Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám - Lőrincz Gyula: Fucsik üdvözletével…
most felidéztem, tettem azért, hogy rávilágítsak arra, hogy a kapitalizmus korszakában a felszínen bankárok, gyárosok, a népnyúzó, kizsákmányoló osztály hogyan e- gyezkedett azon, hogy hazánk dolgozó népét még jobban tudja kizsákmányolni, hogy tudja erre a célra felhasználni a nemzetiségi kérdést is, hogy kétszeresen nyúzzon, nye részkedjen a dolgozók nemzetiségi hovatartozásának árán is. Lent a föld alatt a forradalmi proletáriátus építgette kapcsolatait, hogy egyesült erővel győzedelmesen sodorja el a forradalmi ár mindazokat, akik az ő vérük árán a felszínen sütkéreztek. Idézem Fucsik szavát azért is, mert ma is nagyon megszívlelendő számunkra az, amit 193t-ben Fucsik észrevett, „Mindeddig kevés közvetlen kapcsolat volt köztünk. Hiányt jelentett ez nekünk is. tinektek is.” Ez a két mondat fokozott figyelmet érdemel, ma amikor fölszabadult közös hazánkban a boldog szo cializmus korát építjük közösen és közös munkánkkal biz tosítjuk hazánk, gyermekeink és sajátmagunk békéjét Ha az első Csehszlovák Köztársaság idején Fucsik Is. mi is éreztük azt, hogy hiányt, hézagot jelent közös har cunkban a nemzeteink közti laza kapcsolat, akkor ma, miután a kapitalisták, akiknek érdekük vo't nemzeteink közé éket verni, eltűntek a történelem színpadáról, raitunk áll, hogy a laza kapcsolat beívelt minél szorosobbra fűzzük nemzeteink kapcsolatát. Célunk env volt és közös volt a harcban és munkánk uc-vanolvan közös csak bol dogabb, akadálytalanabb kell hogy legyen az építésben a szocia’izmus megvalósításában. A Fáklva. a csehszlovákiai mae-var dolgozók kultúr politikai folvóirata kell. honv megvilágítsa azt az utat amely hazánk nemzeteinek közeledése felé vezet. Ezért elsősorban hivatása lesz ennek a kultúr-oolítikai folvóirat- nak hogy az itt élő nemzetek és nemzetiségek kultúráját megismertesse a csehszlovákiai magvar dolgozókkal. Hogv tudiuk ezt megvalósítani? Üi utakra, ól formákra van szükség, mert az eddiVi tqn aszta latok azt mutatlak, hogv amit ezen a téren elvégeztünk, az nem volt elégséges. A csehszlovákiai ma^var dolgozók nagvrésze még mindig nagyon izoláltan él kulturálisan és társadalmilag. A Fák- Ivának kell ezt a magyar izoláltságot ott. ahol még jelent kezik, a Párt, a tömegszervezetek, kultúrálfs megmozdu lások segítségével, mozgósításával kiküszöbölni. Annak ellenére, hogy szükséges és fontos könyvismertetéseken, kritikákon, vitákon, hozászólásokon keresztül a cseh és a szlovák vagy hazánk más nemzetiségeinek irodalmát mű vészetét megismerni, ez mégsem elégséges arra. hogv az emberek, a magyar dolgozók nemzeti izoláltságukból ki lépjenek. Pártunk és kormányunk kezdeményezésére a népi szervek bevonásával országos akció indult kultűrotthonok (Osvetová beseda) megalakítására. Célunk az, hogy min den faluban, tehát nemcsak a városokban, a kultúrának közös otthona legyen, ahol dolgozóink nemzetiségi kü lönbségre való tekintet nélkül megkapják, megtalálják a kulturális fejlődés minden lehetőségét. Kell, hogy minden faluban kulturális bizottságok alakuljanak a tömegszer vezetek képviselőiből, a vegyes lakösu, vagy magyarlakta vidékeken természetesen a Csemadok képviselőinek bevo násával is. S ezek a kultúrbizottságok kell, hogy előké szítsék a népművelési szervek segítségével az állami apa- rátus támogatásával ezeket a kultúrotthonokat, amelyek megszüntetik a rést, dolgozó népeink között, amely eddig a nemzetiségi izoláltság következtében még nyitva tátong. A Fáklya egyik legfőbb feladata lesz, hogy a kultúrott honokat látogató magyar dolgozókat nevelje, oktassa, megismertesse velük a Szovjetunió és a népi demokratikus államok hasonló intézményeit, különös tekintettel a kü lönböző nemzetiségek közös kultúrmunkájára. Ezek a kultűrotthonok a legjobb alapul szolgálhatnak arra, hogy dolgozóink a kölcsönös megismerés útján megszilárdítsák azt a kapcsolatot, amelyet Fucsik már 1931-ben kevésnek, lazának tartott. A csehszlovákiaíi magyar dolgozók ma már kivétel nélkül tudják azt, hogy a közös munka, a szocializmus közös építése biztosítja hazánk békéjét. A csehszlovákiai magyar dolgozók ma már kivétel nélkül tudják hogy magyarnak és hazafinak lenni Csehszlová kiában nem jelent ellenmondást. Azonban nem tudatosí tották még kellőképpen azt. hogy nemcsak országos mé retekben közös ez a haza, hanem ugyanúgy közös a falu, közös a gyár, közös az állami birtok. Kisebb, helv! mére tekben még nem törtek át a gátak, még előfordul hogy a falu vezetése, kultűréiete nemzetiségek szerint szakad szét. A Fáklva egvlk főhivatása kell. honv legven, honv ezt a problémát a Csemadoík s a többi tömegszervezetek segítségével megoldja. Nem kisebb probléma a cspbszlovákiai tnagvar kultúr- éiet megteremtése. Semmi körü'ménvek között nem elé gedhetünk meg a mai állanottal. ‘Miért? Ha kezűnkbe ves^- sziik a 'csehszlovákiai manvar dolgozók napilapját, az 01 Szót. az Üj Szó kéneskönwét vanv bármelv sajtó terméket. az itt megjelenő magvar könyveket, mindig ugyanazokkal a nevekkel találkozunk, ugyanazzal a né hány íróval, újságíróval, akiknek neveit az újonnan induló kultűr-poütikai folyóirat, a Fáklva hasábiain is megtalál juk. Lehetetlen, hogv az itt élő magvar dolgozók között ne akadna több író, újságíró, költő, művész stb., akik ugyanúgy foglalkozhatnának dolgozóink kulturális éle tével. Ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik az Is, hogy a Fáklya megindítsa új emberek, új tehetségek fel kutatását. Ugyancsak a Fáklyára vár a feladat, hogy Ideológalal, elmélet! síkon pótolja azt a népnevelő munkát, amelyben a múlt bűnei, a burzsoá nacionalizmus következtében a magyar dolgozóknak nem volt részük. Befejezésül a Fáklya Indulásával kapcsolatban még egy elvi dolgot szeretnék leszögezni. Célunk a Fáklyával elősegíteni, megteremteni azt a szocialista kultúrát, amely formájában nemzeti, tartalmában szocialista, ahogy azt Sztálin elvtárs megfogalmazta, hozzáfűzve azt;, hogy cé lunk a nemzeti forma kihangsúlyozásával keresni azt, ami közelebb hoz, ami összefűz a többi haladó nemzetek kel és nem azt, ami messzebbre visz, ami eltávolít.
