Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - A kongresszus küldötteinek felszólalásai
Ami a belyicsoportoktól telik, mindent megtesznek, hogy Gottwald köztársasági elnökünk zászlaja alá tömörülve megvéd jék az emberiség legnagyobb kincsét, a szabadságot és a békét. Galy Román, Pozsony: A pozsonyi helyi-csoport taggyűlése meg bízott, hogy röviden számoljak ba kifejtett munkásságunkról és vállalt kötelezettsé geinkről. Helyicsoportumk népi együttess átlagban véve havonta kétszer látogatott el egy-egy traktorállomásra és egységes földműves szövetkezetbe. Pozsonyban, szék helyünkön is gyakorta elmegyünk egy-egy üzembe, hogy dolgozóinknak tartalmas szó rakoztatást nyújtsunk. Nagy súlyt fekte tünk az irodalmi és művészeti ismeretter jesztő munkára is. Három estét rendeztünk ebben az évben, amelyeken Gogol, Petőfi és Fucsik életével és müveivel foglalkoz tunk. Ezenkívül nagysikerű vitaestét tar tottunk Gali’na Nyikolajevna Aratás című könyvéről. Népi együttesünk legutóbb Szencen, Galántám, a májusi ünnepségeken és a pozsonyi Békeüzemben lépett fel. Most szeretett Sircky elvtársunk születésnapja és ezévi közgyűlésünk tiszteletére kötele zettséget vállaltunk, hogy hathetemként kultúrbrigádra megyünk vidékre, amit is meretterjesztő kulturális előadásokkal kö tünk össze. Egyúttal saj tó terjesztéssel is foglalkozunk és pártsajtónk mellett főleg a Fáklya terjesztésére helyezzük a fősúlyt. Hogy munkánkra jól fel legyünk készülve, szemináriumot alapítunk, amelyen politikai tudásunk bővítése mellett a meggyőző agi táció módszereivel kívánunk megismerked ni és az általunk terjesztett lapok, folyó iratok tartalmával foglalkozni. Lengyel Gyulámé, Komárom: Nálunk, Komáromban, azt lehet monda ni, m;nien kultúrtármak a felesége is bent vám a Csemadokban. Körülöttem sokat hal lom emlegetni az évszámokat olyan for mán, hogy: én már 30 évesnél idősebb va gyok, én nem megyek a Osemadokba, mert nem tudok már dalolni és már játszani sineg kedvem. Nem helyes ez, én 56 éves vagyok, 32 évig dolgoztam a gyárban, csa ládanya vagyok, de azért dolgozom az asz- szcnyszövétségben. Brigádot alakítottunk Siroky elvtárs születés napjára. Én soha nem mondom, hogy idő® vagyok, olyan buz galommal megyek én oda, mint amikor még fiatal voltam. De akkor nem engedte meg a helyzetem úgy mint most. Csak min dig a baj volt, a fájdalom, meg a nincs. Tehát nem adódott olyan helyzet, hogy el- mehesrek olyan helyre, ahol szórakozhatom és egyben tanulhatok is. Most szívesen me gyek, nem érzem, hogy idő® vagyok, pedig már közel járok a 60 esztendőhöz. De kul- túrtársak, nem öregedni kell, hanem fiata lodni. Üj hazát építünk, új világot és ezt fiatalos erővel kell építenünk. A jüzesgyarmati tánccsoport ,,seprűtáneu‘’ u Csemadok III. kongresszusának műsoros es télyén Nem tudom, vannak-e itt olyan idősek, mint én. De nem azt kell nézni, hogy én már idős vagyok és nem kell belenyugod nunk abba, hogy jaj, én már öreg vagyok és már nem tudok úgy iparkodni. Én is iparkodom, habár vannak, nagy felnőtt gyermekeim, akik már úgyis nemsokára kimennek a házból és családosok lesznek. M'ert csak úgy tudunk harcolni a békéért, ha iparkodunk a munka minden terén. Hiá ba mondják még mindig egyes férfiak: mit akarnak az asszonyok, az asszonyok nem lehetnek okosabbak a férfiaknál. Nincs igazuk, mert mi nők, ha összefogunk, töb bet i3 el tudunk érni, mint a férfiak. Mert mi tudunk háztartást vezetni, gyereket ne velni, dolgozni, traktort vezetni. Állítom, hogy volt olyan idő, amikor három napig egy hozamban dolgoztam a dohánygyárban és nem mentem haza. De mindenkinek meg kell fognia a dolog végét, aki ebben az ál lamban él. Nem kell szégyenkezime, ha akár hivatalnok is, akkor is hozzá kell lát nia a munkához. Kedves kultúr társaim, fogjunk össze, hogy minél több ni tag legyen a Csema- dokban, mert már nem vagyunk elnyomva és mindnyájunknak ki kell vennünk részün ket a munkából. Dolgoznunk kell a még szebb és boldogabb jövőért. Horváth Ferenc, csallóközaranyosi állami birtok: Szeretettel üdvözöljük a Magyar Dolgo zók Kultúregyesületének országos közgyű lését a csallóközaranyosi állami birtok dol gozóinak nevében. Azoknak a dolgozóknak nevében, akik valamikor rabszolgái voltak a tízezer holdak urainak, akik a dolgozók verejtéke^ munkájának gyümölcséből bör tönt építettek a dolgozók legjobbjai szá mára és mesterségesen' gyűlöletet szítottak a magyar és a szlovák doigoaók között, hogy aztán a kettő széthúzásából tökét ko-
