Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Mi idézte elő a szélsőséges időjárás változásokat?
forognak és maguk előtt délről meéeget szállítanak, viszont mögöttük hideget hoznak le a sarkvidéki tájakról. 111 évvel ezelőtt volt ilyen tavasz Az idén e Jégörvények vagy ciklonok száma igen kevés volt és azok is messze elkerültek bennünket. Tőlünk északra vo nultak el, így bennünket csak a meleg légtömegek árasztottak el. Emellett hosz- szú időn át leszálló légáramlás jutott ura lomra. A leszálló légáramlás annyit jelent, hogy a magasból lezuhanó levegő felme legszik, kiszárad, így felhőt oszlat és a derült idő következtében tartós és bősé ges napsütésben részesít. Hogy mennyire ritka, esettel állunk szemben bizonyítja az, hogy a régi me teorológiai feljegyzések között ebben az évszázadban nem is találtunk erre példát és 1841-re kellett visszalapozni. Tehát 111 évvel ezelőtt volt ilyen meleg nyárias április. A rendkívüliséget csak fokozta az, hogy április eleién még nagyon hideg volt. Gondoljunk csak vissza, télikabátban jár tunk, nappal alig emelkedett a hőmérő higanyszála 6—7 fok fölé és éjjel fagyott. A csapadék egy része még hó alakjában hullott, több helyen összefüggő hóréteg feküdt és a hegyeket vastag hóréteg borí totta. A 7-én bekövetkezett fordulat után egyszerre meleg lett, a hőmérséklet 20. 25, 28, sőt helyenkén 30 fokra emelkedett és ami a legérdekesebb és legszokatla nabb, a nagy meleg tartóssá vált. Az éj szakák is igen enyhék voltak, 10 fok alá nem is hült le a levegő. Ez a hőmérséklet- alakulás teljesen júniusra emlékeztetett. 15 olyan nap volt, hogy a hőmérséklet el érte vagy meghaladta a 25 fokot. A re kord meleg 23, 24-én következett be. Te kintélyes magasságokig átmelegedett a levegő. Magaslégkörkutató ballonok a 0- fokos hőmérsékleti szintet 3.300 m-ben találták, ami szintén ritka ilyenkor és csak júliusban szokott előfordulni. A természet behozta a lemaradást A szokatlan nagy meleg szárazsággal is járt. Ez általában így szokott lenni. Volt az országban olyan hely, ahol 5 mm alatt maradt az április havi csapadék mennyisége. Az átlagnak helyenként csak egy tizede esett le. A csapadékszegény séggel a levegő nedvességtartalmának hiá nya is járt, mindez nehéz helyzetet terem tett a mezőgazdaságban és az amúgyis későn kezdődő fejlődést hátráltatta. A késői tél a természetben késői kita vaszodást hozott. Érdekes, hogy a gyors és hirtelen felmelegedés következtében ugrásszerűen hozta be a teimészet a lema radást és utána bizonyos fokú előrehala dást is tett. Ezért volt a gyors elvirágzá sa egyes növényeknek. Nem volt igazuk azoknak a pesszimistáknak, akik azt mondták, hogy a természet ilyen lemara dást, amilyen április elején volt, már nem tud behozni. Az emberi szervezet is nehe zen alkalmazkodott e gyors, ugrásszerű változáshoz, hiszen a lassú átmenethez vagyunk hozzászokva. A májusi fagyok A hideg levegő, amely teljesen elkerült bennünket áprilisban és május elején, nem tűnt el teljesen Európából. Az Észa ki Sarkvidéken és környékén ott volt fel halmozódva és szinte ugrásra készen állt, hogy mégegyszer elárasszon bennünket. Amíg nagyon erős volt a déli feláramlás, amíg a leszálló légáramlás tartott, amíg a ciklonok elmaradtak, addig meg voltunk védve a hidegtől. Amikor azonban a déli beáramlás meggyengült, erőre kapott a felhalmozódott sarki hideg és kitört. Má jus közepén amikor már javában tartott a csendes, száraz, nyári meleg, hirtelen északi, majd északkeleti szél kerekedett és betört a hideg. Ahogyan egyik napról a másikra jött a meleg, ugyanúgy egy szerre hidegre fordult az időjárás. Ismét minden átmenet nélkül változott meg az idő. A hideg betörés azonban túl erős volt és komoly fagyokat hozott, nehéz helyze tet teremtve mezőgazdaságunk számára. A 10 fokos enyhe éjszakák után —5, •—7 fokos talajmeriti fagyok léptek fel. De nemcsak a talaj mentén, hanem még na gyobb magasságban is fagypont alá hült a levegő. Hazánk éghajlatára jellemző a májusi fagyok fellépte, hiszen ezt minden ki jól ismeri. Ez kifejezésre jut a „Fa gyosszentek“ néphitben. Persze, a reakció mindjárt k:használta ezt, hogy félreve zesse az embereket és természetfeletti erőkkel igyekezzen magyarázni mindezt. A fagyot a hideg levegő okozta, nem pe dig a „fagyosszentek“! Mi az oka Legérdekesebb kérdés, hogy végered ményben mi is az oka e rendkívüli időjá rásnak? A tudomány mai állása szerint ezzel a kérdéssel kapcsolatban bizonyos következtetéseket levonhatunk. A légkör ben végbemenő változások irányítója, mint az előbbiekben már láttuk, a Nap. A Napon végbemenő változások lényegesen befolyásolják a földi légkörzést, de hogy pontosan hogyan jelentkezik ez, az ma még a kutatás tárgya. Különösen a szov jet meteorológusok foglalkoznak e kérdés sel. A szokatlan naptevékenység követ keztében maradt el a tavaszi ciklonok átvonulása. Ezt az időjárási helyzetet ugyanis megelőzte egy igen gyenge nap folt-tevékenység. A Napon igen kevés napfolt jelentkezett. Valószínű, hogy itt van a kérdés megoldása. Májusban meg jelentek a napfoltok, ekkor jött a válto zás és beköszön tettek a fagyok. Nem szabad azonban azt a helytelen következ tetést levonni, hogy egy egyirányú éghaj lat-változásról van szó. Tény az, hogy szokatlan módon halmozódtak az időjárási szélsőségek, de ez még nem éghajlatvál tozás.
