Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám - Horváth László: Az ujitómozgalom jelentősége a szocializmus építésében
Az ujiiómozgalom jelentősége a szocializmus építésében Sokan még ma sem értik teljesen az újító mozgalom rendkívüli nagy jelentőségét a nem zetgazdaság fejlődésében, a terv teljesítésében és túllépésében, a szocializmus gyorsabb építé sében. Az újító mozgalom rendkívüli jelentő sége abban áll, hogy feltárja a rejtett tartalé kokat, meggyorsítja az egyes munkafolyama tok elvégzését, kiküszöböli áz időveszteségeket, jobban megszervezi a gyártási folyamatot és lehetővé teszi a sztahanovista teljesítménye ket, melyeknek döntő jelentőségük van a terv feladatok túlteljesítésében. Mindebből nyilván való az is, hogy az újító mozgalom csupán ak kor lehet sikeres és csak akkor segíti elő dön tően a munka magasabb termelékenységét, a termelés magasabbá tételét, ha az tömegmoz galom. A Szovjetunió sztahanov-mozgalma} amely szorosan összefügg az újító mozgalom mal — Sztálin elviárs szerint — „nem csupán csak egyes kimagasló forradalmi újítók moz galmát jelenti, hanem a dolgozó tömegek for radalmi újító mozgalmát, amelynek éppen a tömegessége adja óriási gazdasági és politikai jelentőség ét”. A Sztahanov mozgalom és az újító mozgalom klasszikus magyarázatát éppen Sztálin elvtárs nyújtotta, aki a Szovjetunió első sztahanovista kongresszusán mondott beszédében körvona lazta azt, hogy ki lehet sztahanovista: „Szta hanovista csak az lehet, aki a régit merészen megváltoztatja és helyébe újat, haladóbbat ál lít, vagyis újít.—” Az újítás lehet műszaki jellegű, amelynek klasszikus példája a Bortkevics és Bikov-féle gyorsvágás, amely az egész szerszámgépipart forradalmi új alapokra helyezte. Az újítás le het szervezési jellegű, mint például a vasúton az 500 tonnás, vagy 2000 km mozgalom kez deményezése. Sok esetben azonban egyidejűleg műszaki és szervezési jellegű is, mint például a Maximenko-féle gyorsfalazás és sok más ha sonló újítás. Ebből láthatjuk, hogy az újítómozgalom lé nyege a szocializmust építő haladó ember, aki eszével javítja meg a munkafolyamatot, aki gondolkodik és megteremti a szocialista munka magasabb formáinak feltételeit. Az újító moz galom sikeres kifejlődését, a tömeges moz galmat és a szocialista munkaverseny maga sabb formáinak kifejlődését csupán a tömeges munkamódszerátadás biztosítja. Bikov elvtárs, aki nemrégiben járt a Csehszlovák köztársa ságban, azt ajánlotta dolgozóinknak, hogy minél több munkatársuknak adják át tapasz talataikat, mert „a Szovjetunióban sztahano- vistának igazán csak azt számítják, aki a több- termelés mellett, minél több munkatársának adja át módszerét.” Elmarad a fejlődéstől és nem válik szocialista munkássá az a munkás, aki újításaival mereven elzárkózik, saját ma gának tartja meg azokat és így csak egyéni teljesítményét fokozza. Egy fecske nem csinál nyarat, mondja a magyar közmondásegy újító sztahanovista teljesítménye nem tükrö ződik vissza az országos eredményeken és nem löki előre az egész társadalom fejlődését. Dolgozó népünk általános érdeke, szocialista jövőnk, békénk és szabadságunk követelése az, hogy a termelésben állandóan előre halad junk és az újító mozgalmat tömegmozgalommá fejlesszük ki. Az ötéves terv teljesítésére döntő jelentőséggel bír az, hogy a, Szvobodák és Szlabejek, Doutnácsok és mások kiváló munka- módszereit az üzemek egész sorában a dolgo zók tömegei vették át, aminek egyenes kö vetkezménye volt az, hogy Gottwald elvtárs Pártunk Központi Bizottsága ülésén bejelen tette az ötéves terv legfontosabb feladatainak három és fél év alatti teljesítését. Most azonban, amikor Pártunk kiadta a jel szót és megindult a harc a munka magasabb termelékenységéért, a termelés gazdaságosab bá tételéért, az eddiginél sokkal nagyobb mér tékben kell figyelmet fordítanunk a szociah lista munkaverseny magasabb formái, a szovjet munkamódszerek és újító mozgalmunk kiter jesztése felé. Csehszlovákia magyar munkás sága már eddig is tanujelét adta öntudatos ságának, politikai fejlettségének és a déli járások üzemeiben határozott lépések történ tek a munka magasabb termelékenysége el érésére. Csupán néhány példát akarunk felhozni,. Mindenek előtt a füleld Nagy István példáját, aki zománcozó mesterével együtt a zománcozó üzemben megteremtette a munka magasabb termelékenységének alapját. Tette ezt műszaki és szervezési újítással, amelynek lényege a kö vetkező. Azelőtt a zománcozásnál hat munka folyamat volt. Grundolás, égetés, első zománc, égetés, második zománc, égetés. Nagy István és Podhomi mester rájöttek arra, hogy két munkafolyamat kikapcsolható, természetesen az égetés hőfokának ellenőrzésével. Ma a füleki zománcgyárban a zománcozás nagy százaléká ban csupán négy munkafolyamat van: alap festés, égetés, elsőzománc, égetés, amely rend szer hatalmas anyag és időmegtakarítást ho zott és átalakította a zománcozó műhely egész munkamenetét. IRTA: HORVÁTH LÁSZLÓ