Fáklya, 1951 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám - Szabó Béla: Önbírálat
velem való beszélgetés folyamán arra a meg győződésre jutott, hogy részt vehetek a párc- aatíván. És megkezdődik a kohókombinát első párt- aktívája. Feszült, ünnepélyes csönd közepette nyitja meg a gyűlést egy cseh elvtárs. A szót ezután átveszi az üzemi párttitkár, aki beszá mol az utolsó két hónap elvégzett munkájáról. Beszámol azokról a hibákról, amelyek az épít kezés első hónapjában felmerültek és amelyek magukkal hozták azt, hogy a terv két pontját nem teljesítették. Július havában ezeket a hi bákat kiküszöbölték és teljesítették az elő irányzott tervet. Soron van most, hogy a vo natjáratot a munkarendhez igazítsák, hogy a környező falvak dolgozói idejekorán érkezhes senek munkahelyükre. A tárgyalások a vasút- igazga,lósággal már folyamatban vannak és a jövőheti gyűlésen már beszámolhat konkrét eredményekről. A párttitkár ezután a kinevezett népnevelő munkájára tér rá és az arra az eredményre jut, hogy nem teljesítette a hozzáfűzött reménye ket, mert munkájával nem mutatott példát a többieknek, így tehát leváltják és tisztségét egy másik elvtársnak adják át. Az új népneve lőt azonnal megválasztják. A párttitkár tovább folytatja beszámolóját. Még egészen fiatal em ber, alig lehet több 25 évesnél, hangja nyugodt és határozott, mondanivalójából hit és derű árad. Az agitáció, a népnevelés fontosságáról beszél. Hangsúlyozza, hogy a népnevelés elég telensége révén előfordul az, hogy egyes mes terek még nem törődnek eléggé a dolgozókkal és ezért van az is, hogy a, gépi erőket sem hasz nálják ki eléggé. Fontosnak tartja a műhely és gépvezetők minél előbbi összehívását, továbbá a pártsajtó terjesztését. Az elvtársak minden vita nélkül elfogadják a párttitkár ajánlását és meghatározzák a mű helyértekezlet napját. Ezután augusztus havának tervezetét tár gyalják meg. A főmérnök azt kívánja, hogy a munka pon tos ellenőrzésének a bevezetését tárgyalják meg. — És a norma-felülvizsgálását, — jegyzi meg valaki. A norma szónál izgalom, mozgás, fészkelő- dés észlelhető az elvtársak között. Az egyik elvtárs szót kér és felhívja az elvtársak figyel mét arra, hogy maguk a munkások már kérik, követelik egyes munkahelyeken a norma ren dezését. A vita lendületet kap. Egy másik elv- társ hangsúlyozza, hogy itt ezen a téren kell bekapcsolódni erőteljes és meggyőző népneve lői munkával. Megjegyzi továbbá, hogy a nor ma felülvizsgálását ne csak az asztalnál végez zék, hanem a technikusok üljenek össze a cso portvezetőkkel és együttesen állapítsák meg a normákat és szem előtt kell tartani azt is, hogy minden dolgozó érdekelve is legyen ab ban, hogy minél jobbat és többet végezzen. A főmérnök válaszol erre, hogy mihelyt meg kapják egyes munkahelyek szerint az új nor mákat, a technikusok a munkások bevoná sával azonnal összeülnek és megtárgyalják a normarendezést. Egyelőre az a helyzet, hogy a villanyt még nem lehetett mindenüvé beve zetni és egyes munkahelyeken még mindig ké zimunka folyik, ahol egyébként géppel játszva lehetne dolgozni. De figyelmezteti az elvtársa kat, hogy a munka fokozásában nemcsak a gé peknek van óriási szerepük, hanem a szervezés nek legalább is olyan szerepe van. Mindjárt egy példával szemlélteti a szervezés jelentőségét. Rá mutat a csehországi CsISz brigádosok munká jára, akik az első napon öt-hat villanyoszlopot állítottak fel a villany bevezetésénél, de amikor megszervezték egymás között a munkát és csoportokra oszlottak, megindult közöttük a verseny és ennek révén elérték azt, hogy na ponta 20—25 oszlopot állítottak fel. A szervezéssel kapcsolatban felszólal most egy cseh brigádos, aki ugyancsak hiányokat fedezett fel ezen a téren. Felháborodottan je lentette ki, hogy nekik vármiok kellett, amig munkához foghattak, holott égtek a vágytól, hogy dolgozhassanak. Nem azért jöttek Ők a távoli cseh üzemekből és nem azért olvasták Azsajev művét „Távol Moszkvától”, hogy itt ténferegjenek. Nem! Azért jöttök, hogy mun kájukkal példát mutassanak. Büszkén jelen tette ki ezután, hogy csoportjuk 200 százalék ra teljesítette az előirányzott tervet. És valóban, később, amikor sikerült a cseh brigádosokkal a munkahelyükön elbeszélgetni, azt tapasztaltam, hogy kiváló munkát végez nek. A tűző napon olyan szorgalommal és lelke sedéssel dolgoztak, hogy egyetlen csoport sem akadt, amely ne teljesítette volna a tervet leg alább 150 százalékra az ásási munkálatoknál épp úgy, mint a betonmunkáknál. A cseh brigá dosok példás munkáját kétségtelenül Azsajev műve fűtötte, a mű alakjainak hősies magatar tása. A szocialista építés iránti hűség fűtötte azokat a szlovák dolgozókat is, akik a talajvizs gálatok ásásánál önként rendezték meg egy más között a versenyt. A gyengébb csoportot szembe állították az erősebb csoporttal és ez zel elérték azt, hogy pár nap leforgása alatt a gyönge csoport munkateljesítménye közele dett az erősebb csoport eredményéhez. * A hűség példáját szemléltetően mutatta az egyik elvtárs a gyűlésen, amikor szóba került a két műszak bevezetése. A két műszak eddig azért nem működik még, mert még nem szer vezték meg az autóbuszjáratokat. Még nincs elég kocsi és vezető, de a gyűlés határozata ér telmében mind a normarendezést, mind a mun kaszervezést és a forgalom lebonyolítását még e hónapban végre hajtják. Nos, amikor a két műszak került szóba, egyik elvtárs így kiáltott fel: — Elvtársak ezt a kérdést meg kell oldani minél hamarabb. Mert kérdem, hogy akarjuk mi építeni hazánkat egy műszakkal? A felszólaló elvtárs nagyidai cigány volt, aki az átrakodási munkálatoknál szép eredmé nyeket ért el. Természetesen nem minden dol
