Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 5-6. szám - Lőrincz Gyula: Büszkék vagyunk arra, hogy olyan ország állampolgárai vagyunk, amely az emberi jogok, a szabadság és a béke útján halad
vagyunk és joggal büszkék lehetünk arra, hogy olyan ország állampolgárai vagyunk; amely az emberi jogok, a szabadság és a béke útján halad a többi népi demokrati kus országokkal, a világ békeszerető em bereivel, a Szovjetunió oldalán. Addig, míg mi rendíthetetlen hittel és nyugalommal építjük a békét, a Wall street Journal statisztikája szerint az Egyesült Államokban a nemzeti jövede lemből a nap minden egyes órájában 7,413.500 dollár megy háborús kiadások ra. Ez az egy adat magában véve is meg mutatja a másik, a háborús tábor igazi arcát. De nézzük meg, érdemes további adatokat is megismernünk a háborús tá bor oldaláról, hogy összehasonlíthassuk a miénkkel, a mi célkitűzéseinkkel, a mi befektetéseinkkel, állami költségvetésünk kel, a 'béke költségvetésével, a háború költségvetését. Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése összjövedelmének 80%-át fordítja háborús célokra, míg népnevelésre az állami jövedelem nem egész egy százalékát. Egészségügyre 0. 4%-ot. Az adóteher, ami az Egyesült Államok dolgozóira nehezedik, 1951-ben 15-szöröse lett annak, mint ami volt 1938- ban. A koreai háború óta háromszor emel ték az adót. Angliában az adó 1951-ben az 1938-as évi adó ötszörösére emelkedett. Nem beszélve a csatlós államokról, Fran ciaországról, ahol 79.6-szer, Olaszország ról, ahol 64.5-szer nagyobb ma az adó, mint 1938-ban volt. Ezzel szemben nálunk a fiatal, a hét éves népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban új gyárakra, a szocializmus építményeire, gépállomá sokra ebben az évben az állami költség- vetésből 217 és fél milliárd koronát, vagy is az összállami jövedelem 67.2%-át adjuk, kulturális és szociális célokra 59 milliárd koronát, vagyis az összjövedelem 18.2%- át, 22 és fél milliárdot fordítunk nemzet- védelmi és biztonsági célokra, ami az ál lami jövedelem 6.9%-át jelenti. Ám ennek ellenére a mi hadseregünk az ellenség esetleges támadását teljes fegyverzetben és harckészségben várja a Szovjetunió és a többi szövetségeseink oldalán, készen arra, hogy az esetleg támadó ellenséget visszaverje, a tengerbe szorítsa, ahogy honvédelmi .miniszterünk, Csepicska elv társ mondta. A mi államvédelmi szerveink még éberebben fognak őrködni és kemény ököllel sújtanak le hazánk ellenségeire, az imperialista ügynökökre, szabó tőrökre, a mi munkás és földműves hazánk kárte vőire. Itt látni a különbséget a háború és a béke költségvetése, az imperialista és kapitalista államok, valamint a mi, népi demokratikus Köztársaságunk költségve tése között. A mi tervgazdálkodásunknak köszön hetjük, hogy az 1937-es állapotokkal szemben a mi ipari termelésünk 1949-ig 24%-kai, Szlovákiában 21.6%-kal emelke dett. Csak 1951-ben az ország ipari ter melése további 15%-kai emelkedett, a munka termelékenysége pedig az 1950-es évvel szemben majdnem 10%-kal. A há ború előtti termeléssel szemben országos viszonylatban átlag kétharmaddal, Szlo vákiában három és félszer többet terme lünk, mint háború előtt. Ezt csinálja a mi tervgazdaságunk, ezt eredményezi dolgo zó népünk munkája. Široký elvtárs Szlovákia összesített ter vének ismertetésével kapcsolatban a kö vetkezőket mondotta: „Nemzetgazdasági tervünk és annak alapján Szlovákia ősz- szesített terve — mint ahogy a szoicalisia országépítésben másként nem is lehet, ismét az ipari és mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésének terve, kiterjedt be ruházási építkezéseknek és Szlovákia to vábbi kulturális felvirágzásának terve. Ebben az évben az ipari termelés több, mint 26%-kai növekszik és magának e növekedésnek terjedelme annyi, mint Szlovákiában az 1937-es évi kapitalista ipari termelés egész terjedelme volt. A nehézipar termelése, — amely a szocia lizmus teljes győzelméért folyó harc dön tő alapja, — megközelítőleg 40%-kai ma gasabb lesz, mint a miüt évi termelés ter jedelme. Jelentősen kell emelkednie a me zőgazdasági termelésnek, mindenekelőtt azonban az állattenyésztésnek, amelyről a február 5-iki kormányhatározat külön, részletesen beszélt, hogy végre is megte gyük a döntő lépést az ipari termelés fej lődése és a mezőgazdasági és állattenyész tési termelés mai állapota közötti egyen lőtlenség csökkentésére, főleg Szlovákiá ban. Jelentősen emelkedik a beruházási építkezések terjedelme és építészetünknek ebben az évben üzembe kell helyeznie 39 új üzemet és további 50 jelentős önálló termelő berendezést a már meglévő üze mekben.“ Felvethetjük a kérdést, hogy tulajdon képpen miért teszünk a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuitúregyesületének közgyűlésén összehasonlítást az imperia lista tábor háborús költségvetése és ha zánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság, békeköltségvetése között, felvethetjük a kérdést, hogy miért idéz zük Siroky elvtárs szavait Szlovákia ipa rosításáról, a gottwaldi ötéves terv ne gyedik évében ránk háruló feladatokról, Szlovákia összesített tervéről. Ne gondol ja senki azt, hogy nem időszerű és nem helyénvaló a Csehszlovákiai Magyar Dol gozók Kuitúregyesületének közgyűlésén felvetni ezeket a kérdéseket, fontos az, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók világosan lássák, hogy mit és miért csi nálnak hazájukban. A Csehszlovákiai Ma gyar Dolgozók Kuitúregyesületének kül detése és hivatása a magyar dolgozókból új, szocialista embert formálni. Köteles ségünk a csehszlovákiai magyar dolgo zókban tudatosítani a szocialista haza fiság eszméjét, felébreszteni bennük a nemzeti öntudatot, a hazaszeretetei, or szágunk közösségének, gondolatát, amely
