia gyarmat. A szultán helytartói mind! nagyobb önálló ságra törekeditek, hogy ne kelljen Isztam bulnak adlót fizetniök és 1867-ben — a Szuezi-csatorna megnyitása évében — al- k'rállyá (khedlivé) lépnek elő. Ez az ál landó viszály a helytartó és uralkodója között, valamiint a török állam és feuda lizmus teljesen korrupt volta, elősegítik a külföldi tőkések behatolását és a külföldi befolyás mind nagyobb érvényesülését. Az India felé vezetlö rövid' tengeri út, a Szue- zi-csatoma, döntő jelentőségűvé teszi a kialakuló angol imperializmus száméra a csatorna környékének és Egyiptomnak birtoklását. 1882-ben angol csapatok száll- nap partra Alexandriában és számtalan ígéretük ellenére mind a mai napig nem hagyták el az ország területét. 1896-ban az angolok — a búrok későbbi hóhérának, . Kitchner lóridnak vezetése alatt — elfog lalják az Egyiptomhoz tartozó Szudánt is. Ezáltal mind a Szuezi-esatoina, vagyis az Indiába és a közelkeleti olajmezők, felé vezető út, mind a szudáni gyapotterrrués biztosítása az angol textilipar számára megoldottnak látszik. Az első világháború után formálisan is megszűnik a török fennhatóság és Egyip tom „önálló“ állam lesz az angol tőke és az angol fegyverek „védelme“ alatt. 1935- ben kitör az olasz-ábesszin háború. A népszövetség szemforgató módion „szank ciókat“ léptet életbe a fasiszta támadók ellen, de az angol kapitalisták „elfelejtik“ lezárni az olasz hadiszállítások egyetlen útját, a Szuezi -csatornát, ami pedig az imperialista rabi áhadj árat azonnali végét jelentette volna. Az így megváltozott hely zetet fejezi ki az új 1936-os angol-egyip tomi szerződés, amely elismeri ugyan újra Egyiptom függetlenségét, de meghagyja a csatorna védelmére az angol katonasá got Egyiptom területén. .Erősödik a hazai burzsoázia, de erősödik a széles niépd réte gek öntudata és ellenállása i®. A nép kö veteli az ország tényleges függetlenségét. A mai Egyiptom. és kulturális jelentősége. Gyökeret ver területén az öskereszténység — a kopt szekta, míg a VII. században Egyiptom a fanatikus mohamedán törzsek kezébe ke iül. Az ország urai a mamelukoknak ne vezett uralkodók.
