Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Csáder Mihály: A vadontermő gyógynövények és azok gyűjtése
A vadontermo gyógynövények és azok gyűjtése J)T. Csáder Mihály A beteg ember irt keresve fájdalmára, betegségére, hamar rájött az egyes növé nyek levelében, virágában, gyökerében rejlő gyógyító erőre. Mivel a régi orvosi tudomány majdnem kizárólag növényi eredetű gyógyszerekkel rendelkezett, a gyógyfüvek ismerete, azok felkeresésé nek, felihasználásának módja és a velük való gyógyítás valóságos kincses bánya volt. A gyógynövényekkel való gyógyítás, éppen mert virágzó és jövedelmező fog lalkozás volt, sokáig egyes hozzáértő egyé nek, családok misztikus, fátolyöa burkolt titka volt. A kultúra haladásával mind. ritkábbak lesznek az erdőt naphosszat bújó. valami titkos hatású gyógyfüvet ke reső emberek. A modem orvosi vegytan szövetkezve a növénytannal, kérlelhetet lenül lerántja a leplet a kuruzslók mes terfogásairól. amiknek semmiféle élettani alapja nincs, de emellett tudományosan kutatja, feldolgozza a növényekben rejlő, gyakran már régen feledésbe ment gyó gyító anyagokat, s ezzel gazdagítja a szenvedő ember rendelkezésére álló gyógy szerek számát. így sokszor a beteg nem is sejti, hogy gyógyszerül valamilyen tel jesen közönséges, mindenütt vadon termő növénynek, amit naponként tapos talán, a kivonatát használja. A gyógyszerül szolgáló növények gyűj tése, felhasználásának módja nem eléggé ismeretes és nincs kellően megszervezve. Azzal, hogy az értékes és értékesíthető gyógynövények ott vesznek künn az út mentén, erdőn, mezön, nagy értékek mennek veszendőbe. Ezért a mi népi de mokratikus rendszerünk elhatározta és az általános tervbe felvette a vadon termő gyógynövények gyűjtésének megvalósítá sát, hogy ezzel értékes gyógyszer-alap anyagokat gyűjtsön fel, amelyeket más különben gyógyszeriparunk részére drága külföldi valutákért kellene vásárolni. Ezt a munkát a nyári szünidő alatt a nép tanítók által vezetett iskolásgyermek csoportok fogják végezni. A gyógynövény felismerése a legfonto sabb kérdés. Az összecserélt, más érték telen vagy mérges növényekkel kevert gyógynövény gyógyításra nem alkalmas, mert nagyon megkárosíthatunk vele vala kit. A gyűjtő részére fontosabb, leggyakrab ban található gyógynövényeket ismerte tem röviden. Elsősorban azokat a gyógy növényeket tartom szem előtt, amelyeket bárki felhasználhat otthon is, ha beteg van a háznál, másodsorban azokat, me lyek házigyógyszerül nem használhatók, amelyeket gyógyszertárak, drogériák, gyógyszergyárak használnak fel. A kamilla egyike legfontosabb növé nyeinknek. Virágai illanó olajat tartal maznak. erős kellemes, balzsamos illatüak, ízük keserű. Főzetük a székfütea, amely általános használatnak örvend. Gyermekek és csecsemők gyomor bajainál, gyomorerö- sítőnek, görcscsillapítónak, megnyugtató nak, borogatásra és öblögetésre használ ják. A székfüvirágot május végén, vagy június elején kell szedni, midőn a virágok már teljesen ki vannak fejlődve. Csak a virágfejek szedendők. Szedés után a virá gokat napos, szellős helyen gyorsan meg kell szárítani. A kamillához hasonló a nehéz és kelle metlen szagú és értéktelen montika vagy pipitér. Vigyáznunk kell, hogy ne kever jük a kettőt. A házigyógyszerek másik fontos fajtája a hársfavirág. Kétféle van: a kis- és nagylevelü hárs. Az előbbinek egy kocso nyán 7—8 virága van, az utóbbinak, melynek virágai illatosabbak és sárgás barnák, csak 2—3. Mindenütt el van ter jedve, elszórtan a többi fák közt. Azon kívül utcákat, sétatereket fásítanak be vele. A hársfavirág illóolajat és nyálkát tartalmaz. Izzasztó és vértisztító teának használják. Szedni június-júliusban, teljes kinyílása idején kelL A szedett világokat vékony rétegben papírra terítve padláson, árnyékos helyen szárítjuk. Az ezerjófü vagy százforintosfü, amint a népies neve is mutatja, nagy becsben áll, mint házi orvosság. Szára négyélü, el ágazó. Levelei nyeletlenek, kettesével át- ellenben állanak, tojás vagy lapát ala kúak. Virágai sötétrózsaszínüek, sokvirá gú csomós virágzatot alkotnak. Körülbe lül 15—30 cm-nyíre nőnek meg. Kétnyári növény. Első évben kis levélcsomót hajt, a másodikban a magasba nő és virágzik. Szereti a napos és eléggé nedves helyeket és a homokos talajt. A virágos növény felső részében sajátságos keserű anyagot tartalmaz. Leginkább gyomorerősítö, ét- vágygerjesztő és izzasztó teának hasz nálják. Borba és pálinkába is teszik gyo- morerösítö ital készítésére. Virágzása ide jén július hóban kell szedni, mert ez a gyógynövény csak addig jó, amíg a leve lei zöldek, virágai pedig pirosak. A sárga növény már hasznavehetetlen. Sokan nem tudják, hogy a kerítések mellett, az út mentén előforduló fekete bodza virágai és bogyói gyógyító hatá súak. Apró és fehér virágai nagy, 10 cm átmérőjű virágzatot alkotnak. Illatuk erős, bódító. Az összes virágok egy víz szintes síkba érnek, tányér formát alkot va. A bodzafa gyümölcse szép fekete, hú sos bogyó, melynek piros nedve van. Jú niusban virágzik, bogyói augusztusban ér nek. Virágait izzasztó, vizelethajtó és vér- tisztitó teának használják. A bogyókból
