Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Egri Viktor: Az aranycsillag lovagja / Film
Az aranycsillag lovagja Egri Viktor Vannak alkotások, amelyeket höskölte- ménynek érzünk. Ilyen hősköltemény „Az aranycsillag' lovagja“, ez az új színes szovjet flim is, amely elbűvölő képeivel, lebilincselő meséjével színpompás híradás és jelentés az épülő kommunizmus hazá jából. Aki figyelmesen végignézi az ötszörös Sztálin-díjas Rajzman film-remeket, meg érti, hegy megérdemelten kapta az 1951- es Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját Karlové Varyban: „magas eszmei és mű vészi színvonaláért, a szovjetemberek megragadó, színes ábrázolásáért, a termé szet átalakításának, a gazdag és boldog életet élő kolhozoknak megmutatásáért.“ A film nagy sikerét valóban a háború utáni szovjet élet teljesen hiteles ábrázo lásának, a szovjetemberek lelkes, alkotó munkája bemutatásának köszönheti. Va- lószsrüségét és hitelességét azzal éri el, hogy ott készültek felvételei, ahol Szem- jon Babajevszkij, „Az aranycsillag lovag ja“ című. regény írója, — amely regény ből a film készült — megírta müvét. Tö megjeleneteiben a sztavropoli kerület kol hozparasztjai lépnek fel, látjuk a gépe sített kolhozgazdaságok hatalmas teehrti- kai berendezéseit, a kombájnokat, villany- traktorokat munka közben és egyetlen jelenete nincs a filmnek, amelyet beállí- tottnak, eljátszottnak éreznénk, annyira természetes. A cselekmény központjában egy erömü építése áll, amelynek árama fényt sugá- roztat szét, ereje vízzel öntözi a földeket és a nehéz robottól mentesíti a földmun kást. A kolhozparasztok megértik a kom munizmus alapjának, a villanyosításnak óriási bordere j ét és ezért szívvel-lélekkel bekapcsolódnak az építés munkájába. Az építés mozgatója, lelke Tutarinov, akiben az új szovjetifjúság tipikus esz ményi képviselőjét látjuk- Tutarinov egy dolgozó kubáni kozák fia. Életrajzát ö maga így mondja el a Legfelső Tanácsba W\l
