Nagy Béla: FTC napló különkiadás 1980. Tempó magyarok! Válogatott mérkőzések - válogatott történetek 1931-1949 (Budapest, 1980)
Az esélyes osztrák csapat váratlanul nagy gólaránnyal győzött. Igaz, ebben Lyka és Toldi túl szigorú kiállítása is szerepet látszott. ,,A mérkőzésnek tragikus epizódja játszódott le az öltözőben. Takács beszélgetés közben egyszercsak elvágódott, lezuhant az egyik padra, majd pedig a földre. A hatalmas test mozdulatlanul fekszik az öltöző padlóján, mialatt futkosunk körülötte, s próbáljuk magához téríteni. Vízzel locsolják az arcát, a szívére hideg borogatást tesznek. Pár perc múlva tér csak magához, ekkor átvezetik a fürdőszobába, s ott jön lassan rendbe. Az öreg harcost szívgörcs érte: a nagy testi megerőltetés mellé — hallatlanul sokat dolgozott a pályán — járult a lelki nagy megrázkódtatás, a tragikus vereség depressziója.” Takács I. Géza, a népszerű ,,Mari néni” többször már nem volt válogatott . . . 1932. április 24., Szófia. MAGYARORSZÁG U.— BULGÁRIA A 1:1 Góllövő: Bihámy. Dénes (Kispest) — Rozgonyi (Kispest), Biró (III. kér.) — Beretvás (III. kér.), Lutz (III. kér.), Magyar (III. kér.) — Fenyvesi (III. kér.), Kármán (Somogy), Bihámy (Nemzeti), Dormos (Kispest), Tunyogi (FTC). Csere: Gergely (Nemzeti). 1932. május 8., Budapest, Hungária út. MAGYARORSZÁG—OLASZORSZÁG 1:1 Góllövő: Toldi. Háda (Ferencváros) — Kalmár (Hungária), Dudás (Újpest) — Borsányi (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) — Titkos (Hungária), Cseh (Hungária), Turay (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Híres (Hungária). „Megelégedéssel tölt el bennünket az az érzés, hogy a csapat játéka újra bebizonyította: a magyar futball még nem a legteljesebb fegyverzetében is méltán kér helyet Európa legjobbjai között. Vasárnap délután tizenegy magyar fiú, mellén a címerrel a lelkét, a szívét, minden tudását vitte bele a nagy, szinte biztos győzelem tudatával felvonuló olaszok elleni küzdelembe.” A gólt Toldi tizenegyesből lőtte az I. félidő utolsó másodperceiben. Toldi még egy gólt rúghatott volna: a II. félidő 30. percében 11-est hibázott! 1932. június 19., Bern. SVÁJC—MAGYARORSZÁG 3:1 Góllövő: Weiler — öngól. Háda (Ferencváros) — Kalmár (Hungária), Dudás (Újpest) — Borsányi (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Lázár (Ferencváros) — Ströck (Újpest), Avar (Újpest), Turay (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária). Stanley Rous, a későbbi FIFA-főtitkár, majd elnök volt a mérkőzés játékvezetője. A látottakról így nyilatkozott: — Szünetig a magyarok 2—3 góllal jobbak voltak, de a csatárok hibája, hogy be akarják vinni a labdát egészen a kapuba. A lövéseiket balszerencse kísérte. Szünet után pedig nem lehetett ráismerni a csapatra. 10