Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - A kongresszus küldötteinek felszólalásai
és zsírellátás emelését irányozza elő, nagy feladatok elé állít mind miniket, az oltó- anyagtermelőket, mind pedig azokat a dolgozókat, akik közvetlenül vannak hi vatva e feladatokat teljesíteni. Itt első sorban a magyar dolgozókról van szó. Mert a magyarság úgy van elhelyezkedve, hogy dolgozóik a legtermékenyebb vidéke ken laknak. Hús- és zsír ellátásunk tehát elsősorban, az ő munkájúktól függ. A vi lágháború nagy károkat okozott állatállo mányunkban és ezen kivül mindenféle fertőző betegséggel árasztotta el. Köztük olyanokkal is, amelyek eddig még nem fordultak elő, úgyhogy készületlenül áll tunk velük szemben, mert nem állt ren delkezésünkre hatásos gyógyszer, vagy oltóanyag, hogy eredményesen fel tudjuk ellenük venni a harcot. Ehhez járult az is, hogy az első köztársaság idejében nem törődtek eléggé oitóanyagtermelő intéze tek létesítésével. Gyógyszereink és oltó anyagaink nagyrészét (külföldről hoztuk be és ez a behozatal a háború után meg szűnt. Ezenkívül termelőink egy része és tudományos kádereink egy része is eltá vozott és így tétlenül kellett néznünk a fertőző betegségek terjedését. 1948-ban, amely évtől kezdve állattenyésztésünk gyors ütemben szocializálódott, gombamódra növekvő nagy hizlaldáink, tenyésztele- peink, továbbá az állami tortokok és föld műves szövetkezetek létesítése és a mind ezzel járó nagy állatösszpontosítás mind növelték a fertőző betegségek széleskörű és nagyarányú terjedését. Emberfeletti munkára volt szükség, hogy ne a fertőző betegségek kerüljenek ki győztesen ebből a harcból, hanem a szocializmust építő munkáskezek. Az új kormány azonnal átlátta a hely ezetet és elrendelte új, mo dem oltóanyagtermelő intézetek létesíté sét. De nekünk Szlovákiában már addig is dolgoznunk kellett, hogy a súlyos hibákon valahogy javítsunk. Kis csoportokban dol goztunk és egészen egyszerű módon ipar kodtunk elérni, hogy az oltóanyagokból legalább annyit termeljünk, hogy a leg súlyosabb betegségeket korlátozni tudjuk, így sikerült sok betegséget leküzdeni. Többek közt teljesen fölszámoltuk a ta konykórt és részben a baromfivészt is. Hogy ez nem sikerült teljesen, annak az az oka, hogy sokan nem akarnak a korral haladni. A kormány olyan akciót indított e téren, hogy teljesen díjtalanul, brigád- munkával végeztette a baromfioltást. Az akció mindamellett csupán 90%-bán érte el célját, de most elmondhatjuk, hogy csak ott van baromfivész, ahol az oltás nem volt pontos. Ez a hiba azonban, az oltatlanul maradt állatok, fenntartja a baromfivész-betegség újabb kitörésének lehetőségét. Ezért kérem a magyar dolgo zókat, hogy a jövőben tervezett fertőző- betegségek elleni állategészségügyi akció kat fogadják bizalommal és támogassák minden erejükből, segítsenek megyözná a maradi és hitetlen rétegeket, hogy ilyen közös kollektív, testvéri együttműködéssel a februári kormányhatározatnak becsüle tesen eleget tudjunk tenni. Ehhez a mun kájukhoz sok sikert kívánunk. Kovács Margit, Muzsla; Muzsla, a párkányi járásban, a Duna mentén fekszik, lakói túlnyomó részben magyarok. A lakosság legnagyobb részben kis- és középparaszt, valamint földnélküli földmunkás. A Csemadok helyicsoportja községünkben is működik, de önkritikailag bevallva, nem valami kielégítően. Ennek oka abban rejlik, hogy a lakosság egy ré sze nem ismeri a Csemadok célkitűzéseit és feladatait. A Csemadok-tagok egy része főfeladatának tartja azt, hogy a kívülálló kat és az ingadozókat meggyőzze és re méljük, hogy ez a fáradozásunk sikerre is vezet. Taglétszámunk lassú, de állandó nö vekedést mutat. Községünkben működöt a Nemzeti Front minden egyesülete. Az egyesületek közötti működés jó. 1950-ben megalakult a III. típusú szövetkezet, ame lyet kezdetben a parasztság idegenkedve fogadott, de látva az elért eredményeket, a jó és meggyőző munka után a falu föld műveseinek jórósae belépett a szövetkezetbe és kilátás van arra, hogy a jövőben az egész falu tagja lesz a szövetkezetnek. Most, községünk határának nagyrészén fo lyik a nagyüzemi gazdálkodás. A szövet kezet közel ezer hektár szántóföldiül gaz dálkodik. A szövetkezeti tagok ismerik fe ladataikat és tudják, hogy milyen fontos a munkának idejében való elvégzése, amit bi zonyít az is, hogy a tavaszi vetési munká latokat a nyitrai kerületben elsőnek végez ték el. A munkák elvégzésében élen járnak a Csemadok tagjai, akik szóval és tettel is bizonyítják, hogy öntudatos építői akarnak lenni szocialista hazánknak. A Csemadok _ tagok minden megmozdulásból kellően ki veszik részüket. Helyicsoportunk tagjai közgyűlésünk tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy munkájuk elvégzése után a tagok segítik a szövetkezetét a tavaszi nö vényápolási munkálatokban. A Csemadok-tagok odaadóan folytatják a népi kultúra ápolását és a meggyőző munkát, hogy községünk minden becsületes magyar dolgozóját megnyerjék az ötéves terv teljesítőinek és szocialista hazánk épí tőinek sorába. Gottwalddal és Sztálinnal, örökké a Szovjetunióval előre» Dr. Sas Andor, Pozsony: Nagyon általános érdekű, valamennyiün ket, mint a szocialista építés munkásait, együttesen é3 egyenként érdeklő feladatról, fiatalságunk iskolázásáról, neveléséről, új szocialista emberekké formáJáfeáról szeret nék pár szót szólni. Ezen a munkaterületen ugyanaz a jelenség mutatkozik, mint az anyagi termelésben. Kevés a munkerő, ah hoz viszonyítva, hogy gyönyörű tágas tér áll rendelkezésünkre, alkotni, tervezni, te remteni, kulturális termelést végezni.
