Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 1. szám - Pudovkin és Szmirnová: "A szovjet film történetének szempontjai"
Pudovkin Vszevolod Illarionovics filmrendező 1893- bán született. A moszkvai egyetem kémiai fakultá sán tanult. Az 1911/.—18-as világháború után került a filmhez. Először mint színész, majd mint forgató könyvíró, díszlettervező dolgozott. Számos nálunk is bemutatásra került szovjet film rendezője. Pudovkin és Szmirnová: csmü tanulmányából A néphez szellemében és művészi formájában annyira közelálló szovjet film együtt nőtt és erő södött a szovjet állammal. Ilyenformán a szovjet filmművészet története szorosan a szocializmus épí tésének történetéhez kapcsolódik. A szovjet filmművészet a szocialista realizmus művészete, s mint ilyen, méltó helyet foglal el a szovjet kultúra egészében. Történetének tanulmá nyozása ezért a tudomány és a művészet egyik leg fontosabb ügye. Fontos nemcsak a mi filmművésze tünk eszmei és művészi fejlődése szempontjából, hanem nagy jelentősége van a fiatal demokratikus országokra is, amelyek most építik nemzeti film- művészetüket. A szovjet film első periódusán műveiben a for radalmat spontán népi felkelésnek, az évszázados erőszak, elnyomás és rabság elleni lázadásnak ábrá zolták. A második periódusban a tömegek forra dalmi mozgalmának megjelenítése realisztikusan fejezi ki a bolsevik irányító erejét, a forradalom ve zéreinek, Leninnek, Sztálinnak nagy szerepét. Ezek ben az években jelennek meg a Csapajev, a Kron- stadti tengerészek, a Nagy hazafi, a Maxim-trilógia, a Leninről és Sztálinról szóló filmek. Sztálin elvtárs meghatározása szerint a szovjet művészet módszere — a szocialista realizmus mód szere, a szovjet művész pedig „az emberi lélek mér nöke”. Ezek a meghatározások segítették a filmmű vészeket abban, hogy mélyebben megértsék a bol sevik pártosság elvét, a művészet fejlődésének új feltételeit a szocialista társadalom feltételei között, amikor a tömegek kommunista nevelésének kérdése hatalmas jelentőségre tesz szert. A Nagy Honvédő Háború évei jelentik a filmmű vészet történetének harmadik szakaszát. Ebben a harmadik periódusban a hazafiság témája maradék talanul kifejezésre jut. A háborús időszak legkitű nőbb filmjei a fasizmus vad állati, embergyűlölő ideológiája ellen küzdő bolsevik célzatukkal tűnnek ki. Átfogó művészi ábrázolásban mutatják be or szágunk hazafias népi mozgalmát, feltárják a szov jet hazafiság jellemvonásait, népünk nagy lelkiere jét. A szovjet film történetének negyedik időszaka & háború utáni éveket öleli fel. A szovjet emberek megfeszített harca az ország népgazdaságának hely reállításáért, a szocializmus építésének továbbfej lesztéséért, a kommunizmus első csiráinak kibonta kozásáért bonyolult és magasrendű feladatok elé állítja a művészetet, beleértve a filmművészetet is, amelyeket világosan megfogalmaz az ideológiai kér désekben hozott párthatározat. A Párt ebben az időszakban a művészek figyel mét mindinkább a pártosság, a nép felé fordulás, a realizmus, a szovjet hazafiság ápolása, a szovjet em ber lekivílágának és a kommunizmusért folytatott megfeszített harcának művészi ábrázolása felé irá nyítja. A Párt újból hangsúlyozza a szovjet művé szet, a szovjet film propagandisztikus nevelő sze repét. A Párt politikáját igazolja, hogy a szovjet filmművészet a háború utáni években újabb jelen tős sikerekre hivatkozhat, A szovjet filmtörténetírás feladatát lehetetlen megoldani a Párt filmpolitikájának tanulmányozása nélkül, amely természeténél fogva csak a Párt álta lános politikájának összefüggő teljességében fogha tó fel és érthető meg. Csak ennek tükrében világít ható meg a szovjet filmművészet harca a szocialista realizmusért és kölcsönös kapcsolata más művésze tekkel. A történetírókra az a megtisztelő feladat vár, hogy nyomon követve filmművészetünk esztétikai gazdagodását és gyakorlati eredményeit, megvilá gítsák a tovább vezető utat. És végül mélyebben át kell gondolnia mindenki nek a szovjet filmművészet nemzetközi jelentőségét. Nemcsak egyik vagy másik film külföldi sikeréről van szó, bár ez is lényeges körülmény a szovjet film hatásainak és a külföldi széles dolgozó tömegek köz ti népszerűségének tanulmányozásában. Nem sza bad a szovjet film nemzetközi jelentőségét csupán egyik vagy másik külföldi haladó filmművészre gyakorolt hatására korlátoznunk. A szovjet film nemzetközi jelentősége legelsősor ban a szocialista szovjet rendszer fölényét árasztó eszmei tartalmában van. De fokozza e jelentőségét az élet realisztikus ábrázolásában megnyilatkozó nagy művészi értéke is. A szovjet művészek, ami kor filmjeikben kidolgozták a szocialista realizmus módszerét, nemcsak felvetették, hanem meg is oldot ták a legbonyolultabb eszmei problémákat, igazi nagy művészetté emelték a filmet. „A szovjet film történetének szempontjai**
