Nagy Béla: FTC napló 1978-1979
Az öregfiúk is nagy harcot vívtak a dobogós helyezésért, végül a negyedik helyen végeztek. Az öregfiúk bajnokság kiemelt csoportjának élmezőnye így alakult: 1. Vasas Ikarus 22 13 6 3 56-28 32 2. Váci Húsos 22 13 4 5 42-22 30 3. BKV Elfire 22 10 9 3 52-34 29 4. FTC 22 11 6 5 50-25 28 5. Vasas 22 9 7 6 41-28 25 Az FTC-ben játszottak: Takács Béla, Horváth György, Géczi István, Simon István, Kocsis György, Vincze Géza, Szántai László, Szőke László, Szőke István, Tolonits Sándor, Gerendás András, Sztakó József, Galambos Antal, Fenyvesi II József, Fenyvesi Máté dr., Borsos Miklós, Török József, Takács Lajos, Novák Dezső. Elnök: Rudas Ferenc. Edző: Gyetvai László. * * * Ifjúsági csapatunk, mint ahogy az mór korábban eldőlt, csoportjában fölényesen végzett az élen: 1. FTC 30 29 — 1 134-5 58 2. MTK-VM 30 24 3 3 101-18 51 3. BVSC 30 20 5 5 82-19 45 * * * Serdülő labdarúgóink nagy harc után, rosszabb gólkülönbségükkel kerültek a harmadik helyre: 1. MTK-VM 30 26 2 2 155-14 54 2. BVSC 30 25 2 3 178-20 52 3. FTC 30 25 2 3 142-26 52 Labdarúgó tabella-parádénk mérlege FTC szempontból: 1 első, 1 második, 1 harmadik, 1 negyedik és 1 hatodik helyezés. Az 1979-80-as idényben lehet javítani. * * + A Toldi Géza-vándordíjat minden bajnoki év végén odaítéljük egy-egy kimagasló teljesítményt nyújtó labdarúgónknak. Az 1978/79-es idényben átlagos jó teljesítményével VÉPI PÉTER kapta a Toldi-trófeát. Vépi valamennyi mérkőzésen szívvel, lélekkel küzdött, és hogy mennyire egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, mutatja az is, hogy már az 1977/ 78-as szezonban is egy másik szakvezetőnél - Dalnoki Jenőnél, az előző edzőnél — a 2. helyen állt az értékelésnél I Vépi gyermekkora óta az FTC játékosa, és klubhűsége, „Fradi-szíve" is méltóvá teszi a legendás Toldi Géza trófeájára . ., 19. Tatabánya: Tatabánya-FTC 3-1. MNK. G.: Magyar. Zsiborás - Martos, Bálint, Rab, Vépi - Takács, Ebedli, Magyar - Pusztai, Nyilasi, Pogány. Cs.: Mészöly. Élvezetes, nagyiramú volt az első félidő. Szikrózóan kemény összecsapások, lendületes támadásvezetések jellemezték ezt a játékrészt. A félidő befejezése előtt Pogány nagyszerűen húzott el a balszélen és jó beadását a kitűnő ütemben érkező Magyar kapásból a bal alsó sarokba vágta. Több, mint egy órán át ez volt az eredmény. Egy távoli lövés azonban — amely Ebedlin megpattant - ívelten a kapuban kötött ki. Az egyenlítés felhozta a hazaiakat, és a zöld-fehérek utolsó erőtartalékaikkal úgy próbálták az eredményt tartani, hogy veszélyes ellentámadásokkal is kísérleteztek. A sorsdöntő második gól azonban — főleg idegileg - „kiütötte" a irodistákat. A 84. percben Barabás remek cselekkel húzott kapura és mivel Martos megzavarta, átadta a labdát a lesen álló P. Nagy elé, aki annak rendje és módja szerint a hálóba továbbította. A játékvezető előbb a kapu előterére mutatott, így ezek szerint ő is leshelyzetet látott. A partjelzőre kinézve - aki középkezdést jelzett - megváltoztatta a mutatás irányát és ő is középkezdést, tehát gólt ítélt I A ferencvárosi játékosok vagy két percig hiába reklamáltak a partjelzőnél és a játékvezetőnél. Heves indulatokkal feltüzelve folytatódott a játék. Az utolsó előtti percben Hegyi beadását Molnár kapura lőtte, ezt Zsiborás óriási bravúrral lábbal védte. Bal- szerencséjére o labda P. Nagy elé került, akinek már nem volt nehéz dolga: ismét az FTC hálójába került a labda, 3-1! Ami feltétlen figyelemre méltó volt: két mérkőzésen egymás után a II. félidőben 3—3 gólt kapott a Ferencváros! JÚNIUS p & fedra» <4* 1 T * / HSI ■ *• m * a * ^ * * 29 j H 'M i § • 104
