Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - R. V. Kunyickij: Miért váltakoznak az évszakok?
folt fokozatosan kisebbedni kezdett és alig bárom órával a holdfogyatkozás kezdete után a Hold újra felragyogott az égen. A tudósok már régen «megértették, hogy mi történik a Holddal holdfogyatkozás ide jén. Tudták, hogy a Hold körülbelül a Föld átmérőjénél 30-szór nagyobb távol ságnyira mozog a Föld körül. És néha a Hold a Föld árnyékába kerül, amelyet a Földnek a Nappal ellentétes oldala vet. Maga a Hold nem nagy. Átmérője majd nem négyszer kisebb a Földénél. Ezért a Hold teljesen a Föld árnyékába merülhet és ilyenkor van az úgynevezett teljes 'holdfogyatkozás. Néha a nap árnyékának csak egy része esik a Holdra. Ebben az esetben nem sötétedik el teljesen, ez a részleges holdfogyatkozás. Amikor a Föld árnyéka a Holdra esik, akkor erről az árnyékról megismerhetjük magának a Földnek alakját. Láthatjuk, hogy a sötét főit széle, azaz a Föld árnyé kának a széle mindág kerek marad, ez pe dig csak újra azt bizonyítja, hogy a Föld nek feltétlenül gömbalakja van, mert csak gömb vet olyan árnyékolt, amelynek a szé le mind g köralakú. A holdfogyatkozás eléggé ritka jelen ség, általában azonban majdnem minden évben látható nálunk is. Mi az oka a nappalok és az éjszakák váltakozásának ? Gyakran szoktuk mondani: felkelt a Nap, a Nap magasra emelkedett az égen, lemenft a Na.p. Kérdés, hogy a Nap való ban mozog-e az égen, igaz-e, hogy reggel felfelé emelkedik, este pedig a láthatár aá hanyatlik, vagy talán csak mi látjuk így és a valóságban éppen fordítva van: a Föld és vele együtt mi mozgunk? Nem ás olyan régen (400 évvel ezelőtt) az emberek még azt tartották, hogy a Főid mozdulatlan, a Nap pedig mozog. Ma már azonban tudjuk, hogy ez nem így van. Korpermkus tanítása szerint, amelynek helyességét a tudomány vitathatatlan bi zonyítékokkal megerősítette, a Föld nap jában egyszer megfordul, a saját tengelye körül. Ez a tengely egy képzelt egyenes vonal a Föld északi és déli sarka között. Ha veszünk egy futballiabdát, vagy bi liárdgolyót és megpergetjük az asztalon, akkor egy kis ideig forogni fog. A labda forgás tengelye épp ügy, mint a Föld for gástengelye, csak képzelt lesz, de ha a forgó labdára nézünk, nem nehéz észre venni felületének a felső részén azt a pontot, amelyen keresztül halad ez a ten gely. A labda hamarosan megáll az asztal felületének súrlódása következtében, de a Föld a világűrben forog és nem érintkezik semmiféle más testtel, ezért a forgása súrlódás nélkül történik és nem szűnik meg. A nappalok és éjjelek tehát azért válita- koznaik, mert a Föld forog saját tengelye körül és ezért a Föld felületének az a ré sze, ahol mi élünk, hol a Nap felé fordul és megvilágítják a napsugarak, hol hátat fordít a Napnak. Nézzünk az 1. ábrára, amelyen a napsugarak balról hullanak a Földgömbre. Ennek következtében a Föld- gömto baloldali, napsütötte feléiben nappal van, a jobboldali, sötét felében pedig éjszaka. A Föld forgásának legegyszerűbb bizo nyítását Foucajult (Fukó) francia fizikus adta ki, kb. 100 évvel ezelőtt. Egy párizsi épületben, amelynek a bel ső magassága majdnem 70 méter volt, Foucault hosszú drótra kb. 30 kilogramm súlyt helyezett. Ez egy inga-müszer volt. De ez az inga annyiban különbözött a közismert faliórák ingájától, hogy míg a faliórák ingája, csak egyetlen irányban lenghet, addig a Foucault által szerkesz tett inga minden irányban lenghet, mert a súly itt a huzalon van. A tudomány megállapította, hogy min den inga, akár kicsiny, akár olyan nagy, minit amilyent Foucal szerkesztett, min dig1 egy irányban igyekszik lengeni, arra, amerre legelőször meglöktük. Az inga igyekszik megtartani ezt az irányt, még abban az esetben is, hogyha az állvány, amelyre függesztették, elkezd egyik vagy másik irányt», mozogni. Foucalt megértette, hogy az ingának ezt a tulajdonságát felhasználva bebizo nyíthatjuk a Föld forgását. Hiszen annak az épületnek a mennyezete, amelyben Foucaáit felfüggesztette az ingáját, de maga az egész épület is, résztvesz a Föld forgásában. Maga az inga pedig azután, hogy kilendítik, ellenáll ennek a forgás nak és igyekszik a lengés irányát meg tartani. Tehát ha az épület, amelyben: az ingát felfüggesztettük, a Föld forgása következtében egy jelentő® szöggel elfor dul. akkor az épülethez viszonyítva az in ga lengési irányának is meg kell változ nia. Amikor Foucalt 1851-ben először hajtot ta végre ezt a kísérletet, számításai ra gyogóan beigazolódtak: a’ág néhány perc cel azután, hogy az ingát lengésbe hozták, minden jelenlévő észrevette, hogy az inga lengésének iránya megváltozott; vagyis az épület elfordult. Ez a Föld forgásának a következménye volt. Miért használt Fouca’t kísérleténél ilyen nagyméretű ingát? Először azért, mert minél nagyobb az inga, annál könnyebben észrevehető a lengés irányának változása. Másodszor, a nagy inga meglehetősen so káig lengésben marad, míg a kis inga ha mar abbahagyja a lengést, mert ott erő sen megnyilvánul a levegő ellenállásának fékező hatása. Foucault kísérletét a Föld különböző helyein sokszor megismételték és vala mennyi esetben azok, akik a kísérletet végrehajtották, saját szemükkel meg győződtek a Föld forgásáról. 80 évvel Foucault után, 1931-ben kísér letét Leningrádban, a voit Izsák székes- egyházban még nagyobb méretekben ismé-
