Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Sas Andor: Klement Gottwald 55 éves
M inéi jobban kiéleződik a világon a háború és a béke erői közötti harc és minél inkább előre haladunk hazánkban a szocializmus felépítésében, annál szilár dabb és szorosabb legyen szövetségünk a Szovjet unióval. „ Klement Gottwald Klement Gottwald 55 éves lrta: Dr-Sas Andor Klement Gottwald 55. születésnapjáról meg emlékezni elgondolkodást jelent egy életpályá ról, melyet történelmi jelentőségűvé tesz össze- szövődése a proletariátus dicsőséges küzdelmei vel és öntudatos élretörésével, jelenti olyan példakép magunk elé idézését, amely harcos ki állásra, következetes és szívós erőkifejtésre buz dít, nevel és kötelez a szocializmus építkezésé nek frontján. Ha a fejlődés dialektikájának Sztálin meg fogalmazta lényege: hogy ami régi, önmagát túlélt, meddő és terméketlen, az bomlásra, pusz tulásra van ítélve és elhal, viszont ami friss, új, élő és alkotó erejű, az előtör, kibontakozik és el foglalja a régi helyét, akkor beszélhetünk, em berekről, akik ezt a nagy törvényt nemcsak ál talános érvényességében megértik, hanem a maguk korának és környezetének körében kon krét módon azt is felismerik, mi élte túl önma gát, mi van letűnésre Ítélve és mi az, amiből áldásos megújulás csírázik; akiket nem lehet megtéveszteni, mert éles tekintetük rögtön ész leli, miben különbözik a burzsoá osztály uralom alkonyának szürkesége az új nap felkeltét jelző derengéstől, a szocializmus virradatától és el- következésétől. Akik erre a megkülönböztetésre csalhatat lan biztossággal képesek, azokat a dialektika férfiainak nevezhetjük, a dolgozók vezetésére hivatottaknak. Klement Gottwald e legjobbak sorában a legacélosabb energiákat testesíti meg. Igen, Klement Gottwald a dialektikus éles látás embere, a dialektikai fejlődést előmozdító fáradhatatlan munkás, a felszabadító fejlődésért folytatott harc államférfia. Gondoljunk 1929-ben tartott emlékezetes parlamenti beszédére. Ebből kitűnik, micsoda motor és milyen irányító tényező a gottwaldi vezetés. Hihetetlen harci elszántságra volt szük sége, mert valósággal hegyek és sivatagok, a kapitalizmus sziklavárai és sivárlelkű kapita listák terméketlen önzése ellen indult rohamra. A megrögzött, de nyilt ellenfeleken kívül ott álltak vele szemben a munkásmozgalom álorcás, megalkuvó vezetői. Mindkét csoport számára nyugaton kelt fel a nap kapitalista kölcsönök, spekulációs lehetőségek stb. kíséretében és for májában. Az akkori parlament elbizakodott többségé nek vezércsahosai a kapitalizmust kiszolgáló bel- és külpolitika ellen mondott beszédét olyan közbeszólásokkal kisérték, melyek mintha ingo- ványból előtörő undorító mocsárgázbuborékok lettek volna. Munkásellenességük tette őket visszataszítóvá. Abból az ingoványból szálltak fel, ahol a munka- és keresetnélküliek százezrei vergődtek az éhezés és a lerongyolódás hínár jában, a kapitalista rendszer mocsarából, mely ről e rendszer haszonélvezői nem akartak tudo mást venni, nem törődtek vele. Époly lecsapol- hatatlannak Ítélték, mint amilyen megingatha tatlannak tartották a maguk jussát nagybirto kok. gyárak, részvénykötegek tulajdonához és a belőlük korlátlan mértékben csapolható, húz ható profithoz. Figyelmeztetni a telhetetlen és esztelen ka pitalizmus mocsarából felszálló fasiszta miaz- mák pusztító következményeire, odaállítani a jóakaratuak elé a Szovjetunió nagy példáját: hogyan lehet és kell lecsapolni a kapitalizmus mocsarát — ez volt 1929-ben a gottwaldi tett. a bátorság, a visszarettenést nem ismerő elszánt ság, a következetesség és a munkásosztályhoz való hűség tette. Ennek vonalán vívta tovább Klement Gott wald lankadatlan harcát a 30-as években, ami kor a nyugati imperialistákhoz láncolt állam lé- pésről-lépésre a második világháború megpró báltatásai felé sodródott. Klement Gottwald küzdött a müncheni döntésbe belenvugvó áru lók ellen 1938 őszének vészes napjaiban Nem maradt m4s hátra, mint emigrálni oda, ahonnan a harc a fasizmus és a fasizmus nagyranövelé- sében bűnös imperialista kapitalizmus ellen egyedül volt folytatható: a Szovjetunióba. Gott wald és hívei tudták hogy Hitler nyugati ellen felei bűnös módon tűrték a német fasizmus lep lezetlen provokációit s hogy lelkűk mélvén a kommunizmus gyengítését várták a német agressziótól. Václav Kopecký elvtárs írja: ,,Mi Gottwalddal Keletre mentünk. Minket a Szov jetunió hatalmas erejéről vaíó meggyőződés, minket az a hit vezérelt, hogy a Szovjetunió katonai hatalma szerzi meg a döntő győzelmet a hitleri Németország ellen folyó háborúban, hogy a Vörös Hadsereg szabadítja fel országun kat, felszabadításunk Keletről jön, a szláv Ke letről, és hogy a felszabadított hazába Kelet
