Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Miloš Gosiorovský: A Kommunista Párt keletkezése
képviselői: Karéi Kreibich és Iván Olbracht is. A kongresszust 1921 január 16-án dél előtt 10 órakor nyitották meg a „Kollárov- dom“ — szálló termében, miközben a rutt- kaá munkásénekkar elénekelte az In téma- cionálét és a Munka dalát. Marék Csulen, a kongresszus elnöke, helyesen értékelte a kongresszus jelentőségét, amikor megnyitó beszéde elején ezt mondta: „Ez a kongresszus nagy és történelmi jelentőségű. Az egész világ figyeli, hogy a mai történelmi időszakban hogyan fog vi selkedni a szlovák proletáriátus és milyen irányelveket tűz ki.“ A cseh országrészek német marxista baloldala nevében a kongresszust Karol Kreibich üdvözölte, aki többek között ezt mondta: „Ugyanazon kérdések előtt állunk, mint ti: az egységes kommunista párt megala kítása előtt a Csehszlovák Köztársaságban. Üdvözlünk benneteket és reméljük, hogy ez a kongresszus kezdeményezője lesz a párt megalakításának és az első lépést fogja jelenteni ezen az úton.“ Különféle üdvözletek és emlékbeszé dek után (például Luxemburg Róza és Ka rol Liebknecht meggyilkolása közeledő második évfordulója alkalmából) a kon gresszus a délelőtti ülésszak folyamán a következő határozatot fogadta el: „A kongresszus fájdalmát fejezi ki a decemberi sztrájk alkalmával elveszett éle tek és kiöntött proletárvér fölött és üdvöz letét küldi mindazoknak, akik ennél az elő relendülésnél kárt szenvedtek.“ „Habár ekkor nem volt szó államfordu latról, hanem csak a reakciós elemek érde kében tett állami beavatkozás elleni tilta kozásról, az állam mégis a szociáldemokra ta jobboldal kérésére felhasználta fegy veres erejét. Tiltakozunk az ellen, hogy jó akaratukért, a Köztársaság fejlődésére való igyekezetükért a Csehszlovák Köztár saság nemzeteinek legjobb fiait bebörtön- zik, 'hogy az üldözés fokozása céljából meg semmisítik a polgári szabadságokat. Ki váltképp tiltakozunk a fokozott üldözés ellen Szlovákiában, ahol még mindig sta tárium van. Követeljük ezért, hogy tart sák tiszteletben a polgári szabadságokat és szüntessék meg a katonai intézkedése ket.“ Délután a kongresszus a nemzetiségi szekciók szerint ülésezett: a szlovák kül döttek a „Kollárov-dom“ szállóban ma radtak, a magyar, ukrán és német küldöt tek a „Fatra“ szálló helységeiben ülésez ték. Minden szekció ülésén értékelték Szlovákia és Kárpátukrajna ^szervezett proletariátusának eddigi ténykedését és a délutáni ülés legfontosabb pontja a Kom munista Intemacionáléba való belépés 21 feltétele elfogadásának alapos megtárgya lása volt. Ezeknek a kérdéseknek a nemze tiségi szekciókban való megtárgyalása után a kongresszusnak másnapi, újra kö zös gyűlésén folytatnia kellett volna a munkát a szervezett munkásság legköze lebbi feladatainak kitűzésével. Mivel azon ban a liptószentmiklósi megyei hivatal gyorsíró hivatalnokai nem tudták a ma gyar, német és ukrán nyelvet, a liptói me- gyefönök irattárában csak egy feljegyzés maradt, éspedig a kongresszus szlovák szekciójának üléséről, amelyre — mint a legerősebbre s legfontosabbra — a hivata lok fokozott figyelmet fordítottak. A kongresszus szlovák szekciójának ülé sén először is jelentéseket nyújtottak be a Akció Bizottság eddigi ténykedéséről a mártoni kongresszustól kezdve és a „Prav da Chudoby“, valamint a „Hlas Ludu“ la pokról. Ezekből az eddig már ismert ese ményeken kívül megtudjuk, hogy a „Prav da Chudoby“ 8000, a „Hlas Ludu“ 4500 he ti példányszámban jelent meg. De a legnagyobb vita a KI 21 feltételé ről fejlődött ki. Ebben a vitában a cseh marxista baloldal nevében igen érdekesen szólalt fel Iván Olbracht. Beszéde azt mu tatta, hogy Csehországban, ahol a régi szociáldemokrácia mégis csak gazdagabb hagyományokkal rendelkezett, mint Szlo vákiában, a viták során a leggyakrabban a 3. és 17. feltételeknél keletkezett nézetel térés. Ezek a feltételek ugyanis így hang zottak: „ ... Európa és Amerika majdnem min den országában az osztályharc a polgárhá ború időszakába lép. Ilyen viszonyok kö zött a kommunisták nem táplálhatnak se- milyen bizalmat a burzsoa törvényszerűség iránt. Kötelességük mindenütt párhuzamos illegális szervezési gépezetet kialakítani, amely a döntő pillanatban segítséget nyúj tana a pártnak a forradalom iránti köte lessége teljesítésében. Mindazon országok ban, ahol a kommunisták a rendkívüli ál lapot és a különleges törvények folytán nem rendelkeznek legális munkalehetősé gekkel, elkerülhetetlenül szükséges a legá lis és illegális ténykedés kombinációja. 17. ... Minden pártnak, amely a Kom munista Intemacionáléhoz akar tartozni, ezt a nevet kell viselnie: ez és ez az or szág Kommunista Pártja (a III. Kommu nista Intemacionálé szekciója.) Az elneve zés kérdése nemcsak formális, hanem je lentés mértékben nagy következményekkel járó politikai kérdés is. A Kommunista In- temacionálé hadat üzent az egész burzsoa világnak és minden sárga szociáldemokrata pártnak. Szükséges, hogy minden egyszerű dolgozó előtt világos legyen a kommunista pártok és a régi hivatalos, a munkásosz tály zászlaját elárult „szociáldemokrata“ és „szocialista“ pártok közti különbség“. Olbracht először a 17. pont elfogadását javasolta, mivel „nekünk nem kell szé gyenkeznünk a kommunista elnevezésért“, és azután a 3. pont elfogadását is, erről így beszélve: „Nincs nagyobb kívánságunk, mint legá lisan dolgozni, de kormányunk törvényen kívül helyez minket. Olyan államban, ahol nem lehet legálisam dolgozni, szükségünk van erre a titkos szervezetre és nélküle nem is léphetünk be a IH. Intemacionálé-