Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Méry Ferenc: Új élet az egykori káptalani birtokon
Aratnak, A baj esi állami birtok gazdaságainak hatalmas rónái ilyenkor aratás alatt olyanok, mintha ünnepi díszköntösbe öl töztették volna. Ötszáz holdas, tábla, aranysárga érett búzatenger sokasága, amit naragos zöld kukorica-táblák tarkí tanak. amott kereksárga tányérjaikat for dítják napfelé a napraforgóföld ezernyi olajosmagvú növényei, melyeken a szor galmas méhecskék tízezernyi számban gyűjtik az édes mézet Mindez a megvál tozott új élet kifejezője. Távolból aratógé pek kér epelése és a cséplőgép egyenletes zúgása «hallatszik. Imi-tt-amott már keresz- u.vj-n az új termés. Aratás, csépi és, tar- ióhántjás, másodnö vények vetése, egyszó val úgy megy minden a bajcsi állami bir tokon, mintha nem is emberek, hanem va lami varázslatos erők! változtatnák át egyik napról a másikra a határ jellegze tes képét. Pedig nem a csoda, sem a va rázsló, hanem a dolgozók alkotóereje és szorgos kezenyomán változik meg minden a birtokon, a volt káptalani birtok egyre szebbé, gazdagabbá válik; a jól művelt földek ontják a bőséges termést, az élet. adó új kenyérnek valót. .. Anyala. Elleti. Farkasd, Balázstag, Gyula-major, Bokros, Sándor gazdaságok sok ezer holdas zsíros fekete földjeinek minden terménye és gaz dasága a birtok dolgozóinak jobb életét szolgálja. Aki hét évvel ezelőtt járt a birtokon s most arra visz az útja, nem is hisz sze mének, mert alig tud ráismerni, hogy a bajcsi állami birtokon van. Mennyi válto zás, mennyi öröm és boldogság tette gaz dagabbá. szebbé a múltban sokat szenve dett „földrabjainak“ keserves életét. Hova lettek a birtokról a gürcölő kaszás-aratók, akik a papok földjén korántól későig, nap mint nap, sokszor hónapokig a kasza fö lött görnyedtek pár kiló gabonáért? S hol vannak azok a szenvedő anyák, akiknek talán még azokban a nehéz órákban is dolgozniok kellett férjük mellett a marok szedésnél, amikor eljött az ideje annak, hogy új életet hozzanak a világra... A munkásság nyúzóit, a buzgó papokat hét évvel ezelőtt elsöpörte a dolgozók ereje, felszabadultak az évtizedekig rabságban sínylődő birtok dolgozói és övék lett a föld. Ma is ott vannak mindannyian a birtokon. A kaszások is és az édesanyák is. De az emberi test minden porcikáját kifárasztó kaszát ma már a haladó tech nika vívmányainak új gépei, a kombájnok, a traktorok, az önkötözőgépek váltották fel s megmentették a dolgozó embert at tól, hogy az örökös robot következtében idejekorán munkaképtelenné, vagy beteg Bredjuk-féle módszerrel csépelik a gabona.' a bajcsi állami gazdaságban. ség áldozatává váljon. Ott vannak az anyák is, akik dolgoznak, de nem a legne hezebb munkákat, hanem a birtok újon nan létesített kertészetében és a növény ápolásnál segítenek gyermekeik jövőjének felépítésénél. A fiatal emberpalánták sem a sáros pocsolyák között vagy a határban a tűző napon nevelkednek, mert a birto kon ragyogóan tiszta bölcsőde áll rendel kezésükre. Ez az új generáció már csak- a nagyapók elbeszéléseiből fogja tudni, milyen óriási a különbség a múlt és a je len között. Maga a birtok udvara a dolgozók la- kássgységeivel együtt clyan, mint egy község, Van üzlet, mozi, kultúrház, isko la is a birtokon és a lombos fákkal övezett erdőség közül meg.meg csillannak a piros tetős, gyönyörű új munkáslakások. Ezek a dolgozók legnagyobb büszkeségei. A ker tek alján folyik a Zsitva, melynek csen des folyásában kisebb nagyobb hullámot ver a fürdőző vidám gyermeksereg lubic kolása, ★ Látogassunk csak el az anyalai gazda ságra, ahol a birtok legnagyobb sertéste- nyészdéje van. Gyurica Ferenc, a sertéste. nyészde csoportvezetője fogad bennünket s büszkén mutogatja az új épületeket. — Ezeket mind mi építettük — mutat a hatalmas új istállórészekre. Kívülről nézve úgy festenek a hatalmas épületek, mintha egy nagy utcarészlet len ne, olyan takaros a rend mindenfelé, hogy az ember tényleg azt hiszi, hogy lakóhá zak között jár. — Amott vannak a lakóházaink, ame lyeket szintén a felszabadulás után épí tettünk, — mutat Gyurica bácsi az ízlé ses kivitelű új munkáslakásokra. Nem tartott tovább öt percnél míg az istállóhoz értünk, de Gyurica bácsi ez alatt a kis idő alatt szeretett volna mindent el mondani a csoport dolgozóiról, beszélt a saját életéről, de legtöbbet emlegette: „az én anyadisznóim“-at. Higgyje el elvtárs, örülni tudok, amikor betekintek a kutri- oákba. Mert majdnem minden egyes anya disznóval 10—12 vígan ficánkoló malacot látok. — És milyen az átlagszaporulat? — Bizony szépen fejlődik a sertésállomá nyunk, nem egy esetben 11 malacot elvá lasztunk egy-egy anyadisznótól, melyek 8 (Uf élét az lipjkeni káptalani hintákén
