Nagy Béla: FTC napló különkiadása. Az FTC válogatott labdarúgói 1902. október 12.-1977. október 12.

Válogatott mérkőzések - válogatott történetek

VÁLOGATOTT MÉRKŐZÉSEK - VÁLOGATOTT TÖRTÉNETEK FRADI-MEZBEN A VÁLOGATOTT! A magyar válogatott egyszer a Fradi zöld-fehér mezében játszott! Az történt ugyanis, hogy 1935. szeptember 22-én a Plungária úton megrende­zett Magyarország—Csehszlovákia mérkőzésre a két csapat meggypiros mezben jelent meg. A híres belga játékvezető, Langenus természetesen in­tézkedett: a hazai csapatnak más szerelést kellett felvennie. Gyorsan taxi­ba ültek és a Fradi-pályáról átvittek egy garnitúra zöld-fehér mezt. A Fra- di-mez szerencsét hozott, a magyar válogatott az Európa-Kupa mérkőzést a debreceni Markos qóljával 1:0-ra megnyerte. PÁRIZSBAN PARTJELZŐ VOLT . .. Bródy Sándort, az FTC csapatkapitányát a magyar válogatott első por­tyájára jelölték ugyan az utazó keretbe, de mivel csak 13 játékost vihettek — több pénz nem volt — Bródy és egy MTK játékos kimaradt. Mindkét játékost saját egyesülete „befizette", s így Bródy az FTC költségén kiutaz­hatott. A párizsi — 1911. január 1-i — magyar—francia mérkőzésen Bró- dyt, mivel nem játszott, felkérték: legyen az egyik partjelző. Ritka dolog, de megtörtént: válogatott játékos „lengetett” saját csapata mérkőzésén... TOKIÓI TRÓFEA Olimpiai érdekességet kitől is kérhettünk volna, mint a kétszeres olim­piai bajnok Novák Dezsőtől. A három olimpián résztvett játékos különösen a tokiói győzelemre emlékezik szívesen. Az aranyérem mellé ugyanis egy nem mindennapi trófeát is sikerült megszereznie. Az olimpiai labdarú-dön- tő labdája ott díszeleg Dezső szobájában. Nem kis ügyesség árán sikerült megszereznie. A labdaszerzést Dezső már jóval a mérkőzés lefújása előtt kitervelte. E tervvel azonban nem volt egyedül a pályán, az ereklyének is beillő „bőrgolyóra" rajta kívül még vagy egy tucat labdarúgó pályázott. Ahogy közeledett a mérkőzés vége, a magyar csapat kapitánya tudta: ha megszólal a síp, ádáz közelharc kezdődik a labdáért. Nos, hogy elkerülje a felesleges húzavonát, röviddel a játék befejezése előtt elvette a labdát az ellenfél szélsőjétől, s többé már nem adta le senkinek. Addig ő „viselte gondját”. Kicselezett vele néhány játékost, s mikor megszólalt a síp, csak lenyúlt a lába elé és — gyorsan felkapta. Azóta is egyik legkedvesebb emléke. B-VÁLOGATOTT ÉS REPÜLŐGÉP Szintén labdával kapcsolatos az az érdekesség, amelyről egy B-válo- gatott mérkőzés kapcsán emlékezünk meg. 1957-ben a debreceni Nagyér­97

Next

/
Thumbnails
Contents