Nagy Béla: FTC napló különkiadása. Az FTC válogatott labdarúgói 1902. október 12.-1977. október 12.
Évtizedes sikerek
„Sárosi szereli Douglast, aztán felhozza a labdát, majd hosszú passzol Albertet igyekszik szöktetni, Flowers látja a veszélyt, és keresztez. Hamarabb éri el a labdát, mint Flóri, de nem tudja birtokba venni. Albert mint a vércse csap rá a labdára, és rohan a kapu felé. Springett kétségbeesetten jön ki a kapuból, Albert azonban „elfekteti", és elhúzza mellette a labdat. Közben azonban középcsatárunk egészen az alapvonalig sodródott ki. Belül, a 6-os vonal tájékán Sándor kéri a labdát, de ott van a balhátvéd Wilson is, aki igyekszik Sándor előtt lezárni a szöget. Springett is felugrik, és jön vissza elhagyott kapuja felé. Albert passzoló cselt csinál és beljebb jön. Mi lesz most? Megint egy passzoló csel — Sándor és Wilson ördögi pozícióharcot folytat bent —, és a magyar középcsatár megint beljebb „lopja" magát. Aztán következik a harmadik passzoló csel. A hideg futkároz rajtam, mert most valóban passzolni kell már, hiszen Springett is egészen közel van és a többi védő is rohan vissza. És Flóri passzol. De nem Sándornak, hanem a kapuba. Olyan egyszerűen és mégis olyan utolérhetetlen nagyszerűséggel. Tipikus „gógyis" magyar gól. Egyike életem legnagyobb góljainak. Pedig csak bepofozták a labdát a kapuba." 1966. július 15. Liverpool, 50 000 néző. MAGYARORSZÁG—BRAZÍLIA 3:1 Góllövők: Bene, Farkas, Mészöly ill. Tostao. A magyar válogatott összeállítása: Géléi (Tatabánya) — Káposzta (Ü. Dózsa), Mátrai (FTC), Mészöly (Vasas) — Szepesi (Tatabánya) — Mathesz (Vasas), Sipos (Honvéd) — Bene (U. Dózsa), Albert (FTC), Farkas (Vasas), Rákosi (FTC). Az angliai VB sorsdöntő csoportmérkőzésén válogatottunk nagyszerű küzdelemben remek játékkal legyőzte a világbajnok Brazíliát! A találkozó egy-egy fontos mozzanatát a Népsport tudósítása alapján idézzük fel. „A 3. percben ragyogó magyar akció végén vezetést szerzett csapatunk. A jobb oldalon Sípostól indult el a támadás. Meredeken Benéhez továbbított. Bene egy csellel bejátszotta magát a 16-osra. Igen nyugodtan, higgadtan kicselezte először Henriquet, aztán Altairt, Gilmar kiindult kapujából. Bene tovább rohant a kapu felé, jobbal elhúzta a labdát a keresztező Bellini elől, aztán ballal 7 méterről laposan a kapu bal oldalába küldte. A 10. percben már az ötödik szögletet rúgta a magyar csapat. Balszerencsénk volt a 11. percben: Albert nagyszerűen szöktette Farkast, az átadás azonban Farkas sarkára pattant. A mieink irányították a játékot. A nézőtéren többször csattant fel az ütemes taps." A brazilok az első félidőben még kiegyenlítettek, a második játékrészben azonban a magyar csapat szinte ellenállhatatlan volt. „Az 50. percben Henrique felvágta a kitörő Albertet. A 25 m-es szabadrúgást Káposzta lőtte, Gilmar kiütötte a labdát Albert elől, de Farkas a jobb sarok mellé lőtt. Az 54. percben Mészöly fejelt kapura, Gilmar kiütötte, Albert egyből lőtt, de a labda elsuhant a jobb kapufa mellett. Az 59. percben Farkas száguldott el a jobb oldalon. Lefutotta Bellinit, ragyogóan középre adott. Albert elől D. Santos kifejelte a labdát, közben megrúgta a középcsatárt. A labda előrekerült, s ekkor Mátrait terítette le Al- cindo. Egyszerre két magyar játékost ápoltak a pályán. Azután Rákosi húzott el a jobbszélen. Lapos beadása azonban elcsúszott a csatárok háta mögött. 107