Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám - Könyvismertetés
a Csemadok kulturális és politikai folyóirata I. évfolyam 4. szám. Megjelenik havonként. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Ul. Čer venej Armády 38, telefon: 335-96. Nyomta a Concordia nyomda, Bratislava. A bo rítólap a bratislavai Pravda nyomda mélynyomó körforgó gépén készült. Előfi zetés egy évre 100 Kés, félévre 60 Kés. Irányító postahivatal: Bratislava 2. A papirost a PIO 20.696/51—II./III. számú végzésével engedélyezte. A hírlapbé- lyeg-engedély száma 4943 Ba 2—1951—GL. Dr. Sas Andor: A Sztálini Alkotmány. A asehszflováJk-magyar kultúregy ezmény megkötéséhez. Fellegi István: A CSEMADOK tagtoborzása. Milán Lajcsiak: A hazafiság tündöklő példája. Egri Viktor: Veres Péter magyar parasztiró és írása a szolgaságról. Bátky László: Az osztályharcról. B. Kuznyecov: Frederic Jolliot Curie, a nemzet közi Sztálin-békedíjjal kitüntetett tudós és békeharcos. Szabó Rezső: Minden munkást és parasztot müveit, képzett és kulturált em berré nevelni. „Egyes felelős munkások gyakran avval is kérkednek, hogy nem olvasnak szépirodalmat. .. Hát ezzel bizony nem szabad kérkedni, ez arra mutat, hogy nem tudunk jól dolgozni... a szépirodalomra is időt kell tálalni, különben az agy kiszárad“. Kirov. A Magyar Könyvtár a közeli he tekben a kővetkező könyveket adja a magyar dolgozók kezébe: Azsajev: „Távol Moszkvától“ Azsajev Sztálin-díjas tró. E mü vének emberformáló, embernevelő hatása pontosan kimutatható a Szov jetunióban ópúgy mint nálunk. Köztudomású például, hogy Azsa jev, könyve megjelenése után, ezer számra kapta a leveleket az üzemi munkásoktól és az ország legtávo labbi részeiben megindultak az üze mekben a vitagyülések, ahol a mun kások megtárgyal tiki, megvitatták e mü értékeit. Ebben a műben a munkások önmagukat fedezték fel. Felfedezték Azsajev alakjaiban a szo cialista hazafiasságot, azt az erőt, amely őket a döntő és válságos időkben hősies és bátor cse’ekede- tekre ösztönözte, hogy legyőzzék mindazokat a nehézségeket és aka dályokat, amelyek előttük tornyosul tak. Azsajev müve a „Távol Moszk vától“ a szocialista hazafiiság érzé sét elmélyítette, művészi formába tömörítette és iszáz és százezer szov jet dolgozót arra serkentett, hogy még öntudatosabban sorakozzanak fel a szovjet haza kommunista épí- tömunkája köré. E mü körül még ma is állandó viták folynak és ez érthető, ha meggondoljuk, hogy e mü embernevelő hatásával itt hazánk ban is találkozunk, például a HUKO-n. A „Távol Moszkvától“ című mü nálunk természetesen az üzemekben és különösen a Kassa-környéki ko hókombináton fogy a legnagyobb példányszámhan. Számtalan eset bi zonyítja, hogy sok munkás azért ér kezett a kohókombinátra dolgozni, hogy bebizonyítsa hazafiasságát és bebizonyítsa azt, hogy méltó volt azokra az áldozatokra, amelyeket a Szovjetunió hozott felszabadításunk érdekében. Ez a könyv kell, hogy ott legyen minden öntudatos dolgozó könyvtárában. A Magyar Könyvtár éppen ezért határozta el magát e ki váló és értékes mü kiadására. Babajevszkij: „Az aranycsillag lovagja“. Szemjon Babajevszkij Sztálin-díjas regényének meséje a Honvédelmi Há ború befejezése utáni ötéves terv korszakában játszódik le s a szo cialista falu fejlett közösségének a kommunizmusért vívott harcát mu tatja be. Szergej Tutarinov, aki a „Szovjetunió Hőse" dicső címmel tért vissza szülőföldjére, fiatalember, aki már csak az öregek elbeszéléséből emlékszik a múltra, a kizsákmányo lás világára, a kulákok elleni harcok éveire. Szergej már a forradalom gyermeke, aki nem ismer nehézsé get, megállást, nem pihen a babér jain, életeleme a harc, a villamosí tott, gépekkel dolgozó, „falu" voltá ból kinövő kommunista faluért való küzdelem. Tutarinov az élenjáró ember típusa, a szovjet élet és a szovjet nevelés legnagyobb alkotásáé. Megingathatatlan jellem, olyan em ber, aki sohasem hátrál, s magával ragadja, elöreviszi munkatársait, ba rátait és olvasóit is. Alexej Tolsztoj: Kenyér Caricint, a mai Sztálingrádot, a Nagy Októberi Szocialista Forrada lom idején az ellenforradalom és az intervenciósok ellen megvédeni és megtartani, létkérdést jelentett Moszkvának és Leningrádnak mind a polgárháború, mind a Honvédő Há ború idején. Alexej Tolsztoj e kulcs pont ostromának szentelte nagy mü vét, amely egyike a legjobb törté nelmi regényeknek. JCoittLoiunjzvteiés