Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Vayer Lajos: Leonardo da Vinci 1452-1519
K ári ka t ú ra szerű fejek. Arckép építészeti tanulmánnyal. múlta a tanítót, hogy — Vasárinak, az olasz reneszánsz első histórikusának el beszélése szerint — Verocchió letett a to vábbi festői tevékenységről. Az emberi testet állás és mozgás közben éles szem mel figyelte mag. E korai tanulmányait a Három Királyok imádásának sokalakos képén használta fel, de a félkész képet abbahagyta. Kompozícióját az ő nyomán klasszikussá vált háromszög formában képezte ki. A föalakok nyugodt csoportjá nak hatásos ellentéte a körülöttük tolon gó, zsúfolt tömeg. Az előtér alakjai az anatómia tökéletes tudását, a háttér épü lete a perspektíva teljes ismeretét mutat ják. Az anya és a gyermek együttesét is sok különböző felfogású tanulmányban rögzítette meg. Ezeken keresztül *- jutott el a Sziklás madonna kielégítő megoldá sához, befejezett képeinek elsejéhez. Ezt a képet már Milánóban, a Sforzák városában, mint rosszul fizetett udvari festő készítette. A fejedelem nem annyira hozzáméltó művészi feladatok élvezését várta tőle, mint ünnepségek kosztümjei nek tervezését és háborús gépezetek ké szítését. Mégis Milánóban festette leg- monumentálisabb müveinek egyikét, a híres Utolsó vacsorát. A hagyományos egyházi tárgy alkalmat adott rá, hogy nemcsak újabb képszenkesztési eredmé nyeket érjen el — az asztal körül izga lomban mozgó csoportokat arányosain osztotta szét és erős kézzel fogta össze —- hanem arra is lehetőséget nyújtott számára, hogy elsőnek mutassa be, mi képpen tükröződik egy eseménynek, el hangzott szónak, vagy véghezvitt cseleke detnék hatása a legkülönbözőbb egyéni ségű emberek arcán. (A magyar festé szet nagymestere, Munkácsy Mihály, sok szor foglalkozott e problémával.) A meg világítás, mely egyes arcokat fénybe bo rít, másokat árnyékba burkol, ugyancsak fontos szerepet játszik a drámai akció megjelenítésébe. A Sforzák bukása után Leonardo visz- szatér Firenzébe, a polgári köztársaság városába és ott nagyhírű és megbecsült mesterként, a városháza számára az Anghiari csata nagy falképének kartonját készíti el. A lovascsata mozgalmas kom pozíciója csak késői másolatban és a mester előkészítő rajzaiban maradt ránk. A két légszebb rajz, a zászlóért elkesere dett küzdelemben heves kiáltásokat halla tó harcosok fejei, a budapesti Szépművé szeti Múzeum díszei közé tartozik. Leonardo nemcsak remekművekkel gaz dagította a festészet kincsesházát. Piktü- rájának mesterségbeli „titkait“ egy nagy műben, a festészetről szelő értekezésben írta meg kora és a következő századok számára. Gyakorlati tapasztalatainak el méleti következtetéseit itt vonta le és itt mondta lel azt a tételt, melyet egész éle tében a tudomány és a művészet egysé gében végzett munkájával valóra váltatt: „A gyakorlatnak mindenkor a jó elmen ten kell alapulnia,“
