Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Vietor Márton: A feudalizmusból a szocializmusba való közvetlen átmenet feltételei / Válasz az olvasónak
mi eszméi voltak irányadók, tehát csak azok szolgálhatták az említett népek hala dó erőinek érdekeit. Ez a tétel fokozott mértékben érvényes a Nagy Októberi Forradalom után, a szo cialista társadalmak korszakában. 1917 ok tóbere óta csakis a marxi-lenini eszmék mutatják a társadalom forradalmi átala kulásának útját, a kizsákmáinyoló rendszer megszüntetésének a módját. Ma tehát az elnyomott és kizsákmányolt népek imperia lizmus elleni, népi, vagy nemzeti — demo kratikus forradalma a munkásosztály ve zetése mellett, csak a szocializmus építésé re irányulhat, tekintet nélkül arira, hegy a termelési viszonyok milyen alaptípusában keletkezik a forradalmi helyzet. A forra dalomban felszáimolt alaptípus fejletlensége vagy fejlettsége csak az átmeneti korszak időtartamát szabja meg; hosszabb e kor szak a feudalizmusból, rövidébb a kapita lizmusból a szocializmusba való átmenet nél. A Szovjetunió történelme kézzelfogható bizonyítékokkal szolgál ezirányban. A Szov jetunióban. a Nagy Októberi Szocialista For radalom győzelme után új, szocialista nem zetek keletkeztek. Az új, szocialista nem zetek, melyek nem ismerik a nemzeti el nyomást ési a nemzetek közötti egyenlőt lenséget, melyek megbonthatatlan barátsá gát és egységét a munkásosztály és annak lenini pártja biztosítja, régi burzsoá nem zetek romjain nőttek ki. De keletkeztek szocialista nemzetek olyan nemzetiségekből és népcsoportokból is, amelyek az Októberi Forradalom előtt még nem képeztek nem zetet. A kommunista párt segítségével, a patriarchális (ősközösségi) és „patriarchá lis-feudális“ társadalmi rendben élő nem zetiségek és népcsoportok megoldották a szocialista társadalmi rendbe való átmene tet, a kapitalizmus megkerülésével. Az ősközösségből, illetve a feudalizmus ból a szocializmusba való közvetlen átme netnek a megvalósítása történelmi jelentő séggel bír, mert a Szovjetunió ezzel is Utat mutat a világ gyarmati és félgyarmati el nyomott nemzeteinek. A kapitalista fejlő dési fok elkerülhetősége igazolja a szocia lista társadalmi rend fölényét és a lenini- sztálini eszmék Vonzóerejét Ennek az ugrásszerű fejlődésnek termé szetesen feltételei vannak. Vizsgáljuk meg elsősorban e feltételeket a Szovjetunió ha tárain belül. A SzK(b)P és a szovjet kormány a marxi-lenini eszmék segítségével meggyőz te és megnyerte az elmaradt nemzeteik és népcsoportok többségét a szocializmu® szá mára; ez nem ment könnyen, mert a pat riarchális és a ,,patriarchális-feudális“ rendből való átmenet a szocializmusba és egyidejűleg a szocialista nemzet keletkezé se bonyolult folyamat és súlyos problé mákkal van egybekötve. E problémákat a szovjet államapparátus nélkül megoldani nem lehetett volna. Térjünk át a második kérdésre. Milyen feltételek mellett valósulhat meg az átme net a feudális rendből a szocialista társa dalmi rendbe akkor, ha a folyamat a Szov jetunió határain kívül játszódik le, kolo- niális vagy félkoloniális elnyomásban élő népnél, vagy olyan nemzetiségű államban, ahol a legerősebb nemzet munkásosztálya sem érte el a kapitalista fejlődési fokot? Az alapfeltétel itt is; a szocialista tar talmú, imperializmus elleni, népi vagy nemzeti — demokratikus forradalom győ zelme. A szocializmusba való átmenetnek ugyanis mindenkor az a jellegzetessége, hogy csak az átmenet megkezdése után, tehát a forradalmat követően alakul ki a szocialista gazdasági alap. Amíg teháit a polgári forradalomban a politikai felépít mény a már meglévő gazdasági alaphoz igazodik, addig a proletárforradalom, min den fennálló társadalmi viszonnyal szakít va, csakis az új eszmék és az általuk létre hozott új intézmények segítségével alkotja, fejleszti és szilárdítja az új gazdasági ala pot. Ezért van az, hogy a szocialista forra dalom nem végződik a munkásosztály ha talomra jutáséival , hanem ekkor kezdődik. Más szavakkal: az új, a szocialista gaz dasági alap mindig az új felépítmény és annak intézményei segítségével alakul, te kintet nélkül arra, hogy a munkásosztály uralomrajutásának forradalmi lehetősége a „patriarchális-feudális“, feudális vagy ka pitalista rendben keletkezik-e. Felvetődik itt azonban egy másik kér dés: tudjuk, hogy a kapitalizmus körülmé nyei köíőtt nem alakulhat ki a szocialista alap, de kialakulnak az annak megterem téséhez szükséges anyagi és szellemi előfel tételek: a termelő erők fejlettsége, a for radalmi munkásosztály, a fejlett termelő erőknek megfelelő forradalmi eszmék (marxizmus-leninizmus) és azoknak szer Az első feltétel tehát: a szocialista for radalom győzelme és a proletárdiktatúra kiépítése, tehát a szovjet állam megszilár dítása. Az elmaradt nemzeteknek és nép csoportoknak csak a szocialista állam nyújthatott kellő segítséget. Csak a szocia lista állam segítségével alakíthatták ki a Szovjetunió északi területén elszórtan élő népcsoportok új szovjet mintájú közigaz gatási szervezeteiket. E szervezetek útján kiküszöbölte a Párt és a szovjet kormány az egyes népcsoportok kebeléből a kizsák mányoló elemek befolyását, megszüntette az osztály-kiváltságokat és azután lehető vé tette a vagyontalan, dolgozó tömegek gazdasági és politikai szervezkedését, meg felelő formájú tanácsok alakításával. Át meneti intézmények (nemzetiségi tanácsok) segítségével emelkedett a dolgozók politi kai öntudata, jelentőségét vesztette a pat riarchális rend kultusza és megnyílt az út a szocialista termelés (kolhozok) bevezeté sére és megszilárdítására.