Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 4. szám - Miloš Gosiorovský: A Kommunista Párt keletkezése
Miloš Gosiorovský A Kommunista Párt keletkezése A decemberi sztrájk leverésével a csehszlovák burzsoáziának sikerült telje sen megfordítania a nemzeti és demokra tikus forradalom fejlődését. Miért nem biztosította már ez a nemzeti és demokra tikus forradalom nálunk a szocializmus fe lé való fejlődést? Vagy tán 1918 után még nem voltak meg a szocializmushoz való át menetei biztosításának feltételei? Melyek tulajdonképpen a szocializmushoz való át menetei biztosításának objektív feltéte lei? Ezek elsősorban: a) hogy az ország a kapitalizmus fejlő désének bizonyos fokán álljon, b) hogy a munkásosztályban forradalmi hangulat uralkodjék, c) hogy a burzsoázia olyan válságban legyen, amely megakadályozza abban, hogy letörje a munkásosztály igyekezetét. Meg voltak-e a Csehszlovák Köztársa ságban 1918 után ezek az objektív felté telek? Megvoltak, hiszen: a) a Csehszlovák Köztársaság, ha mint egészet tekintjük, a kapitalizmus fejlődé sének magas fokán állt, hiszen megalaku lása előtt a cseh országrészekben az egész Habsburg monarchia iparának 70 százalé ka volt összpontosítva és Szlovákia — ha bár a cseh országrészekhez viszonyítva igen gyenge és túlnyomó részt mezőgazda sági — Magyarországnak szintén legipa rosabb része volt: b) munkásosztályunk hatalmas forradal mi hangulatának bizonyítéka egyrészt a Csehszlovák Köztársaság megalakulását kísérő események másrészt éppen a de cemberi sztrájk, c) a „mi“ burzsoáziánk az első világhá ború után olyan válságban volt, amely le hetővé tette, hogy a munkásosztály átve gye a forradalom vezetését. Hiszen a mun kásosztály maga vezette be a nyolcórás munkanapot, maga alakította ki az üze mekben az üzemi tanácsokat stb., stb. De az objektív feltételek egymagáikban még nem elégségesek, ha nincs meg a dön tő szubjektív tényező, vagyis a politi kailag' fejlett munkásosztály, amelyet valóban forradalmi párt vezet, amely fel van vértezve a forradalmi osztályharc minden törvénysze rűségének ismeretével. És a mi munkás- osztályunkat, habár meg volt benne a ha talom átvételének hangulata — amint lát juk — politikailag a szociáldemokrácia képviselte. A szociáldemokrácia jobboldali vezetősége nyíltan elárulta a munkásosz tályt, a marxista baloldal — bár a párt becsületes része volt — mégis a szociálde mokráciához tartozott. A munkásságnak nem volt olyan pártja, amilyenről éppen a Kommunista Internacionálé 21 feltétele beszélt, és ezért sikerült a burzsoáziának 1920 decemberében megfordítania a nem zeti és demokratikus forradalom fejlődé sét. Le kellett volnni a következtetést a leg utóbbi tanulságokból. És így a szlovákiai és kárpátukrajnai Csehszlovák Szociálde mokrata párt Akciós Bizottsága — ame lyet az 1920 szeptember 19-i turócszent- mártoni kongresszuson választottak meg — elhatározta, hogy 1921 január 16—17-re Lubcchnyára egybehívja a szlovák marx ista baloldal kongresszusát. A kongresz- szus egybehívásáról szóló jelentést közölte a „Pravda Chudoby“ a „Hlas Ľudu“, a „Kassai Munkás“ és a pozsonyi „Volks- stimme“ mint a baloldal lapja. Ezenkívül az Akció Bizottság 1921 január 7-én beje lentette a liptószentmiklósi megyei hivatal nak a kongresszus megrendezését. És itt megmutatkozott, hogy a burzsoázia meny nyire fél a kongresszus határozataitól, annak ellenére, hogy decemberben sikerült legyőznie a munkásmozgalmat. A megyei hivatal a kongresszus megrendezését ugyan nem tiltotta be, de előkészítette szétverését. 1921 január 14-én dr. Pivko liptói megye főnök 12/1921. prez. szám alatt a követke ző utasítást adta a szlovákiai csendőrpa rancsnokság- liptószentmiklósi osztályának: „A Csehszlovák Szociáldemokrata mun káspárt baloldala 1921 január 16—17-én Lubcchnyán megtartja az országrész kon gresszusát. A rend biztosítása, illetőleg a lehetséges államellenes beszédek megaka dályozása érdekében elégséges számú csendőr összpontosítását kérem, akik a po litikai hivatal kongresszuson jelenlevő kép viselőjének utasításait kövessék. A politikai hivatalok képviseletével a megyefönök megbízta helyettesét, Alojz Markovicsot és a rózsahegyi főszolgabírót, Adalbert Szkicsákot (a Hlinka párt hívét, a Magyarország idejebeli — „Slovenske Ľudové Noviny“-val kapcsolatban említett Szkicsák rokonát.) Az írásbeli megbízóle veleken kívül „szóbeli rendeleteket“ is adott ki (különösen a rózsahegyi járási csendörparancsnokságnak), amint ezt irat tárának a kongresszussal kapcsolatos ok mányai bizonyítják. És így pontosan egy hónappal a decem beri sztrájk leverése után Lubochnyán egy- begyült Szlovákia és Kárpátukrajna marx ista baloldalának kongresszusa, hogy le vonja a következtetéseket a legutóbbi ta nulságokból. 149 küldött vett a gyűlésen részt, ebből 88 szlovák, 36 magyar, 15 né met, 6 ukrán és 4 zsidó, akik összesen 241.205 szakszervezetileg és politikailag szervezett szlovákiai és kárpátukrajnai munkást képviseltek és ott-voltak a cseh országrészek forradalmi proletáriátusának
