Nagy Béla: FTC napló különkiadás 1980. Tempó magyarok! Válogatott mérkőzések - válogatott történetek 1931-1949 (Budapest, 1980)

„Legyőztük Romániát! Az első magyar—román mérkőzés után ezzel a két szóval kezdjük meg beszámolónkat. Azért tesszük ezt, mert ez a két szó, így a tudósítás élén nagyon sokat mond. Azt mondja, hogy a Románia elleni mérkőzésen a győzelem ténye volt a legfontosabb. Nem a játék képe, nem a győzelem megjelenése, nem a gólarány — nem ez volt, amit az első magyar—román mérkőzésen a labdarúgás magyar társadalma fontosnak tartott, hanem a győzelem." A győzelmet ez a két gól „pecsételte" meg: „A labda Lázár elé perdül. A fedezet jó iramban fut be. Szinte kínálkozik a helyzet a lövésre, s Lázár nem is habozik, hanem kapásból csodálatosan íveli. Erő is van a lövésben, iránya is remek. Pavlovics észreveszi a veszélyt, fel is ugrik a labdára, de nem érheti el, s a bőr a feje felett, a léc alatt besuhan a hálóba. 11!" A 65. percben kiegyenlítettünk! 83. perc: „Vincze remek keresztpassza Toldihoz száll. A balösszekötő behúzódik a középcsatár helyére. Mikor azután Toldi jó vonalba jutott, kel­lemetlenül pergő, éles, lapos labdát ereszt meg mintegy 18 méterről. Pa-'- lovics letérdel, érinti is a kezével az ugráló labdát, a pergő labda azonban felpattan a kezéből, a kapus kétségbeesetten ugrik fel, de késő, mert már mozog a felső háló. 2:1!" 1936. október 6., Kolozsvár. BUDAPEST—KOLOZSVÁR 8:2 Góllövő: Nemes 3, Titkos 2, Sztancsik 2, Toldi. Csikós (Phöbus) — Polgár (Ferencváros), Fekete (Phöbus) — Lázár (Ferencváros), Sárosi (Ferencváros), Dudás (Hungária) — Kocsis (Új­pest), Sztancsik (Hungária), Nemes (Kispest), Toldi (Ferencváros), Tit­kos (Hungária). Csere: Szabó II. (Kispest). „Olyan mérkőzés után, amelyet 8:2-re nyerünk, okvetlenül helye van a fenntartás nélküli örömnek. Ez a fenntartás nélküli öröm azonban csak ér­zelmi vonatkozásban indokolt. Ha bíráló szemüvegen át nézzük a játékot, akkor már nemcsak a puszta eredményt kell tekintetünk, hanem azt is, hogy ezt a nagy gólarányú győzelmet a magyar tizenegy milyen ellenféllel szem­ben érte el. 0 Bizony, ez a kolozsvári csapat nem volt kimondottan nagy ellenfél, sőt! ..." 1936. október 18., Prága. CSEHSZLOVÁKIA—MAGYARORSZÁG 5:2 Góllövő: Titkos, Toldi. Pálinkás (Szeged) — Polgár (Ferencváros), Fekete (Phöbus) — Seres (Újpest), Szűcs (Újpest), Lázár (Ferencváros) — Sas (Hungária), Cseh (Hungária), Kállai (Újpest), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). „A 33. percet mutatja az óra, amikor Titkos a partvonal közeléből neki­fut a labdának, s az üresen álló Toldihoz irányítja. Toldi a 16-osról, kapásból lő, s lövése a fejek magasságában száll a bal sarok felé, s ott akadálytala­nul hálót ér! 2:2, kiegyenlítettünk!" Sajnos, újabb magyar gól már nem következett, hullottak viszont a cseh gólok, és botrányos légkörben fejeződött be a számunkra nagy csalódást hozó mérkőzés. 33

Next

/
Thumbnails
Contents