Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Ági Tibor: Falvainkon él a magyar népdal, csak fel kell kutatni
Falu végén két vasvilla LSQi'C, tyO! énekelte.: Balázs Mihály 66 éves Falu végén két vasvilla, mégis bejött a koré - la 0 ér é Hazám, hazám é -des hazám Bár csak ható - rid láthatnám. Látom füstöd de csukáiig, Hogy az égen sö-té-te-dik Erdő, erdő, de magas vagy, Édes hazám de messze vagy. Ezt az erdőt levágatnám„ Édes hazám megláthatnám. Felmegyek én egy nagy hegyre. Annak is a tetejére, Onnan nézek hazám felé. Édesanyám háza felé. talok már egyáltalán nem Ismerik a régi népdalokat. Népdalgyűjtö űtunkon a Nyitra-környé- ki Lédec községben, találtunk egy népdalt, amely minden valószínűség szerint még a jobbágyság idejéből származik. Lakodal makban szokták énekelni. A szövegből arra lehet következtetni, hogy néhány év századdal ezelőtt megtörtént eseményt ír le, A kolerajárványok idejében vasvillák kal felfegyverkezve őrizték a falvakat. Nem engedtek be seriki idegent, nehogy behurcolják a betegségeket. Ha viszont a betegség mégis elterjedt, az uraknak és papoknak módjukban volt elmenekülni a járványos vidékről. A parasztság nagy része viszont áldozatul esett a járvány nak. Ezt mondja el a népdal egy rövid négysoros versben. Dallama az egész Nyitravidéken ismert lakodalmas dallam, amelyre lega ább száz, különféle szöveget ismernek. Ugyanebben a községben találtunk egy érdekes népdalt, amely több mint va'ó- szinti eredetileg katcnanőta volt. Szövegé ből kiérezni a szülőföldjétől távolkerü't ember honvágyát Verssorainak szó tag száma egyforma. Dallama lassú, fentről lefelé ereszkedő dallam. Szerkezete ABCD. Érdekes megfigyelni, hogy a második dal- lamsor záróhangja a H. fokon van, ami népdalainknál elég ritka jelenség. A dal lam első felének lágy, azaz moll jelege van, míg a második felének keményhang zású dúr jellege van. A népdalgyűjtésnél a dalok puszta le jegyzésével még nem végeztünk teljes munkát. Egy dallal kapcsolatban sok adatra van szükség. Meg kell állapítani, hogy az énekes ikitől tanulta, tudják-e a faluban többen, vagy csak az énekes? Mióta él az énekes a faluban? A szegény parasztság között ismeretes-e a dal, vagy a kulákság is ismeri? Zenei ízlésben mennyire különbözik a kettő? A faluban szoktak-e új szövegeket szerkeszteni régi dal.amokra, van-e valaki, aki ilyet szer keszt? Vannak-e új népdalok, amelyek már visszatükrözik,a falu új életét, a kol lektív gazdálkodás előnyeit? Amiint látjuk még sok feladat áll előt tünk. Helyi csoportjaink minden tagja ki veheti részét a kutatómunkában. Falvain- kcm él még a magyar népdal, csak fel kell kutatni. Népi együttesünk műsorán kell, hogy majd olyan müvek szerepeljenek, amelyek formájukban magukban foglalják népi hagyományainkat, felhasználva nagy ze neszerzőinknek, mint Lisztnek, Erkelnek és kortársaik jak e ért eredményeit, tart-u- mukban pedig a dolgozó nép vidám építő lendületét, derűlátását, hazaszeretetét és békeszeretetét fejezik ki. Sem urakra. sem papokra. csak á szegénye parasztokra
