Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - B. A. Keller: Hogyan keletkezett az élet?
höz, amikor megszületett a Földön az élet. Ilyen utazástól megerősödik a tudo mányba, az emberi értelembe és tulajdon erőnkbe vetett bizalmunk. A Pöld mélye feltárja előttünk az idők mélyét. Felszínéről kiindulva, a Föld nagyszá mú, különböző rétegből áH. Ezekben a rétegekben gyakran bukkanunk külön féle élőlények maradványaira és nyomai ra. Egyes földrétegek korábban keletkez tek és régebbi élet maradványait és nyo mait tartalmazzák, mint mások. Ezért segít a földrétegek vizsgálata a tudo mánynak, hogy az élet fejlődésének törté netét teljes egészében meg tudja ismerni a rendkívüli őskortól egészen addig az időig, amikor az emberek megtanultak írni. Ha a föld létezésének egész idejét fi gyelembe vesszük, akkor kitűnik, hogy az ember aránylag nem régen jelent meg rajta. Az állatvilágból származott ide a magasan fejlett majmok különleges cso portjából. A földben megtalálták az em ber legrégibb őseinek csontjait, akik köz-, benső helyet foglaltak el a majom és a mai ember között és ezért a majomember nevet kapták. Ahogy az egyre régibb földrétegek felé haladunk, eljutunk ahhoz az időhöz, ami kor még nemcsak állatok és madarak, de csúszómászók, kétéletüek, sőt halak sem voltak még bolygónkon. A Földön az élet nem halakkal kezdődött. A halak előtt is élt az őstengerekben sok különféle állat, amelyek egyszerüebbek voltak a hátak nál. Ezekhez tartoztak az olyan állatok, mint a szivacsok, polipok, medúzák és különféle rákok. De ezek az állatok sem jelentik még az élet kezdetét. Minél mé lyebbre hatod a tudomány a Föld rétegeibe, annál egyszerűbb állatok maradványaira talál. Ezeket a maradványokét azonban nehéz megmagyarázni, vagy azért, mert rossz állapotban maradtak meg, vagy azért, mert azokhoz az élőlényekhez tar toznak, amelyek nagyon elütnek a mai állatoktól és nem hasonlítanak hozzájuk. így a földrétegek megmutatják, hogy az élet a földön rendkívül régen keletke zett és nagyon egyszerű élőlényekkel kez dődött. De, hogy milyenek voltak ezek a lények és hogyan jöttek létre, annak megmagyarázására a tudománynak más eszköze is van. Minden élőlény magában hordja régebbi ősei nyomát. Vegyük pl. az embert. Az embert a munkája rendkívül magasra emelte az állatvilág fölé. Testének felépítésében azonban (szív, tüdő, gyomor, izom, csont váz) sokban hasonlít az állatokhoz. Külö nösen a majmokhoz. Még a betegségei is hason'ítanak , a majmokéhoz. Akár a ma jom, az ember ds lehet tüdöbajos, lehet lázas. Tudjuk, hogy az ember egy külön leges, nagyon fejlett majomtól szárma zik. Az ember testében azonban' sokkal régeb bi ősök nyomát is felfedezhetjük. Ezek közös ősei az embernek és a fejlett szá razföldi állatoknak. Ezek a régebbi ősök a halak csoportjához tartoztak, vízben éltek és kopoltyúval lélekzettek.
