Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Szőke Lőrinc: A kommunizmus építkezései
Szőke L őrinc A kommunizmus 1950 év őszén — harminchárom évvel a Nagy Októberi Forradalom után — jelen tette . be a Szovjetunió minisztertanácsa azokat a világraszóló jelentőségű építke zéseket, amelyeket azóta a háadő embe riség a kommunizmus építkezéseinek ne vez. Mindössze két és fél esztendőivel e ne vezetes határozatok közzététele után, 1952 május hó végén., a kommunizmus építkezéseinek egyik döntő fontosságú ele me: a nagy Volga-Don csatorna határ időre elkészült. A többi tervbevett műnek 1957 év végéig keli befejeződnie és nincs kétség az iránit, hogy a szovjet nép az egész feladattal, amely nehezebb és na gy obbszerü, mint minden más alkotás, amit valaha is a földön emberek megva lósítottak, — sikeresen és idejében meg birkózik. A kommunizmus építkezései, a szocia- ’izmusnak az ötéves terveken belül foly tatott építkezésein alapulva és azon túl haladva, nemcsak egyes gazdasági ágak problémáit oldják meg, hanem az adott területen — és mindjárt a Szovjetunió igen jelentős részén — magát a termé szetet is megváltoztatják. Ezért a kom munizmus 1951. évben megindult építke zéseit zseniális tervezőjük után a ter mészetátalakítás nagy sztálini tervének is nevezzük. De tekinthetjük ezeket az építkezése ket a béke nagy müveinek is, mert sem mi sem bizonyítja meggyőzőbben a Szov jetunió békés szándékait, mint e szocia lista alkotások méretei, jelege és ke resztülvitelük hallatlan gyors üteme. Az a terület, — amelyen egyelőre mint első nagy etappban — a kommunizmus építkezései folynak, illetve amelyre köz vetlenül kihatnak, felöleli a Szovjetunió 'európai felének egész déli aszályos részét és a turáni alföldnek a Káspi- és Arai- tavak közötti sivatagos területét. Jólle het komplex, vagyis összetett és egymás sal szorosan összefüggő gazdasági épít kezésekről és berendezésekről van szó, mégis lényegében a népgazdaság három ‘ága körül csoportosíthatjuk a nagy mii alkotásait: az energetika, a mezőgazda ság és a köz1ekedés roppant arányú és mélységű fejlesiztése köré. Már Lenin elvtárs meghatározta az elektrifikálás nagy jelentőségét a szo cializmus kiépítésében. A kommunizmus építkezéseinek két energetikai főműve: a kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek á Volga folyón, olyan építkezések, ame lyekhez foghatók az egész világon nincse nek. A világ jelenlegi két Legnagyobb ví- zierömüve, az Egyesült Államokbeli Grand Couléé és Boulder Damm, mindössze íél- akkora tel j esi töképességű ek, mint a Szovjetunióban most épülő két erőmű. Vagy másképpen: a kujbisevi vagy sztá lingrádi erőmüvek egyenként körülbelül annyi áramot fognak adni, mint egész Csehszlovákia az első ötéves terv végén. Ehhez a két óriáshoz járul a további „ki sebb“ vízierőművek egész sora, a Don, Dnyeper és Amudarja folyókon. A vízierőművek gátjai és az általuk felduzzasztott vízgyűjtő medencék lehető, vé teszik óriási, eddig igen gyakran aszá lyos, de különben jó minőségű földek és előnyös klímájú területek öntözését szám talan öntözöcsatorna építése révén. Az cntözöcsatarnák hossza, amelyeknek leg- fontosabbjai hajózhatók is — mint példám a Volgát az Ural folyóval összekötő csa torna — sokezer kilómétert tesznek ki. Az a terület pedig, amin néhány éven be lül belterjes és magashozamú mezőgazda sági művelés, illetve állattenyésztés vá lik lehetővé, meghaladja Csehszlovákia egész (területének kétszeresét. Az öntözőberendezéseket tervszerű és rendszeres fásítás egészíti ki, ami bizto sítja a nedvesség megtartását és a ta laj megkötését Ennek a fásításnak több féle formája van. Legjelentősebbek azok a sokszáz kilométer hosszúságú, általá ban észak-déli irányú és 69—200 méter szélességű erdősávok, amelyek rendszerint a folyók két partján — inint galériaer- dök — vagy pedig füves és félsivatagos területek érintkezési vonalán mint talaj- kötök létesülnek. Az első típusra jó példa az Ural folyó mindkét partján létesülő galéria erdősáv, a másodikra az a hatal mas erdövonulat, amely Kujbisevtől fog húzódni a Volga torkolat vidékéig s Sztá lingrádtól a Kubán folyóig. Ezenkívül fákkal vesznek körül minden egyéb vízi létesítményt: csatornát, halastavat, tűz gyújtó medencét stíb. Ennek a fásításnak a szélessége már lényegesen kisebb, leg feljebb 10—15 méter. A kolhozföldek ha tárain fasorok létesülnek, úgy, hogy az egész délorosz táj lényegében megváltó- zik. Az öntözés és a fásítás együttesein alkalmasak arra, hogy megkössék a ta lajt, megakadályozák a homokkápződést és megtörjék,vagy legalább is mérsékel, jók a középázsiai száraz pusztákról fúvó meleg szelek káros hatását. A fásítás cél jait sok milliárd facsemete szolgálja, amit a faiskolák ezreiben nevelnek. A sztálini természetátaiakítő tervek mezőgazdasági részének tudományos alapját sokéves és széleskörű kutató mun ka és kísérletezés után Dokusájev, Kosz- ticsev és Viljamsz híres szovjet agrenő-
