Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - B. A. Keller: Hogyan keletkezett az élet?
!'•" 'otíböző sejtek az emberi test szőt téiből. A legegyszerűbb növények kékeszöld algák (golyó és fonál alakúak). Eugléna egysejtű lény, amely növény és állat is lehet. Honnan ered ez a raktározott energia a kenyérben és a zabban? A megfelelő növényekből jött létre, búzából, rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból merítették zöld leveleik se gítségével és felhalmozták azt magvaik- ban. Amikor a növényvilágra gondolunk, ak kor valószínűleg vagy a nehéz kalásszal terhes mező, vagy a hatalmas tűlevelű vagy loimboserdő, vagy a színes virágok kal tarkálló rét és fejlett növényzettel gazdag képek jelennek meg szemeink előtt. Azonban egyáltalán nem ilyenek voltak a legrégibb, igen egyszerű (kloro- fillos) zöld növények, amelyek a növé nyek közül elsőknek keletkeztek a Földön. A régi növényekre maradványaikon ke resztül következtethetünk. Ezek nyilván némileg megváltoztak a távoli múlt óta és az új jelleg mellett magukban hordoz zák a nagyon régi múlt jeliem vonásait is. Ezekhez a növényekhez, az ősi világ ma radványaihoz tartozik a kékeszöld algák csoportja. A kékes-zöld algák ma is rend kívül elterjedtek a vízben és a szárazföl dön is. A vízben az algák néha annyira elszaporodnak, hogy maga a víz is zöld nek látszik. Érthető, hogy a növényvilág fejlődése a Földön nagyon hosszú út volt, az olyan egyszerű növényektől, mint a kékes-zöld algák szemmel nemlátható golyócskái és fonalacskái, az olyan bonyolult szerveze tekig, mint például a tölgy. A Földön a zöld növények állandóan növekvő elterjedése az élő világ szá mára mind több és több felraktározott napenergiát biztosított, ami lehetővé tet te, hogy a Föld elérje gazdagságát és változatosságát. Az egysejtű élőlények között már vilá gosan észlelhető növényekre és állatokra való megoszlásuk. Ez a megoszlás a táp lálkozás sajátossága alapján ment végbe. Amint már említettük, a zöld növények a napsugár segítségével maguk készítik el organikus táplálékukat a környező ter mészet ásványi anyagaiból, szénsavból, vízből és némi sóból. Az állatoknak nincs meg ez a képessé gük és a szerves táplálékokat a növények től közvetlenül, vagy közvetve készen kell kapniok. Jóllehet a növény és állatvilág fejlő désében messze eltért egymástól, egyré- szük egész idő alatt megőrizte a mély, elszakíthatatlan kölcsönös kapcsolatot. Az állatvilág nem létezhet a földön a nö vényvilág nélkül és a növényvilág az ál latvilág nélkül. A zöldnövények szolgál tatják az állatoknak a kész szerves táp lálékot, az oxigént a lélekzéshez. Az álla tok testükben feldolgozzák és szétbontják ezt a táplálékot, életműködésük, ürülékük a zöldnövények táplálkozására hasznosak. A növények és az állatok világa azon ban nem tudná fenntartani kölcsönös anyagcseréjét és nem fejlődhetne tovább, ha nem lenne az élő természetnek egy harmadik világa is, a rendkívüli apró élő lények, a mikróbák és különösen a bakté- riumok világa. A mikróbák megtisztítják a föld felszí nét az állatok tetemeitől és a növények maradványaitól, ők a szerves - világ való ságos temetkezési vállaltai. Hatásukra minden fontosabb szerves anyagcsoport, amely az állatok és növények testében előfordul, fehérjék, szénhidrátok és zsírok, fokozatosan egyszerű vegyületekre bom lik, amelyek alkalmasak a növények táp lálására. így újból körforgásba kerülnek. Tehát az élő természetben három világ van, a növények, az állatok és a mikró bák világa. Ez a három világ állandó te vékeny anyagcserében áll egymással, lé tezésük és fejlődésük kölcsönösen, szoro san összefügg. Az ember pedig kivált az állatvilágból és a társadalmi munka következtében ma gasan az élő természet fölé emelkedett. Hatalmas jelentősége van ebben a fel- emelkedésben a tudomány és technika fejlődésének. Az ember csak a tudomá nyon és a technikán keresztül ismerte meg és fogja még alaposabban megismer ni a természet törvényeit és ezzel a hatal mával fogja irányítani és magának ked vezően átalakítani a természetet.
