Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Lidia Korabelnyiková: Hátrább az agarakkal Mr. Churchill
Tanuljatok élni és harcolni a szovjet embertől. Irta: Lídia Kcrabelnyiková Lídia Korabelnyikova a //Párizsi komniun" cipőgyár brigádvezetője. Hírét az aryagmegtakarításra vonatkozó újító javaslatával szerezte. A középiskola hetedik osztályába járt/ amikor kitört a Honvédelmi Háború. Apja két bátyjával azonnal a frontra jelentkezett/ Lídia viszont bár egyetemre készült elhatározta- hogy a haza védelme érdekében üzembe megy dolgozni- és onnan támogatja a fronton küzdő szovjet katonák hősies harcát. Eleinte főtörekvése az volt- hogy minél több cipőt készítsen- majd miután néhány hét alatt elsajátította a mesterséget elhatározta- hogy korszerűbb mód szerekért fog harcolni. Üjítási elgondolásait megvitatta a mesterekkel és segítsé gükkel valóra is váltotta azokat. Ö vezette be az üzemben a pontos ellenőrzést- ilymódon kiküszöbölte a selejtes munkát és ugyanakkor az ellenőrzés során felfe dezte azt- hogy mennyi értékes anyag kerül a huladekba. Ez ellen Komszomoltarsai- val együtt elszánt harcot indított és bebizonyította- hogy minden munkás havonta két-három napot dolgozhat ezzel az anyaggal. Az első próba fényes győzelemmel végződött- amennyiben tisztán a hulladékanyagból 4.300 cipőt készítettek az első hónapban. Lidia anyagmegtakarítási javaslata azóta egyre nagyobb tért hódít és nálunk épúgy- mint a többi népi demokráciában számtalan üzem neki köszönheti a termelékenység emelesét. zt hiszem nincs békeszeretőbb nép a világon a szovjet embereknél. Munkás lány vagyok, hatalmas köz össegben dolgo zom, vannak itt fiatalok és idősek, sok mindent látott és tapasztalt munkások egyaránt. Olyan is sok akad, aki résztvett a Nagy Honvédő Háborúban. És ha a háború kérdesere terelődik a szó, mind nyájan valahogy önkéntelenül is a beke harcánál kötünk ki. A világ felett egyre sűrűbben gomo lyognak az új háború sötét felhői. Nyu gat és különösen a tengeren túl felől fegv- vercsörtetést hallunk, örömünket harag és gyűlölet zavarja meg. Mi munkások ilyen kor azt a kérdést tesszük fel, hogy nincs-e a háborús gyújtogatok megállítására se- milyen eszköz? Vájjon ellenségeink, az emberi faj ellenségei erősebbek-e most, mint a második világháború előtt? Nem, nem erősebbek Lényegesebben gyengébbek lettek. A fasiszta uralom alatt nyögő országok helyén megjelent a népi demokratikus Lengyelország, Csehszlová kia, Románia, Magyarorszag, Bulgária es Albánia, megjelent a Német Demokrati kus Köztársaság. Ázsiában olyan hatalmas országot vesztettek el az imperialisták, mint Kína. Millió és millió emberrel bő vült a beke híveinek serege a kapitalista országokban is. Nem csupán a kapitalista rabságból kiszabadult népek és nem csu pán a 475 milliós hős kínai nép van ve lünk, hanem a kapitalista országok es gyarmatok néptömegei is. Találkoztunk képviselőikkel Moszkvá ban 1950 május 1-én a Vörös, .éren Büszkén vittük el előttük a moszkvai ta nács zászlaját — ama városét, amely a békét és haladást jelképezi az egesz vilá gon. Lenin mauzóleumának erkélyen pe dig ott állt az az ember, akinek a neve a népek békéjének, szabadságának és ba rátságának ragyogó szimbóliuma lett: Sztálin elvtárs nézett le onnan ránk. Min den városban, minden országban fele for dul minden egyszerű ember tekintete, min den gondolata és reménye. Hatalmas, legyőzhetetlen rokonszenv fűzi a világ népéit a nagy Szovjetunióhoz. Először Franciaországban hangzott el a nemes jelszó: „Soha nem fogunk fegyvert a Szovjetunió ellen!" A burzsoáziát meg- reszkettette ez a hatalmas hang. \ francia munkások bátor, nagyszerű kiáltása hatal mas visszhangot keltett az egesz világon „Soha nem fogunk harcolni a Szovjet unió ellen, Sztálingrád hősei ellen!” — ezeket a forró, lelkes szavakat minden nép magaevá tette, mert a békere és hala dásra szomjuhozo emberiség vágyat feje zik ki. A burzsoá sajtó hisztérikus rágalmakat, hazugsagaradatot zúdít a Szovjetunióra. Fokozódik a fegyvercsörtetes. Az európai kikötőkbe amerikai fegyverszallítmányok érkeztek, de útjukat állták a kikötőmun kások és vasutasok. „Nem rakjuk ki, nem szállítjuk az amerikai fegyvereket!" — kiáltották Fraciaország, Olaszország és Hollandia kikötői a békés munkások ellen alkalmazott gyalázatos terror színterei lettek, a fegyvereket katonák rakták ki gépfegyverek és tankok védelme alatt. De a kikötőmunkások sztrájkja félelmetes az imperialista rablók szamara. Minél szemermetlenebbek a háborús gyújtogatok, minél könyörtelenebből ül dözik a dolgozókat, annál erősebb es kitartóbb a tömegek ellenállasa, annál gyorsabban nőnek a béke aktív harcosai nak sorai. Hiszen tízmilliók írják alá a stockholmi bekefeihivast. A bekeharc egyre elszántabban folyta tódik. Sztálin elvtárs néhány évvel ezelőtt mar lerántotta a leplet az álszent Chur- chillről és első számú háborús uszitó- nak nevezte. A földkerekség minden dol gozója odakialtja neki es minden társá nak: „Hátrább az agarakkal Mr. Chur chill és Mr. Truman!" Az atombomba őrültek kezébe került! A nepek azonban lefogják karjukat. Büszkék vagyunk arra, hogy mi java soltuk elsőnek az atomfegyver betiltását, hogy a szovjet küldötteink az Egyesült Nemzetek Szervezetében az egész világ szeme előtt leleplezték és megnevezték név szerint a háborús gyújtogatók.at. A békeharc bátorságot, merészséget, ha- tározottságott, elszántságot igényel. A munkásoknak erősebbek az idegei, mint a háborús gyújtogatókénak. — ezt már ta pasztaltuk. Az amerikaiak Hewlett John son canterbury-i érseki helynöknek nnég azt sem engedték meg, hogy átrepüljön Amerika hilött, mikor a kanadai békekon gresszusra készült A francia hatóságok még azt sem °ngedtek meg a Párizson át utazó Hja Erenburgnak, hogy néhány órá ra elhagyja a repülőtér területét és be menjen a városba. Hát erőt bizonyít ez? Nem, mindez a félelem, a gyenge idegek, a háborgó lelki- ismeret jele. Felelemből azonban nem sokáig él meg az ember. Más képet láttak a Szovjetunióban a burzsoá országok küldöttei! Semmi jelét nem vettek észre a zavarnak, a félelemnek még árnyékával sem találkoztak! A ;zov- jet embereket nyugodt biztonság, a békés munka diadala, a győzelem biztos ludata jellemzi. A békeharc növekvő energiával folyta tódik. Ezt a harcot egyesült erőfeszítése ikkel meg fogják nyerni a béke aktív har cosai — ez a száz és százmillió becsüle tes ember — mert meg kell nyerniük! Hátrább az agarakkal Mr. Churchill V. Široký