Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Lőrincz Gyula: Büszkék vagyunk arra, hogy olyan ország állampolgárai vagyunk, amely az emberi jogok, a szabadság és a béke útján halad
nem írt olyan lángoló haraggal, mint Pe tőfi. így átkozza meg őket: „A külföld: magyarjaihoz" című versében: „És ti rablók! Amit orvosságra — Izzad kínnal e haza: — Elhordjátok idegen bálványtok, — A külföld oltárira — Amiként tí e szegény hazából — Magatok száműzitek: — Vesse ügy ki csontotokat a sír — S a mennyország lelketeki“. Ahogy látjuk a szabadság nagy költője már száz évvel ezelőtt lángoló gyűlölettel beszélt a kozmopolitákról. Nem újkeletű dolog tehát a kozmopolitizmus gondolata. A költő eszméi, a költő gondolata és vá gya, a szabadság győzelemre jutott, mert ennek a gondolatnak, ennek az eszmének a hordozója a dolgozó nép volt, míg a kozmopolitizmus csak egy letűnő osztály ideálja volt. Száz évvel a szabadságharc után össze ültek 1&49 május 3-án Londonban a St. Ja- mes-palotában, Bevin úr elnöklete alatt a nyugati blokkban résztvevő országok, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, valamint Olaszor szág, Norvégia, Dánia, Svédország és Ír ország külügyminiszterei értekezletre, konferenciára, nagy csinadrattát verve a történelmi jelentőségű üléshez, amelyen, ahogy ők mondták, az európai államok közötti politikai „közeledés" kérdését vitatják meg. Megvitatják az első „euró pai parlament" létrehozásának kérdését. Ugyancsak a St. James-palotában május 5-én öblöshangú höbölygések és bő whisky- zések után az értekezlet nagyérdemű résztvevői egyezményt írtak alá az úgy nevezett Európatanácsról. Később még három csatlós, Görögország, Törökország és Izland reakciós kormánya engedelmes kedett a City és a Wall street akaratá nak, parancsának. Ennek a „nagyhordere jű" egyezménynek 42 cikkelye van, melyek kifejtik a reakciós Eusrópatanáes célkitű zéseit, feladatait, vagyis ebben a 42 cik kelyben a nemzetközi töke lírai és lakájai lefektették a reakciós szervezetnek, a kozmopolitizmusnak az alapszabályait. Még haza sem értek az egyezmény esz méjének szerzői, a visszhangból már meg lehetett ítélni, fel lehetett ismerni az egész Európ atanács - egyezmény célját, irányvonalát. Kik reagáltak rá elsőnek? Mosley úr, az angol fasiszták demagóg vezetője, a münchenista Reynaud, Leon Jouhaux, és Mussolini csemetéi, az olasz keresztény demokrata párt vezetői, és hozzájuk hasonló személyek. Franciaor szágban természetesen De Gaulle úr, a Wall-Street fegyverhordozója, akit az an gol kémszervezet indított el a „karrier" útjára. Világos tehát, hogy ez az Európatanács, amely egyesült Európát, világparlamen tet, európai parlamentet, világkormányt és hasonló maszlagokat ígért, nem. volt más, mint az angol-amerikai imperialisták reakciós terveinek a folytatása, szerették volna így megteremteni a maguk kizsák mányoló háborús világát, ahol szabadon tenyészthetik a bacillusokat, fertőzött bo garakat és bolhákat az emberiség elpusz títására, szerették volna megteremteni a reakciós Egyesült Európát, a burzsoá kozmopolitizmus központját. Ennek a tanácsnak, amelyet a reakciós nyugati és északatlanti blokk alapján hoztak létre, szerzői azt a szerepet szánták, hogy harci eszköz legyen ellenünk, a szocializmus és a demokrácia ellen és erősítse’az Egyesült Államok és Anglia vezetésével a nyugati marshallizált országokból létrehozott ka tonai, politikai blokkot. Ugyancsak ők szülték 1951-ben Párizsban az „Európai szén és acélszervezet" létesítésére vonat kozó szerződést, a Schuman-tervet. S ha jobban megnézzük, ezek mögött a világfiak, nemzetekfölöttiek, burzsoá kozmopoliták mögött szépen megbú jik az imperialisták, az angolul be szélők világuralmának, nemzetekfölötti uralmának egyetlen vágya. Sztálin elvtárs már 1946 márciusában a következőket mondotta a Pravda munkatársának Chur chill beszédével kapcsolatban: „Meg kell jegyezni, hogy Churchill úr és barátai eb ben a tekintetben feltűnő módon emlé keztetnek Hitlerre és barátaira. Hitler úgy látott hozzá a háború kirobbantásá hoz, hogy életrehívta a fajelméletet, ki jelentette, hogy csak a németül beszélő emberek alkotnak teljesértékü nemzetet. Churchill ugyancsak fajelmélettel akarja szabadjára engedni a háborút, amikor azt bizonyítja, hogy csak az angolul beszélő nemzetek teljesértékü nemzetek, amelyek hivatva vannak az egész világ sorsának eldöntésére, a német fajelmélet ahhoz a következtetéshez vezette Hitlert és bará tait, hogy a németeknek, mint az egyedüli teljesértékü nemzetnek uralkodniok kell más nemzetek fölött. Az angol fajelmélet ahhoz a következtetéshez vezeti Chur- chillt és barátait, hogy az angolul beszélő nemzeteknek, mint egyedül teljesértéküek- nek, uralkodniok kell a világ többi nem zetei fölött." Igen. így van, ahogy Sztálin elvtárs 1946- ban leszögezte. Az angol-amerikai imperialista uraknak egyetlen céljuk: uralkodni a világ többi nemzetei fölött. Erre a célra minden eszköz jó ezeknek az uraknak, nevezzék azt nacionalizmus nak, burzsoá-nacionalizmusnak, vagy koz mopolitizmusnak. A cél, a lényeg egy és ugyanaz. Csak a név, a forma változik, ök beszélnek egyesített Európáról, egye sült európai államokról, európai parla mentről és a háborúra gondolnak. Mi a gottwaldi ötéves tervről beszélünk, Szlo vákia iparosításáról beszélünk és a békére gondolunk, ök az egyesített Európában arra gondolnak, hogy egy akolba terelik az összes nemzeteket; arra gondolnak, hogy így könnyebben megnyírhatják az összeterelt nyájat. Mi arról beszélünk, hogyan tudjuk ebben az évben sikereseb ben teljesíteni a tervet, a felemelt felada
