Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja
gülis hosszú huzavona után csak a 8 hol don aluliakat; mentesítették. Az újjáépí tés költségednek fedezésére a kommunista párt a munkásság- helyeslése mellett va- gyomdézsmát 'követelt azzal ,hogy „fszes- seniek a gazdagok". A kisgazdapárt ezt is ellenezte, a szocláldemokrata párt fánya- logva, viszolyogva foglalt hozzá állást. Mindezek és egy sor hasonló kisebb kér dés felvetése lassan, de biztosan tovább mélyítették pártunk befolyását a irtunk ás- és parasztömegekiben. E sikerek lehetővé tették, hogy pártunk III. kongresszusa, mely 1946 szeptember végén ült össze, folytassa és határozot tabban kirajzolja a márciusban megkez dett utat. A kongresszus fő jelszavai vol tak: „Ki a nép ellenségeinél a koalíció ból!" „Nem a tőkéseknek, a népnek épít jük az országot!" Ez az utóbbi jelszó már magában foglalta a tőkés rendszer elleni általános harc szükségességét és tudatosítását is. A kongresszus célkitű zései között a legfontosabb a népi demo krácia megvalósítása, mert „csak a népd demokrácia teszi lehetővé, hegy orszá gunk polgárháború nélkül haladjon a szo cializmushoz". A Hl. kongresszus ennek a célkitűzésnek megfelelően egy sor rész- letköveteiést áhított fel, melyek összesé- ge, bár még mindig nem jelentett általá nos 'támadást a tőkések ellen, de további fokozatos visszaszorításukat és korláto zásukat tűzte ki célul s amelyek megva lósulása a szocialista szektor további fo kozatos térhódítását eredményezte. A reakció eközben új reményt merített a közelgő ibéketárgyaláscfcból. Arra szá mított, hogy a szovjet csapatok a béke kötés után néhány hónap múlva elhagy ják az országot. De tanult a márciusi nagy tömegmegmozdulásiból és tudta, hogyha nyíltan harcot .indít a demokrácia vívmányai ellen, akkor a kommunista párt a dolgozó tömegek segítségével ezt a szándékát meg tudja hiúsítani. Ezért földalatti összeesküvéshez folyamodott, hogy a régi horthysta rend híveinek, a nyilasoknak, a hadseregben, a rendőrsé gen megbúvó ellenséges elemeiknek össze fogásával, valamíint a külföldi imperia lista erők segítségével a megfelelő pilla natban fegyveresen semmisítse meg a népi demokrácia összes vívmányait. Az összeesküvők, amint Mdlerülit, elsősorban a kisgazdapárt vezetőire támaszkodtak. Az össszeeseküvés ciyan előrehaladott stádiumban volt, hogy leleplezése előtt néhány nappal egyik vezetője önelégülten mondhatta, „a zongora fel van hangol va csak játszatni 'kell rajta". Olyan biz tosak voltak ekkor a dolgukban, hogy az angol „munkás" kormány jegyzékében kérte, hogy a Németország angol zónájá ban „összegyűjtött“ 3500 csendőrt a ma gyar kormány engedje haza. Pártunk teljes erővel nekilátott, hogy az összeesküvésen keresztül a dolgozó nép, elsősorban a parasztság elé tárja, hogy micsoda veszély fenyegette erről az oldalról. Felismertük, hogy az összeeskü vés leleplezése az ellenség olyan veresé gét jelenti, melynek következtében az ed- dági lassú, óvatos, lépésről-Lépésre haladó taktikánk meggyorsulhat, a fokozatos, átmeneti megoldások Után merészebben törhetünk a óéira. A harc 1946—1947 te lén az osszeseküvők körül emiatt rendkí vül kiélesedett. A 'kisgazdapárti vezetők legtöbbje, jól ismerve az összeesküvés mé reteit, kétségbeesetten védekezett. Segít ségükre siettet a szociáldemokrata veze- ■tők zöme. Egyrészt felajánlották pártunk nak, hogy „közvetítenek" köztünk és az összeesküvők között. Másrészt, hogy a munkásosztály figyelmét, amely az össze esküvőkre terelődött, elívoniják és pártunk erőiit 'lekössék, 1946 decemberében hirte len elkezdték követelni az üzemi bizott ságok újjáválasztását. Pártunk a szociál demokrata „közvetítést" élesen elutasítot ta, az üzemi bizottsági választások kér- diésáben pedig, miután gondoskodott róla, hogy az első néhány tucat tizem válasz tása súlyos szociiáJdiemcikrata vereséggel végződjön, meghátrálásra kényszerítette a szociáldemokrata pártot, amely kényte len voöt lemondani ebben a helyzetben az üzemi bizottsági választásokról. Az összeesküvés felgöngyölítése közben ■a szálaik a (kisgazdapárt egyik mi niszte réhez, sőt főtitkárához, Kovács Béláihoz is vezettek. A kisgazdapárt az összeeskü vés felszámolása, folyamán kénytelen volt újra egy soir tagját kizárni; közülük sokan mint összeesküvők, börtönbe kerülték. Vallomásaikból kiderült, hogy az össze esküvők célja a régi tőkés, nagybirtokos rend visszaállítása volt, hogy. a földet .vissza akarták adni régi tulajdonosaik - nafc, a munkásságot, parasztságot meg fosztották volna szerzett jogaiktól és hogy e terveket véres, fegyveres terrorral, külföldi, .imperialista segítséggel akar ták végrehajtani. Mindez természetesen mély benyomást keltett a dolgozó töme gekben és növelte a rckonszenvet pártunk iránt. 1947 májusában az amerikai imperialis ták Európaszerte általános támadást (kezd tek a kommunista befolyás visszaszorítá sára. Kikényszerítették Francia-, Dlasz-, és Finnországban a kommunista pártok ki szorítását a kormányból. Hasonló célú ma gyarországi törekvések előkészítésére Svájcba hívták a kisgazda miniszterelnökét, Nagy Ferencet, akivel megbeszélték a ma gyarországi tennivalókat. Miközben Nagy Ferenc Svájcban járt, itthon előkerültek a bizonyítékok, amelyekből kiderült, hogy az összeesküvők tulajdonképpeni vezetője Nagy Ferenc volt. A kormány, mintáin erről tudomást szer, zett, egyhangúlag, a kisgazda miniszterek hozzájárulásával, felszólította Nagy Feren cet, hogy azonnal térjen haza és tisztázza magát. Nagy Ferenc azonban jól tudva, hogy a vádak ellene alaposak, jobbnak tar totta, hogy a miniszterelnökségről lemond-
