Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Bátky László: Hogyan segítheti elő a Csemadok a falu gazdasági fejlődését
^^ídtúrszervezeteink, különösen a falusi kultúrszervezetek, így a Csemadok-csopor- tok tagjai között is gyakran felvetődik a kérdés: hogyan állítható a kultúra a szo cializmus építésének aktív szolgálatába, főképpen, hogyan állítható a kultúra a ter melés fokozásának a szolgálatába. Azt ta pasztalni, hogy a falusi Csemadok-csopor- tok tagsága különválasztja a kpltúrkérdé- seket, a kultúréletet a gazdasági élettől s neon találták még meg a lehetőségét an nak, hogy a kettőt szorosan összekapcsol ják, helyesebben, nem ismerték még fel annak törvényszerűségét, hogy a kultúr áiét a gazdasági élettől el nem választ ható, hogy e kettő szorosan egymásba fo nódik és egymást szolgálja. Amikor a Csemadck múlt évben tartott második közgyűlésén arról beszéltünk, hogy a Csemadok törje át az eddigi egye- sületesdi kereteket és hatalmas, az összes csehszlovákiai magyar dolgozókat magá im ölelő tömegszervezetté fejlődjék és moz gósítsa a magyar dolgozókat a szocializ mus építése feladatainak teljesítésére, — a későbbi idők folyamán észlelni lehetett, hogy a Csemadok-csoportok tagjainak egy része szinte zavarba jött, hogyan valósít sák meg azt a célkitűzést, hegy a Csema- dok kul túrmunkáját a szocializmus építé sének aktív szolgálatába állítsák. E cso portok tagsága úgy gondolta, hogy a kul túrszervezetek munkája — mint ahogy azt addig is tették — különböző kultúrszá- mofc betanulásával és előadásával, színda rabok játszásával kimerül, hogy csak ez zel, szocialista tartalmú színdarabok ját szásával szolgálhatják hazánkban a szo cializmus építését. Később aztán, különö sen a téli hónapok alatt történt e téren javulás. Sok falusi Csemadok-csoport meg tette a kezdő lépéseket a feladatok telje sítésére és hasznos ismeretterjesztő, nép szerű és tudományos előadásokat tartott, — ez azonban még csak a kezdet, aminek eredményei még korántsem kielégítőek. A Csemadok-csoportok tagságának meg kell találnia a helyes és biztos utat feladataik teljesítéséhez, de elsősorban is tudatosíta niuk kell, hogy a kultúrmunka szerves ré sze szocializmust építő munkánknak és fel kell ismerni a kultúra és a gazdasági élet közötti összefüggéseket. 1. Tévés, egyáltalán helyt nem álló nézet az, hogy a kultúra nincs hatással a gazda sági életre, s még inkább az, hogy a gaz dasági élet nincs kihatással a kultúrára. Ez a nézet még a kapitalizmus idejéből maradt vissza. A burzsoáziának érdeke volt, hogy üyen nézeteket vigyen be a dol gozók tömegei közé, mert hiszen a bur zsoáziának egyenesen létérdeke volt, hogy a dolgozók tömegeit minél nagyobb és mi nél sötétebb elmaradottságban tartsa. A burzsoázia, a kapitalista rendszer tuda tos ellenségévé vált az a dolgozó paraszt, aki tudatára ébredt, hogy nem elég, , ha Hogyan segítheti elő a Csemadok a falu gazdasági fejlődését Bátky László csak annyit tud. hogyha az eső esik. ak kor az eresz alá álljon, rsem vou. veiexien, hogy az a kultúra, amit a burzsoa rend szer a dolgozóknak juttatott, vagy pony vairodalmi förmedvény volt, kovboj-re- gény, az első oldalon kilenc halottal, vagy pedig giccses és émelygős színdarab operett, amelynek a dolgozó nép életéhez semmi köze nem volt, vagy ha volt, ak kor a dolgozót, különösen a dolgozó pa rasztot kigúnyoló, Gőre Gábor figurákat szerepeltető irodalmi szenny volt. Nem volt véletlen, hogy a burzsoázia ilyen kul túrát adott a népnek, s nem volt véletlen hogy a szocializmust építő népi demokrá ciánk tüzzel-vassal irtotta és írtja ma is ennek a kultúrának még a maradványait is. Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkei ben azit tanítja, hegy a kultúra, mint fel építmény tevékenyen szolgálja az alépít mény, azaz a társadalmi rend érdekeit s Sztálin elvtársnak e tételén meghatároz hatjuk a burzsoa kultúra célkitűzéseit is Mi volt a burzsoa rend célkitűzése a dol gozó nép felé? Elnyomni és kizsákmányol ni azt. Természetes, hogy a burzsoa kultú ra, mint a burzsoa társadalmi rend felépít ménye, hűen szolgálta és elősegítette a kar pitalista társadalmi rendnek e célkitűzé seit. E társadalmi rend létérdeke azt kí vánta, hegy a dolgozók tömegei öntudat lanok, kultúrálatlanok maradjanak, hogy ezért ne ismerjék fel nyomorúságos hely zetük előidézőjének igazi okait; a kapita lista társadalmi rend létéi’deke. azt kíván ta, hogy a dolgozó nép éppúgy, minit ahogy önmaga társadalmi szerepét „alacsonyabb- rendünek“ tekintette, annak tekintse saját népi kultúráját is s az igazi, „felsőbbren dű*4 kultúrának a burzsoa kultúrát tekint se. Az életben ez azt jelentette, hogy a fa lusi parasztlány tánctudása netovábbjá nak a foxtrotítot tartotta, nem pedig sa ját gyönyörű népi táncait. Ebből láthatjuk, hogy a burzsoa kultúra, mint a burzsoa társadalmi rend szülöttje és neveltje, hü kiszolgálója volt alapépít ményének és egyáltalán nem a dolgozó nép
