Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Perec László: A színpadi maszkírozás
szerepéknél a szemöldök könnyű ívvel kezdődik az crrgyökérnél, 3 milliméter szélesen, mérsékelten keskenyeőve halad a homlokcsont szélén a halántékig, ahol hegyben végződik, középen kissé széle sebb, Ha a színjátszó szemöldöke nem -megfelelő, akkor a szemöldököt vagy szappannal bekenjük, vagy leragasztjuk és aztán a testfestékkel békent részre raj zoljuk a kívánatos szemöldök-iformát. Az erős szemöldök ’biztos, határozott külsőt ad. A festésen kívül lehet, különösen öre gebb szerepek esetén, müszemöldököt ra gasztani, amely néha olyan bozontos, hogy az egész szemboltozatot betakarja. Rosszindulatú, csúnya, szélsőséges em bereknél a szemöldök sötétebb és az orr- gyökértöl kiindulva élesen húzódik föl felé és a kétharmad részén túl esik le a külső szemszöglet irányába. Összenőtt szemöldökök komor külsőt kölcsönöznek, kü'önösen ha még borzasak is. Komikus, buta, korlátolt szerepek szemöldökét sok féleképpen lehet rajzolni. Minden esetre a színjátszó szemöldökét testfestékkel ken jük be és erős ívben rajzoljuk meg az új szemöldököt, amely csodálkozó, felfuval- kodott külsőt ad, vagy pedig buta kifeje zést kölcsönöz, ha a békent szemöldök helyett az orrgyökérnél két-két függőle ges erős vonalat rajzolunk. Az orr. Az orr az arcnak olyan része, amelyet helyes 'festéssel igazgatni lehet úgy, hogy a színjátszó arca megfelelő ki fejezést kapjon. Szépíti az orr külsejét az, ha az orrlyukat testfestékkel beken jük; női színjátszóknál meg a válaszfalat kell rózsaszínre festeni. Ha a színjátszó orra széles vagy gö~be, a következeikép pen árnyékoljuk: az orr oldalára sötétebb színt teszünk, mint az alapszín volt s ez által az orr keskenyebbnek látszik; az ón- hátira pedig széles, világos vonalat te szünk, ezzel az orr egyenesnek látszik. Pl. Ha az arcot 3-as alapfestékkel kentük be, az oldalakra 5-ös számút teszünk, az orrhátra pedig 1. vagy 8. festéket haszná lunk 3—i milliméter széles fényvonal for májában. Idősebb szerepeknél Ilyen eset ben szürke vagy világosbarna festéket használunk az orr oldalára, a fényvonalra pedig 8. számút. Az orrkittel való formázáshoz kellő gyakorlat szükséges. Vegyünk olyan mennyiséget a kittből, amennyi az orr vagy a kiemelkedő rész. kikészítéséhez szükséges és ezt formáljuk a következő módon: Bal mutatőújjunkkal helyettesít jük az orr modelljét és miután ezen nagy jából megformáltuk, aztán a színjátszó letisztított és masztix-szal bekent orrára hüvelykújj aink segítségével tesszük rá a formát. De az arcra nem szabad átmen nie a kittnek. Száj, A száj a szem után a legfontosabb része az arcnak. A száj külsejének változ tatásával nagyon meg lehet változtatni az arcot. Igyekezzünk a szájat főként ifjú szer-epeknél szabályossá rajzolni. Ha a színjátszó szája nem egészen ideális, bekenjük testfestékkel és erre rajzoljuk rá a megfelelő szabályos szájat 56. számú karminnal kis ecset segítségével. Jól fes tett kis száj, főképp a női szerepeknél, igen jól hat, különösen ha a felsöajak szívalakban van megrajzolva. Nem szabad azonban túlki ősére rajzolni a száját, mert akkor komikusán hat, csücsörített száj benyomását kelti. Fiatal férfiszerepeknél a szájat valamivel szélesebbre rajzoljuk. Ha a felsöajkat szívalakiban, az alsóajkat pedig mérsékelten gömbölyűre rajzoljuk és a szájszögletet kissé felemeljük, mo solygós arcot érünk el. Széles, telt száj önbizalmú és komoly külsőt ad. Keskeny száj, amelynek sarkai kissé lefelé hajla nak, zárkózottá teszi az arcikfejezést, — ez használható különösen öreg szerepek nél. Szakáll és paróka. Az öregedést leg jobban a szakállon lehet észrevenni. A fia talkorúak pelyhedzö szakáilát világosbar na festékkel jelezzük. S ha az így festett pslyhedzéshez még hozzáadunk sötétbarna vagy fekete vonalakat, akkor fiatal sze repek részére szép k s bajuszt érünk éi. Ha világosszürkével kenjük be a szőrzet helyeit, ezzel férfiasabb kinézést fcölcsön- zünk az arcnak; sötétebb szürkével be kent arc szőrös arc hatását kelti. Ha a szakádnak vagy bajfisznak nagynak kell lennie, akkor kész mübajúszt vagy sza kadt kell fölragasztani. A lemaszkírozásnál is be kell tartani a kellő sorrendet. Tapasztalatból tudjuk, hogy az előadás után minden színjátszó siet. Lerántja a parókát, amilyen gyorsan csak lehet, de a lemaszkírozás után még soká ácsorog. Hogy kár ne érje a kultúr- csoportokat a parókák elszakításával, ki kellene jelölni egy technikai személyt, aki gondoskodjék a lemaszkírozás sima me netéről. A lemaszkírozáshoz újjunkra ve szünk egy- kis vazelint és ezzel addig ke- n ege tjük arcunkat, míg az egész rákent festék mennyisége fel nem oldódik, utána pedig a zsiradékot az arcról ledörzsöljük. A masztix-maradékot kölnivízzel vagy tszta szesszel távolítjuk el. Az arcot egy erre alkalmas tiszta, puha törülközővel szárazra törüljük, nappali krémmel be kenjük és bepúderezzük. Hidegvízzel le mosni az arcot nem ajánlatos, mert a bőr megrepedezik, vagy pattanásos lesz. El lenben jó a krémmel bekenés előtt az ar cot langyos szappanos vízzel megmosni. A festékanyagok, amelyek a legfino mabb zsiradékból állami ellenőrzés alatt készülnek, teljesen ártalmatlanok az arc bőrre, ha a színjátszó betartja a felsorolt szabályokat.
