Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
számai? Először is azt, hogy pártunk máj akkor meghódította az egész ipari mun kásság nagy többségét, Az országos 40%- oa szavasatnövelésssl szemben Budapesten, ahol as ipari munkások több mint fele la kott, pártunk szavazatait 53.4%-kai emel te és jóval maga mögött hagyta a szociál demokrata pártot. Tovább emelte befo lyását pártunk a vidéki munkásság között is. Salgótarjánban például 75%-láJt kap tuk a szavazatoknak. A szécsényi bányász- járáában 48.7% -át, az esztergomi járásban, a dorog-tokodi iparvidéken 43.4%-ot kap tunk. A tatai bányászjó,Pásban 40.7%-ot. Az egyes bányászközségekben 80—90, sőt gyakran 100%-át kaptuk a szavazatoknak. Nem kevésbbé fontos volt azonban szá munkra, hogy a választás számai megmu tatták, hogy a parasztság is megindult pártunk felé. A legnagyobb százalékos nö vekedést éppen a Dunántúl parasztjai kö zött, általában a tipikus paraszti megyék^ ben értünk el. Somogy megyében 136%-kal, Szatmár megyében 107.1% -kai, Zemplén megyében 102.8%-kal, Zala, Vas, Sopron megyékben 100%-kai, Szabolcs megyében 75.2%-kai szereztünk több szavazatot, mint 1945-ben. Volt egy sor paraszti járás, ahol megháromszoroztuk szavazatainkat. Az olyan tisztára mezőgazdasági járásban, mint a sátoraljaújhelyi, 45.6%-ot kaptunk, a gyulaiban 41.5%-ot, az orosháziban 40.5 %_ot, a villányiban 35.7%-ot és így to vább. A választás megmutatta, hogy megnyer tük a proletáriátus nagy többségét és pár tunk mögé kezdett felsorakozni a dolgozó parasztság is: kezdtek megérni a proletár diktatúra előfeltételeit. A választás után eHenségeink még egy kísérletet tettek, hogy a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt segítségével a kommunistákat kiszorítsák a kormány ból. Erre a célra felhasználták az elé gedetlenséget, mely a kisgazdapártban a választási vereség miatt mutatkozott és egy hirtelenáben összehívott pártkon gresszuson reakciós vezetőséget akartak vá lasztani. Néhány rövid nap alatt ez a kí sérlet meghiúsult és a kisgazdapárt új ve zetősége Dobi Istvánnal az élen olyan ele mekből került ki, amelyek 1945 óta szilár dan kitartottak a kommunista párttal val5 együttműködés mellett. Hosszabb és nehe zebb volt a küzdelem a szociáldemokrata párttal, melynek vezetői ugyancsak a vá lasztási kudarc okozta elégedetlenségre tá maszkodva élére álltak annak a megmozdu lásnak, amely lényegében a régi koalíció megszüntetését é© új, kommunisták nélküli kormányt tűzött ki célul. Ezért teljesíthe tetlen követelésekkel léptek fel, például maguknak követelték a belügyminisz tériumot. Pártunk ezeket a, követelése ket élesen elutasította -s a szociáldemokrata munkástömegekre appeliált, amelyeknek a szociáldemokrata vezetők persze nem mer ték tudomására hozni igazi célkitűzéseiket és emiatt kénytelenek voltak meghátrálni. Szeptember végén megalakult az új kor mány, melyben a megváltózott helyzetnek megfelelően a kommunista párt vezető sze repe még jobban kidomborodott. Az ország- gyűlésen a Baloldali Blokk most már ab szolút többséggel rendelkezett. - Pántunk a kormányalakítás után meg gyorsította a fejlődés iramát. Mindenek előtt irányt vett arra, hogy a kisgazda- pártról leszakadt, magát Magyar Függet lenségi Pártnak nevező fasiszta szervezet nek, a Pfleffer-/pártnak lehetetlenné tegye demokráciánk további építésének szabotá!- lását. Dacára annak, hogy e párt bizonyít hatóan fasiszta működést fejtett ki, a szo ciáldemokrata párt vezetői mégis védelmé re siettek. Nyíltan kijelentették, hogy ezt azért teszik, mert Pfedfferék kiszorításával még jobban megnöveikedne a 'kommunista befolyás. Olyan helyzet alakult ki végül is, hogy a fasiszta Pfeiffeir-párt megszünteté sét követelte m&r a kisgazdapárt is, a szo ciáldemokrata párt vezetői pedig .ccak az utolsó pillanatban, hosszas, hajnalig tartó vita és ülésezés után, pártunk és saját tö megei fenyegető nyomására járultak hozzá ehhez a lépéshez. Pfeiffer eközben Bécsfce szökött, ahol a maga és pártja nevében nyíltan a demokrácia ellenségének vallotta magát, ami általííjnos felháborodást keltett s, meggyorsította pártjának feloszlatását. A dolgozó tömegek, elsősorban az ipari munkásság, lelkes helyesléssel védték tu domásul a fasiszta szervezet megszünteté sét és felháborodással tárgyalták a stzociiéü- demokrata párt fastssztamentő kísérletét. Amióta a kisgazda párt helyét a kommu nisták elleni harc első vonalában a szociál demokraták foglalták el, kezdtek gyorsan lelepleződni; saját munkáetömegeik is egy re növekvő gyanakvüjsaal és elégedetlenség gel figyelték működésüket. Egy,re nehezebb lett e vezetők számára az a kétkuiacsos politika, amit addig űztek, amíg a kisgazda párti reakció állt előtérben. A Pfeff er-párt feloszlatását napokon be lül egy újabb fontos lépés követte, a nagy bankok államosítása, amellyel a magyar ipar jelentékeny része államoisításra került. Az államosított iparok murkássfjga, de az egész munkásság nagy lelkesedéssel és örömmel fogadta ezt aiz intézkedést, melyet pártunk tűzött napirendre s amelyet a s_o- cüáMemökraták hátráltató akciói dacára meg is valósított. Az államosítás még jobban elmélyítette pártunk befolyását a dolgozó tömegekben és lehetővé tette, hogy döntő csapást mér jünk a szociáldemokrata pártban meghú zódó ellenséges erőkre. Külön bizottságot alakítottunk erre a célra. Egyre nyíltabban é3 élesebben lepleztük le azokat a fondor lat'',kát ér manővereket, melyekkel a szo ciáldemokrata vezetek nőp de~--ckrtoi"rk fejlődését gátolták és a nép ellenségeinek garáíZdálkodá£lí|t elősegítették. A két párt helyi összekötő bizottságain keresztül moz gósítottuk a pártvezetőségükkel fokozato san ellentétbe kerülő budapesti szoeiálde-
